Le kell bontania a nagybányai önkormányzatnak a romákat gettóba záró falat

2023. május 25. – 09:24

Le kell bontania a nagybányai önkormányzatnak a romákat gettóba záró falat
2011-ben zárta gettóba a romákat a nagybányai polgármester. Előtérben az épülőfélben levő fal – Fotó: Mugur Vărzariu

Másolás

Vágólapra másolva

Mugur Vărzariu emberjogi aktivista a blogján jelentette be, hogy május 22-én pert nyert a Nagybányai Polgármesteri Hivatal ellen, és a helyi bíróság arra kötelezi a városházát, hogy bontsa le a romákat gettóba záró falat. 2011-ben rendelte el Cătălin Cherecheș polgármester (aki jelenleg is a város vezetője), hogy két tömbházat kerítsenek körül egy másfél méter magas fallal. Azzal érvelt, hogy a gyerekeket akarja ily módon megvédeni attól, hogy kiszaladgáljanak az útra és veszélynek tegyék ki magukat.

Az indítványt azonban mind a romániai, mind a nemzetközi közvélemény a romák elleni diszkriminatív lépésként értékelte, hiszen a tömbházakat zömében roma családok lakják. Azonban hiábavaló volt a nemzetközi sajtóvisszhang, illetve a jogvédő szervezetek tiltakozása, a nagybányai fal a mai napig is áll.

Cătălin Cherecheș 2014-ben ki is festtette az építményt, a sajtónak pedig azt nyilatkozta (lásd az alábbi videón), hogy emiatt már nem egy elválasztó falról van szó, hanem egy „műalkotásról”, melynek lebontásához a művelődési minisztérium jóváhagyása szükséges. Arról is beszélt, hogy művészeti alkotást csinál majd abból is, ahogyan a romákat egyenként elköltözteti. „Én leszek a takarítóbrigád főnöke” – szögezte le a polgármester.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) egyébként 2013-ban 6 ezer lejes bírságot szabott ki, illetve javasolta, hogy bontsák le a diszkriminatív építményt. Cherecheș megtámadta a határozatot, a legfelsőbb bíróság azonban a CNCD javára döntött, viszont nem kötelezte a polgármesteri hivatalt a bontásra. A bírságot a polgármester kifizette, de a fal maradt.

A történet, úgy tűnik, több mint 12 év elteltével érhet véget azzal, hogy Mugur Vărzariu egyesülete elérte, hogy bíróság kötelezze az önkormányzatot arra, hogy eltüntesse az építményét. A Transtelex érdeklődésére az aktivista elmondta: az elejétől figyelemmel követi az ügyet, és többször is próbált fellépni a nyilvánvaló diszkrimináció ellen. Kezdetben egy felhívást fogalmazott meg, melyben igyekezett felvilágosítást nyújtani azzal kapcsolatban, hogy milyen jogi lépéseket érdemes követni.

Azonban mindössze a Romani Criss nevű szervezet fordult bírósághoz, és ők sem közelítették meg kellő szakszerűséggel az ügyet. Vărzariu szerint a romákkal szembeni diszkriminatív eljárás helyett azt kifogásolták, hogy nem volt érvényes építkezési engedély a fal a felhúzásához, és elvesztették a pert a városháza ellen.

Látva, hogy senki sem lép fel kellő hatékonysággal, Mugur Vărzariu 2018-ban alapított egy egyesületet a célja eléréséhez. A CNCD-hez fordult, a tanács pedig 2020-ban újból megbüntette a nagybányai önkormányzatot. A dokumentumok birtokában pedig bírósághoz fordult, és alapfokon megnyerte a pert: a várost a fal lebontására kötelezték.

„Sokat érdeklődtem korábban, hogy mit lehetne tenni ez ellen a nyilvánvalóan diszkriminatív intézkedés ellen, azonban mindenhonnan azt a választ kaptam, hogy nincs mit tenni, az ügy elévült. Most viszont

sikerült bizonyítanunk, hogy ez az eset nem évülhet el: ahányszor rátekint valaki a falra, annyiszor történik meg a diszkrimináció újra és újra.

A bíróság pedig elfogadta az érvelésünket, és arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy három hónapon belül bontsa le a falat. Sőt, az is szerepel a határozatban, hogy amennyiben ezt a városháza nem teszi meg, lebontathatom én a falat, a munkálatok költségeit pedig behajthatom a városházán” – mondta el a Transtelexnek Mugur Vărzariu emberjogi aktivista.

Mint megtudtuk, a Nagybányai Bíróság alapfokú döntést hozott, tehát a városháza még fellebbezhet. „Ha Cătălin Cherecheș polgármester tovább akarja szórni a közpénzt erre az ügyre, csak fellebbezzen. Két dokumentum is van a kezemben, mind a diszkriminációellenes tanács, mind a legfelsőbb bíróság megállapította a diszkrimináció tényét” – érvelt az aktivista.

Kérdésünkre, hogy nekiáll-e lebontani a falat, ha a város ezt nem teszi meg, illetve hogy miből finanszírozza a munkálatokat, leszögezte: ha a polgármesteri hivatal nem lép, megoldja maga a problémát. Hogy mennyibe kerülhet, nem tudja, de össze fogja gyűjteni a pénzt. Leszögezte: a fal mindenképp el fog tűnni. „Ez hatalmas győzelem az emberi jogok és a romák jogainak érvényesülése szempontjából” – írta a blogján Mugur Vărzariu.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!