Frusztráltak a tanárok, csüggedtek a diákok, a szülők szíve megszakad a végzősök miatt

A romániai társadalom nagy része empátiával, megértéssel viszonyul a pedagógusok sztrájkjához, hiszen az elmúlt időszakban sok szó esett arról, főként az új oktatási törvény kapcsán, hogy a „Művelt Románia” projektnek, amelyet az államfő hirdetett meg elsősorban azzal kellene kezdődnie, hogy a tanároknak a társadalmi megítélésén, helyzetén javítson a kormány. Azonban sorozatosan azzal szembesülünk, hogy az éves költségvetéséből az országnak mindig az oktatásra jut a legkevesebb, és rendszerint abból a kevésből is lefaragnak, a tanárok béreit pedig 2017 óta nem módosították.

A tárgyalást mímelő politikusok azzal a populista szöveggel is bepróbálkoztak a tanügyi szakszervezeteknél, hogy a tanév vége nem a legalkalmasabb pillanat a sztrájkra, ilyenkor a végzős diákokra, a soron következő vizsgákra kellene gondolnia mindenkinek. Ezzel természetesen az volt a cél, hogy a sztrájk támogatottságát csökkentség, a szülőket és diákokat próbálják a jogaikért, és a minőségi oktatási feltételekért kiálló tanárok ellen hangolni.

Amint a szakszervezet által összeállított kronológiából is kiderül, a sztrájk, amelyre most sor kerül egy két éve elhúzódó tárgyalássorozat után következett, miután a szakszervezetek minden lehetséges eszközt kimerítettek, és a kérések orvoslását folyamatosan elodázó ígéreteknek már senki nem tud hinni.

„Közel két éve kongatjuk a vészharangot. 2021 óta, egészen mostanáig, amikor a sztrájk megkezdéséről szóló döntés megszületett, a következő tiltakozó akciókat hajtottuk végre” – írták a szakszervezetek, és felsorolták az elmúlt két évben megrendezett tiltakozó akcióikat.

• 2021. december 6. – átadtuk a kormánynak azt a 163 ezer oktatásban dolgozó munkavállaló által aláírt petíciót, amelyben az érintettek sürgős béremelést követeltek;
• 2021. december 20-22. – sztrájkőrséget állítottunk fel a kormány épülete előtt;
• 2022. január 13. – újabb sztrájkőrség a kormánynál;
• 2022. január 19. – kétórás figyelmeztető sztrájkot szerveztünk;
• 2022. május 25. – tiltakozó gyűlést szerveztünk a kormány épülete előtt;
• 2023. február 1. – sztrájkőrség a kormány előtt;
• 2023. február 21. – sajtóközleményben bejelentettük, hogy általános sztrájkot szervezünk;
• 2023. március 29. – sztrájkőrséget állítottunk fel;
• 2023. április 25-26. – kétnapos sztrájkőrséget szerveztünk;
• 2023. május 10. – tiltakozó menetet szerveztünk, amelyen több mint 15 ezren vettek részt.
• 2023. május 17. – kétórás figyelmeztető sztrájkot szerveztünk.
  

Az érettségire készülő diákok szeme előtt ott lebeg, hogy fontos a tanároknak kiállni jogaikért, ugyanakkor jön az érettségi, és az utolsó pár 100 méteren most jól jönne, ha tanárok és diákok összefoghatnának – jelentette ki Szász Tamás, a MAKOSZ elnöke.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) elnöke elmondása szerint a diákok nagy része úgy gondolja, hogy a sztrájk miatt kialakult helyzet semmiképpen nem jó számukra, mert a diákokat bizonytalanság veszi körül. Amíg más évfolyamok nem tudják, hogy meddig tart a sztrájk, nyáron kell-e bepótolják az elmaradó leckéket, vagy hogy sikerül lezárni a tanévet, addig a kis- és nagyérettségi előtt álló diákok a felkészítők kiesése miatt izgulnak, és a vizsgák előtti drukkot most tetőzi a teljes bizonytalanság miatti félelem is.

„Eddig nem nyilatkoztunk a sztrájkkal kapcsolatban, mert előbb látni szerettük volna, hogy tényleg megvalósul-e az, amit mondanak, hogy a tanárok nem tartanak órákat a tizenkettedikeseknek, és nem készítik fel őket az érettségire. Ezt azonban több helyen is látjuk, és nem tartjuk támogatandónak, mert a kimaradás óriási hátrányt jelent a diákoknak, amikor épp segítségre lenne szükségük a felkészüléshez” – bírálta egyes tanárok hozzáállását a MAKOSZ-elnök, hozzátéve, hogy olyan iskolákról és tanárokról is tudnak, akik a sztrájk ellenére úgy alakítják dolgaikat, hogy a fontos felkészítők ne maradjanak el.

Hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a tanárok fizetését növelni kell, hiszen a tanárok nevelik ki a következő generációt, ugyanígy szerinte az oktatási rendszer összes szereplője megérdemelné a nagyobb fizetést.

A diákok elkeserítőnek tartják, hogy habár mindenki látja a problémák forrását, a döntéshozók nem tettek időben lépéseket ahhoz, hogy megállíthatók legyenek a káros folyamatok, holott minél tovább késik az érdemi változás, annál drámaibb következmények várnak mindannyiunkra.

Véleményük szerint úgy kellene ezt a helyzetet megoldani, hogy annak ne legyen negatív hatása a diákokra nézve. Most azonban a tanulók úgy érzik, hogy rajtuk csattan az ostor, miközben azt hirdeti a kormány, hogy mindent megtesz a fiatalok jövőjéért, elriasztja őket attól, hogy egyáltalán elgondolkodjanak azon, érdemes volna-e tanári karriert választani.

„Egyáltalán nem a tanárok a felelősek azért, hogy idáig fajultak a dolgok, a MAKOSZ is próbálja informálni a diákokat, hogy ne a tanárokat okolják a történtek miatt, de az érettségire készülő diákok szeme előtt ott lebeg, hogy évek óta azzal ijesztgetik őket a tanárok, hogy jön az érettségi, erre az utolsó pár 100 méteren nincs aki melléjük álljon. Ez ijesztő” – tette hozzá Szász Tamás.

A kisdiákok kapcsán érdeklődésünkre hozzátette, hogy a sztrájk alatt a tanárok bent kell legyenek az iskolában, ezért azok a szülők, akik a gyermekük felügyeletét nem tudnák megoldani, egyszerűen csak az iskolába kell bevigyék a kisdiákot. Ezzel viszont úgy vélte az a gond, hogy az a pár diák kvázi egyedül érzi magát az üres tanteremben, és még ha lazább a tanár és leengedi őket az iskola udvarára, mert órákat amúgy sem tartanak, akkor sincs nagyon mit csináljanak ott 8 órán keresztül.

A tanárok nem ülnek ölbe tett kézzel, megteszik a tőlük telhetőt

Fülöp Bence, a Hargita megyei Diáktanács (HADIT) elnöke szerint évfolyamtól függ, hogy mennyire befolyásolja a diákok mindennapjait a tanárok sztrájkja, a 9–11-es diákok szerinte többnyire vakációként fogják fel a sztrájkidőszakot, ha nem kell, hogy iskolába járjanak. Az alsó tagozatos diákok épp annak nem örülnek, hogy a sztrájk következményeként később pótolniuk kell. A képességvizsga előtt álló nyolcadikosok és az érettségire készülő tizenkettedikesek azonban úgy látják, a sztrájk erőteljesen befolyásolhatja a vizsgák eredményeit, mert ha elhúzódik, akkor a tananyagleadást és felkészülést is akadályozza, de az érettségire való beiratkozást is veszélyezteti.

Fülöp Bence az országos elnökkel szemben azt mondta, a HADIT-nak több olyan Hargita megyei iskoláról is tudomása van, ahol a sztrájk ellenére a fő tantárgyakat tanító tanárok leadják a leckét élőben, vagy online elküldik a tananyagot, hogy a diákok ez alatt az időszak alatt is tudjanak készülni az érettségire. A Transtelexnek pedig tudomása van olyan 12. osztályban tanító oktatókról is, akik azért nem vállalták, hogy sztrájkra lépnek, hogy diákjaik előmenetelét az oktatásban tovább segíthessék.

„Iskolától függően változó, hogy a tanárok hogyan állnak hozzá a sztrájkhoz. A Márton Áron Főgimnáziumban jelenleg iskola másként hét van, ezért a sztrájk kevésbé befolyásolja az oktatást. Ha egy kirándulás le volt szervezve, azt a sztrájk ellenére is megtartják. Én például a Tamás Áron Gimnáziumba járok, ott is vannak tanárok, akik tisztán állást foglaltak a sztrájk mellett, és vannak olyan tanárok is, akik a sztrájk ellenére is, akár online formátumban is megpróbálják biztosítani a diákok számára a megfelelő felkészítést” – részletezte a megyei diáktanács elnöke.

A tanárokon és a diákokon egyaránt érzi a feszültséget a kialakult helyzet miatt, ugyanakkor azt is érzékeli, hogy még mindig hangsúlyosan jelen van az a beidegződés, hogy a diákoknak tanulni, a tanároknak tanítani kell – a rendszert pedig mindenkinek elfogadni. A HADIT épp emiatt nem szeretett volna állást foglalni a témában, mert ugyan látják a tanárok követeléseinek előnyeit, de most inkább a kialakult helyzet javítása mellett foglalnak állást, hogy a sztrájk minél kevésbé drasztikusan érintse az oktatás menetét, és ezáltal a diákokat.

olyan kolozsvári diákokkal is beszéltünk, akik azt vallják, hogy a vizsgákom túl az itteni diákságnak is magyarországi mintára fel kellene sorakozni a tanárok mögé. Azt vallják, különböző eredményeket lehet elérni egy sztrájkkal és egy tüntetéssel, de a legfontosabb a fiatal genráció számára a mintaadás arról, hogy kell az érdekvédelemért kiállni.

„A tüntetésnek nem csak az lesz az eredménye, hogy a tanárok fizetésemeléséről dönt a kormány, hanem reményt képes adni, hogy ha a pedagógusok kiállnak magukért, akkor a diákok ebből megtanulják, hogyan kell megvédjék saját érdekeiket”

– mondták el a Transtelexnek nevük elhallgatását kérő 11. osztályos diákok.

A tanárok is abban reménykednek, hogy mihamarabb feloldódik a patthelyzet

Vallasek Júlia, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum szülői közösségének, az Encyclopaedia Egyesületének a vezetőségi tagja úgy vélte, a kolozsvári iskolában a tanítók és tanárok mindent megtesznek, hogy a gyerekek életét minél kevésbé érintse és nehezítse meg a sztrájk. „Szülőként nagyon tudom értékelni, hogy az elemi osztályok mindegyikében tovább folyik az oktatás, cikluszáró nyolcadik és tizenkettedik osztályosok számára a vizsgatárgyakat tanító tanárok attól függetlenül, hogy csatlakoztak vagy sem a sztrájkhoz, megtartják a felkészítő órákat, tehát csak az 5-7. és 9-11. osztályok számára nincs oktatás. Ugyanakkor a diákok számára fontos eseményeket, mint például az Apáczai gálát, vagy a ballagást, szerenádot szervezik, és meg is fogják tartani.

Az iskola vezetősége ebben a helyzetben nem tehet többet. Mindannyiunk közös érdeke a diákok jóléte, mind rövid-, mind hosszú távon” – értékelte az iskola diákjainak helyzetét Vallasek Júlia, aki egyetemi oktatóként átérzi a tanárok helyzetét. Szerinte a tanárok is azt várják, hogy minél hamarabb lejárjanak a tárgyalások, és befejezhessék a tanévet, és a tanárokat is frusztrálja a kialakult helyzet, mert az utolsó métereken kell megállni és megakasztani a közös munkát.

Ismét a koronavírus miatt online oktatásra kényszerült generáció veszít ezzel

A Magyar Szülők Szövetségének elnökét, Csíky Csengelét is megkérdeztük, hogy az általuk képviselt szülők, mit gondolnak a sztrájkhelyzetről. Az elnök szerint leginkább a nyolcadikosok és az érettségizők azok, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert mind a két évfolyamon zajlanak a ballagások, a kis- és nagy érettségire való felkészülés.

Csíky Csengele is azok a szülők közé tartozik, akiknek a gyereke érettségire, ballagásra készül. Szerinte a szülők úgy látják, hogy végzős gyermekeiket kegyetlenül megviseli ez a helyzet. „Az iskolába járó végzős életének legutolsó hetéről van szó, és eléggé fáj ezeknek a gyermekeknek, hogy így kell elballagniuk, illetve életük utolsó iskolai hetét ilyen körülmények között kell eltöltsék. Ez épp az az évfolyam, amely a pandémiát is telibe kapta. Mérhetetlenül sajnálom őket, és sajnáljuk őket mindannyian, fáj a szülők szíve értük” – mutatott rá Csíky Csengele.

Ugyanakkor szerinte a tanárok nem véletlenül nyúltak az érdekérvényesítési lehetőségeik utolsó eszközéhez, a sztrájkhoz. A tanügyi szakszervezetek ugyanis más módszerekkel eddig nem tudtak eredményt elérni kormánynál, ezért döntöttek úgy, hogy „nyomásgyakorlásként használják fel a gyermekek pszichés állapotát, a szülők pszichés állapotát”, mert azt remélik, hogy a kormány ennek a terhét már nem vállalja fel és teljesíti a követeléseiket.

„Ahány szülő és diák, annyiféle vélemény van. Az viszont egészen biztos, hogyha a szakszervezetek eljutottak eddig a pontig, hogy ilyen lépéseket tesznek, akkor az azt jelenti, hogy erre megvan minden okuk és jogosultságuk is. Azokat az eszközöket használják, amelyeket használhatnak. A Magyar Szülők Szövetsége azt reméli, hogy eredménnyel járnak, és a sztrájk minél hamarabb le fog zárulni, és az érettségit és az abszolváló vizsgát nem fogja veszélyeztetni” – jelentette ki az elnök.