Sztrájkba lépnek a tanárok, egyelőre nem sikerült megegyezni a kormánnyal

Az elsősorban bérelemést kérő tanügyi szakszervezetek tagjai szerdán 11 és 13 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak, ezalatt a tanárok bementek az osztálytermekbe, de oktatási tevékenységet nem folytattak. Képviselőik szerdán a tanügyminisztériummal is egyeztettek.

A béremelés és más anyagi juttatások nem képezik a kollektív munkaszerződés tárgyát, így azokról nem lehet a tanügyminisztériummal tárgyalni, áll abban a közös közleményben, amelyet szerdai találkozójuk után adott ki a tárca és az általános sztrájkra készülő tanügyi szakszervezetek az Edupedu.ro szerint. A tanárok bérezésének megváltoztatásáról a tanügyminisztérium már februárban javaslatokat küldött a munkaügyi tárcának, írták a közleményben, amelyben azt is bejelentették, hogy csütörtökön, május 18-án ül össze a kollektív munkaszerződés újratárgyalására létrehozott bizottság.

Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) elnöke az Edupedunak elmondta, szerdán azt kérték Nicolae Ciucă kormányfőtől, hogy igazítsák az inflációs rátához a tanári béreket. Mint mondta, hétfőn valószínűleg újabb tárgyalásokra kerül sor, de addig is elkezdik az általános sztrájkot.

Pár napos sztrájk is felboríthatja a tanévet

Mindkét országos szakszervezeti tömb több mint 70 százalékos részvételi hajlandóságot jelzett egy esetleges országos sztrájkon, Antal Levente Mihály, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes azonban úgy tudja, hogy az erdélyi megyék tanárai kisebb mértékben támogatták a munkabeszüntetést, mint az ország déli vagy keleti régiói. Hargita és Kovászna megyei kollégái viszont arról számoltak be a Transtelexnek, hogy a két megye oktatási intézményeinek 80 százaléka csatlakozna a sztrájkhoz és olyan kolozsvári belvárosi iskoláról is tudunk, ahol szinte minden oktató sztrájkolt szerdán.

Antal Levente Mihály arról nem tudott pontos adatokkal szolgálni, hogy a szerdai figyelmeztető sztrájkot Maros megye hány iskolájában tartották meg a tanárok.

A 6. osztályosok jövő heti országos felmérését, ha addig nem születik megállapodás, nem lesz akivel megszervezni, figyelmeztetett a főtanfelügyelő-helyettes. „A 2., 4. és 6. osztályos gyerekek országos felmérőjét is pontos szabályok és módszertan mentén szervezik meg, előre kinevezett bizottsági tagokkal. Amennyiben az iskolák pedagógusai nagy számban vesznek részt a jövő heti tiltakozó megmozduláson, nem látom, hogyan lehetne ezeket lebonyolítani” – mondta.

„Azt mondtam az igazgatóknak, hogy ha gondjuk van, akkor hívjanak telefonon. Nem hívott senki. Nem volt visszajelzésem fennakadásokról eddig” – magyarázta Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Elmondása szerint most elsősorban a vizsgák – jelenleg zajlanak a 9. osztályba felvételizők alkalmassági felmérői – zavartalan lebonyolítása érdekelte. Arról nem tudott beszámolni, hogy a magyar iskolák milyen arányban vesznek részt a mostani figyelmezetető sztrájkban.

A jövő hétre esedékes általános sztrájkról Kerekes Adelhaida azt mondta, ha csak egy napig sztrájkolnak, „az még elmegy”, de ha hosszabb ideig beszüntetik a munkát, akkor az jelentősen befolyásolná a tanmenetet, hiszen júniustól már kellene kezdődnie a 8. osztállyal végzők beiratkozásaának, illetve a többi évfolyam lezárásának.

A hatodikosok országos felmérőjét akkor tudnák egy esetleges sztrájk után megtartani, ha a minisztérium engedélyt ad az eltérésre az előre meghatározott kalendáriumtól, de ha a tiltakozás júniusig is elhúzódik, akkor már kevés esélyt lát arra, hogy pótolják a vizsgákat, mondta a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.

Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője a Transtelexnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, arra számítanak, hogy amennyiben a tanügyminisztériummal folytatott tárgyalások nem hozzák meg a várt eredményeket, akkor megye tanintézményeinek több mint 80 százaléka sztrájkba lép. Hozzátette ugyanakkor, a tanfelügyelőség abban reménykedik, hogy sztrájkra végül nem kerül sor.

„Ez egy olyan helyzet, amelynek senki nem örül, én személy szerint biztos nem” – jelentette ki Demeter Levente. Ha ugyanis beszüntetik a munkát, akkor a tanárok attól függetlenül, hogy a gyermekek otthon maradnak vagy bemennek az iskolába, nem fogják leadni a tananyagot, azaz sztrájk után ezt majd pótolni kell.

A főtanfelügyelő ugyanakkor elismerte, hogy rendszerszintű problémák vannak, és megjegyezte, hogy ha a szakszervezetek nem is mindegyik követelését tartja jogosak, tanárként nincs ahogy ne értsen egyet velük.

A Hargita megyei főtanfelügyelő nem akart jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a sztrájk érintheti-e a soron következő vizsgákat, de azért azt megjegyezte, az bármire hatással lehet.

Kiss Imre, Kovászna megye főtanfelügyelője szintén abban reménykedik, hogy az elkövetkezendő két nap tárgyalások útján sikerül megoldást találni a kialakult helyzetre. Ha azonban nem, akkor egy rövid kimenetelű sztrájk még elviselhető lenne, a hosszabb munkabeszüntetés viszont veszélyeztetné a tanév menetét, mert nem csak a tanárok fokozati vizsgáit, hanem a képességvizsgákat és az érettségizők beiratkozását is érintené.

A főtanfelügyelő szerint a figyelmeztető sztrájkra az iskolák és a szakszervezeti csoportosulások nagyjából az utolsó órákat használták ki. Ahol szükséges volt, ott a gyermekek felügyeletét biztosították, a nagyobb diákokat azonban általában hazaengedték.

Kiss Imre elsősorban pár napos, egy hetes sztrájkra számít, mert úgy véli, hogy a munka beszüntetése az új kormány beiktatásáig tart majd, azaz május 26-ig. A főtanfelügyelő szerint a néhány napos sztrájk is megborítaná az eddigi forgatókönyvet, mert az oktató-nevelői munka felfüggesztésén túl a tanárok vizsgáira is kihatna, jövő hétre vannak kiírva ugyanis a fokozati vizsgákhoz szükséges szakellenőrzések, ezeket az óralátogatásokat pedig sztrájk esetén értelemszerűen el kellene napolni. Emellett a tanfelügyelőségen is besűrűsödnének a napi feladatok a sztrájk utáni hétre.

Ha ennél hosszabb lesz a sztrájk, akkor viszont el kell gondolkodni a tanév átszervezésén, mert a rá következő héten kezdődik az az időszak, amikor a 12. osztályos diákok beiratkozhatnak az érettségire. „Ha a tiltakozó akció hosszúra sikeredik, akkor bizony lesznek torlódások és lesznek egymásra halmozott tevékenységek, mert nem szeretném azt, hogy a vizsgák, vagy egyáltalán a tanév befejezése veszélyeztetve legyen” – szögezte le Kiss Imre főtanfelügyelő. Mint mondta, a sztrájk Kovászna megye oktatási intézményeit 82 százalékban érintené.

Béremelésért és oktatási beruházásokért tüntetnek

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret szakszervezeti szövetség és az egyetemi szakszervezeteket tömörítő Alma Mater képviselői kedden jelentették be, hogy szerdán 11 és 13 óra között figyelmeztető sztrájkot tartanak az iskolákban, ha pedig a hét végéig nem kapnak válaszokat a tanügyminisztériumtól, akkor hétfőtől, május 22-től elkezdik az általános sztrájkot. Ez az év végi országos vizsgák menetrendjét is alaposan felboríthatja, figyelmeztettek.

„A tüntetéseket 2022 decemberében kezdtük, majd januárban, februárban, márciusban, áprilisban folytattuk, az utolsó nagy tüntetés május 10-én volt, amikor 15 000 ember vonult utcára Bukarestben. Sajnos a román kormány közömbös maradt, annak ellenére, hogy magas szinteken folytattunk megbeszéléseket. Csak ígéreteket kaptunk, amelyeket nem ültettek gyakorlatba” – idézte az Agerpres Simion Hăncescut, a FSLI elnökét.

Hăncescu szerint a romániai oktatás veszélyben van. „Ide kellene jönnie az elitnek, de mindenki menekül ettől a szakmától, mert nem lehet megélni a fizetésből. Egyediek vagyunk a világon: 4000-en dolgoznak a tanügyi rendszerben szakképesítés nélkül, amellett a 6000 nyugdíjas mellett, akik ha úgy döntenek, hogy visszavonulnak, katasztrofális helyzet alakul ki” – magyarázta az Europa Liberă kérdésére.

A kezdő tanárok fizetése jelenleg 2400 lej, 40 év régiséggel pedig még mindig csak 4100-4200 lejt keres egy tanár, figyelmeztettek a szakszervezetek.

Andrei Țăranu szociológus, a bukaresti Politika- és Közigazgatástudományi Országos Iskola (SNSPA) Politikatudományi Karának dékánhelyettese ugyanakkor arra világított rá, hogy

a tiltakozás jócskán megkésett, hiszen az oktatási törvénytervezeteket a képviselőház már elfogadta, meg fogja szavazni a szenátus is, a sztrájknak tehát nem lesz semmilyen rendszerszintű hatása. „Törvényeink eddig is voltak, de 2010 óra még nem ültették őket gyakorlatba” – hangsúlyozta.

Țăranu úgy gondolja, a válságot meg fogják oldani, átmeneti megoldást találnak majd a bérek növelésére, mert a kormány nem engedhet meg magának egy gyermekeket, szülőket érintő általános sztrájkot a közeledő választási év előtt.

Az oktatási szakszervezetek követelései:

• Az oktatási személyzet fizetésének emelése, az elvégzett munka társadalmi jelentőségének megfelelően, azon az elven alapulva, hogy a kezdő pedagógus fizetése legalább a gazdasági bruttó átlagbérével legyen egyenlő, az összes tanári kar fizetését fokozatosan, a funkció, a végzettség, a szolgálati idő és a tanári fokozat függvényében kell kifizetni;
• A közpénzekből fizetett alkalmazottak fizetésének az inflációs rátához való éves indexálására vonatkozó szabály megállapítása;
• Az oktatói és nem oktatói személyzet által végzett túlórák kifizetése;
• Munkakörülményekért járó támogatások nyújtása a tanszemélyzet részére;
• A hatályos jogszabályokban és az alkalmazandó kollektív munkaszerződésekben előírt jogok biztosítása (ingázási költségek kifizetése, beilleszkedési támogatás kifizetése, kiegészítő pihenőszabadság biztosítása, pénzbeli kompenzáció a ki nem vett pihenőszabadságért stb;)
• Az oktatásba történő beruházások éves növelése az infrastruktúra javítása érdekében;
• Az EduSal alkalmazás megszüntetése és felváltása az Oktatási Minisztérium által kezelt és adminisztrált bérszámfejtő szoftverrel.

Az oktatási tárca mossa kezeit

Ligia Deca oktatási miniszter kedd este reményét fejezte ki, hogy a jövő hétre beharangozott általános sztrájk végül nem valósul meg, és hangsúlyozta, hogy május 9-én már tárgyaltak a szakszervezeti vezetőkkel, követeléseik közül sok minden azonban nem az oktatási tárca hatáskörébe tartozik. Hozzátette, remélhetőleg a következő napokban a munkaügyi és a pénzügyi minisztérium, illetve a kormány képviselőivel is egyeztetni tudnak a szakszervezetek a bérekről, írta a Digi24 televízió alapján az Agerpres.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu kedden azt mondta, már beszélt néhány tanügyi szakszervezeti vezetővel, és lehetséges, hogy Nicolae Ciucă kormányfővel is tárgyalnak majd a témában. A képviselőház elnöke, aki a rotáció után váltja Nicolae Ciucăt a kormány élén, a problémák felelősségteljes megközelítését kérte számon. Arra emlékeztetett, hogy januárig a parlamentnek el kell fogadnia az új bértörvényt. Hozzátette, hogy a járványon és az energiaválságon sikerült átlendülni, és azt is, hogy reméli, hogy az infláción is sikerül, számolt be a News.ro.

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője, Ionuț Moșteanu Facebook-oldalán arra szólította fel a kormánypártokat a rotációs tárgyalásokra utalva, hogy ahelyett, hogy pénzeken és funkciókon marakodnának, találjanak megoldást a tanári fizetések és a nyugdíjak emelésére, azok számára, akik nem tudnak lépést tartani az emelkedő árakkal. Felelevenítette azt is, hogy az USR tanári fizetések emelésére vonatkozó módosító javaslatát a kormánykoalíció elutasította.

Legutóbb egyébként 2005-ben volt jelentős, 20 napig tartó tanügyi sztrájk Romániában.