Le kell bontania a nagybányai önkormányzatnak a romákat gettóba záró falat

2023. május 25. – 09:24

Le kell bontania a nagybányai önkormányzatnak a romákat gettóba záró falat
2011-ben zárta gettóba a romákat a nagybányai polgármester. Előtérben az épülőfélben levő fal – Fotó: Mugur Vărzariu

Másolás

Vágólapra másolva

Mugur Vărzariu emberjogi aktivista a blogján jelentette be, hogy május 22-én pert nyert a Nagybányai Polgármesteri Hivatal ellen, és a helyi bíróság arra kötelezi a városházát, hogy bontsa le a romákat gettóba záró falat. 2011-ben rendelte el Cătălin Cherecheș polgármester (aki jelenleg is a város vezetője), hogy két tömbházat kerítsenek körül egy másfél méter magas fallal. Azzal érvelt, hogy a gyerekeket akarja ily módon megvédeni attól, hogy kiszaladgáljanak az útra és veszélynek tegyék ki magukat.

Az indítványt azonban mind a romániai, mind a nemzetközi közvélemény a romák elleni diszkriminatív lépésként értékelte, hiszen a tömbházakat zömében roma családok lakják. Azonban hiábavaló volt a nemzetközi sajtóvisszhang, illetve a jogvédő szervezetek tiltakozása, a nagybányai fal a mai napig is áll.

Cătălin Cherecheș 2014-ben ki is festtette az építményt, a sajtónak pedig azt nyilatkozta (lásd az alábbi videón), hogy emiatt már nem egy elválasztó falról van szó, hanem egy „műalkotásról”, melynek lebontásához a művelődési minisztérium jóváhagyása szükséges. Arról is beszélt, hogy művészeti alkotást csinál majd abból is, ahogyan a romákat egyenként elköltözteti. „Én leszek a takarítóbrigád főnöke” – szögezte le a polgármester.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) egyébként 2013-ban 6 ezer lejes bírságot szabott ki, illetve javasolta, hogy bontsák le a diszkriminatív építményt. Cherecheș megtámadta a határozatot, a legfelsőbb bíróság azonban a CNCD javára döntött, viszont nem kötelezte a polgármesteri hivatalt a bontásra. A bírságot a polgármester kifizette, de a fal maradt.

A történet, úgy tűnik, több mint 12 év elteltével érhet véget azzal, hogy Mugur Vărzariu egyesülete elérte, hogy bíróság kötelezze az önkormányzatot arra, hogy eltüntesse az építményét. A Transtelex érdeklődésére az aktivista elmondta: az elejétől figyelemmel követi az ügyet, és többször is próbált fellépni a nyilvánvaló diszkrimináció ellen. Kezdetben egy felhívást fogalmazott meg, melyben igyekezett felvilágosítást nyújtani azzal kapcsolatban, hogy milyen jogi lépéseket érdemes követni.

Azonban mindössze a Romani Criss nevű szervezet fordult bírósághoz, és ők sem közelítették meg kellő szakszerűséggel az ügyet. Vărzariu szerint a romákkal szembeni diszkriminatív eljárás helyett azt kifogásolták, hogy nem volt érvényes építkezési engedély a fal a felhúzásához, és elvesztették a pert a városháza ellen.

Látva, hogy senki sem lép fel kellő hatékonysággal, Mugur Vărzariu 2018-ban alapított egy egyesületet a célja eléréséhez. A CNCD-hez fordult, a tanács pedig 2020-ban újból megbüntette a nagybányai önkormányzatot. A dokumentumok birtokában pedig bírósághoz fordult, és alapfokon megnyerte a pert: a várost a fal lebontására kötelezték.

„Sokat érdeklődtem korábban, hogy mit lehetne tenni ez ellen a nyilvánvalóan diszkriminatív intézkedés ellen, azonban mindenhonnan azt a választ kaptam, hogy nincs mit tenni, az ügy elévült. Most viszont

sikerült bizonyítanunk, hogy ez az eset nem évülhet el: ahányszor rátekint valaki a falra, annyiszor történik meg a diszkrimináció újra és újra.

A bíróság pedig elfogadta az érvelésünket, és arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy három hónapon belül bontsa le a falat. Sőt, az is szerepel a határozatban, hogy amennyiben ezt a városháza nem teszi meg, lebontathatom én a falat, a munkálatok költségeit pedig behajthatom a városházán” – mondta el a Transtelexnek Mugur Vărzariu emberjogi aktivista.

Mint megtudtuk, a Nagybányai Bíróság alapfokú döntést hozott, tehát a városháza még fellebbezhet. „Ha Cătălin Cherecheș polgármester tovább akarja szórni a közpénzt erre az ügyre, csak fellebbezzen. Két dokumentum is van a kezemben, mind a diszkriminációellenes tanács, mind a legfelsőbb bíróság megállapította a diszkrimináció tényét” – érvelt az aktivista.

Kérdésünkre, hogy nekiáll-e lebontani a falat, ha a város ezt nem teszi meg, illetve hogy miből finanszírozza a munkálatokat, leszögezte: ha a polgármesteri hivatal nem lép, megoldja maga a problémát. Hogy mennyibe kerülhet, nem tudja, de össze fogja gyűjteni a pénzt. Leszögezte: a fal mindenképp el fog tűnni. „Ez hatalmas győzelem az emberi jogok és a romák jogainak érvényesülése szempontjából” – írta a blogján Mugur Vărzariu.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!