Kevesebb a gondozott gyerek, de egyre több az ingatlan Böjte Csaba erdélyi alapítványainál

Miközben a dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban a 2010-es évek közepétől jelentősen csökkent a nevelt gyermekek száma, a szervezet ingatlanvagyona egyre nagyobb. Böjte Csaba 2020-ban műemlékmentésre és turizmusra szakosodott alapítványt is létrehozott, derült ki a Mérce, illetve az Átlátszó Erdély portálon kedden megjelent cikkekből. A tényfeltáró írások következtetése az, hogy a civil adományok és közpénzek felett diszponáló alapítvány működése átláthatatlan, nem világos például, hogy az alacsonyabb gyereklétszám és a gyarapodó vagyon mennyiben jelenti a neveltek életkörülményeinek javulását. Az biztos, hogy a gyarapodás ellenére a nevelőknek továbbra is nagyon alacsony a bére, hívja fel a figyelmet a két cikk.

Mint emlékeztetnek, Böjte Csaba ferences szerzetes az elnöke az iskolaházakat, napköziket és bentlakásos otthonokat működtető romániai Szent Ferenc Alapítványnak, emellett alapító tagja és egyik kurátora a 2002-ben Magyarországon bejegyzett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, amely a magyarországi adományokat és az 1%-os SZJA-felajánlásokat gyűjti az erdélyi gyermekmentő tevékenység támogatására.

A Mérce és az Átlátszó Erdély ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy 2020-ban Böjte Csaba Gyulafehérváron egy harmadik alapítványt is létrehozott: a Szent László Alapítvány célja, hogy erdélyi műemlék épületeket és erdélyi történelmi eseményekhez és alakokhoz köthető ingatlanokat vásároljon, újítson fel és hasznosítson turisztikai célokra. Eddig a piski csatatér és a volt csárda romos épülete áll a tulajdonában, ezeket Böjte Csaba állítása szerint magánadományokból, többek között az ő könyveinek a szerzői jogdíjaiból vásárolták meg. A helyszínen emlékparkot terveznek kialakítani, amire az alapítvány 2021-ben 200 millió forintos támogatást kapott a magyarországi Nemzeti Kulturális Alaptól.

Kulcsár Árpád és Szabó Tünde cikkeiből kiderül, hogy több nevelő egybehangzó véleménye szerint

az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a neveltek száma a Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban.

Bár ezt Böjte Csaba nem erősítette meg, azt elmondta az újságíróknak, hogy 2022-ben gyerekhiány miatt bezárták a gyulafehérvári otthont, a Hargita megyei Karcfalván pedig az önkormányzatnak adták át. A Mérce úgy értesült, hogy egy otthon bezárt a Maros megyei Segesváron is. A román hatóságoknak jelentett adatok szerint ugyanakkor 2021-től 2022-ig negyvennel csökkent az alapítvány munkatársainak száma.

Az alapítvány mindeközben számos ingatlant vásárolt vagy vett bérbe hosszabb távra Erdélyben az elmúlt években, melyek egy részében ezek az otthonok kaptak helyet, például a Maros megyei Dózsa György községben, Szovátán, a Hargita megyei Gyergyószárhegyen. Nem világos, hogy mi fog történni velük, ha a gyerekek számának csökkenése folytatódik.

Ezzel párhuzamosan 2011-től 2022-ig ötszörösére nőtt az állóeszközök és befektetett eszközök értéke (ahová az ingatlanvagyon is tartozik) a Szent Ferenc Alapítványnál, az össztőke pedig több mint kétszeresére.

Az alapítvány az évek során több erdélyi műemlék épületet is megvásárolt vagy kibérelt hosszabb időre. Ilyen a marosillyei Bethlen-kastély, amelyet 2003-ban 10 millió forintért vásároltak meg vagy a keresdi Bethlen-kastély, amely 2014-ben került az alapítvány gondozásába, de az alapítvány kezeli a kézdivásárhelyi minorita rendházat is. A műemlék épületekhez kapcsolódnak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től kapott magyarországi állami támogatások is. A Mérce szerint 2022-ben a BGA rendkívül magas összeget, összesen 709 400 000 forint támogatást ítélt meg a romániai Szent Ferenc Alapítványnak, de ebből csak 15 millió forintot juttattak a gyermekotthonok működésére, míg a Maros megyei Keresden található Bethlen-kastély felújításának előkészítésére 350 millió forintot, a kézdivásárhelyi minorita rendházban tervezett vendéglátóipari szakképzés elindítására pedig 303,5 millió forintot.

Mint kiderült, az alapítvány már korábban is lépéseket tett a vendéglátóipar irányába, 12 nevelő ugyanis részt vett egy magyarországi vendéglátóipari képzésen. Böjte Csaba szerint erre ezért volt szükség, mert az otthonokban vendégeket is fogadnak, ezt pedig szeretnék szakszerűen művelni. A szerzetes állítása szerint ugyanakkor több épületrészben azért létesítettek vendégházat, mert a jelenlegi román törvények szerint nem voltak alkalmasak a gyerekek elhelyezésére, eladni viszont nem akarták őket. Böjte Csaba arról is beszélt, hogy az időközben felnőtté vált nevelteket szeretnék segíteni abban, hogy szakmát tanuljanak, és elhelyezkedjenek, a vendéglátóiparban pedig van igény szakképzett munkaerőre.

A Mérce és az Átlátszó Erdély nemrég azokról a súlyos vádakról írt tényfeltáró cikket , amelyek szerint a szovátai Szent József gyermekotthon volt vezetője 2015-16 fordulóján többször szexuális aktusra kényszerítette az egyik akkor 15 éves gondozottat. Múlt nyáron a Mércével és az Átlátszó Erdéllyel együtt a Transtelex is beszámolt a Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői és kászonimpéri otthonaiban történt súlyos visszaélésekről, amelyek elkövetőjét azóta jogerősen 28 év börtönre ítélték többek között többrendbeli nemi erőszakért és szexuális bántalmazásért. A szerzők minden esetben hangsúlyozták, hogy az alapítványnak kétségtelenül vannak érdemei a hátrányos helyzetű gyermekek segítésében, ugyanakkor az átláthatatlan működés, az elhallgatásra épülő szervezeti kultúra, az alacsony bérek miatt gyakran cserélődő, nem megfelelően átvilágított és képzett nevelők mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulhattak a bántalmazó helyzetek kialakulásához.