Hat év börtönbüntetésre ítélték a több millió eurós csúszópénzeket elfogadó volt román pénzügyminisztert

Darius Vâlcov volt pénzügyminisztert kedden hat év börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság a festményügyként elhíresült, nyolc éve tartó bűnügyi eljárás végleges lezárásaként.

Amióta a tárgyalások zajlanak, Vâlcov Olaszországban telepedett le, és a romániai tárgyalására mindig ügyvédjét küldte, a sajtónak nyilatkozó források szerint nem is fog egyhamar rácsok mögé kerülni a korrupt politikus, mert az olaszországi törvények értelmében az ottani hatóságok nem kötelesek őt kiadni. Alapfokon 2018 februárjában mondták ki a nyolc évre szóló ítéletet, de a jogi huzavona miatt az egyik büntetés, amelyet kiszabtak a volt pénzügyminiszterre, elévült, így most a jogerős döntés valamivel kedvezőbb lett az elképesztő mennyiségű javakat felhalmozott Vâlcov számára, aki az alapfokú ítélet kihirdetésének pillanatában az akkori szociáldemokrata miniszterelnöknek, Viorica Dăncilănak volt a szaktanácsadója.

Vâlcov ellen 2015-ben emeltek vádat a korrupcióellenes ügyészek befolyással való üzérkedés, pénzmosás és egyéb illegális pénzügyi műveletek, illetve hivatallal összeférhetetlen kereskedelmi cselekmények miatt. Az ügyészek brutális mennyiségű, milliókat érő képzőművészeti alkotásokat és egyéb értéktárgyakat, köztük három darab három kilogrammos aranyrudat, egy aranykeretes Renoir- festményt, Picasso-rajzokat, valamint 90 ezer dollárt és 1 323 850 lejt (mintegy 260 ezer euró) foglaltak le letartóztatásakor.

A nyomozók szerint az értéktárgyakat a volt miniszter egyik barátjának otthonában lévő széfben tárolták.

A vádirat által részletezett korrupciós ügy 2009-ben történt, amikor egy cég ügyvezetője felvette a kapcsolatot Vâlcovval, aki akkor a dél-romániai Slatina város polgármestere volt, és felajánlotta neki néhány szerződés értékének 20 százalékát, cserébe azért, hogy segítsen neki megnyerni néhány építési tendert Slatina, Scornicești, Piatra Olt és Drăgănești településeken. Az ajánlatot annak fényében tették, hogy 2008 novemberében kormányszinten jóváhagyták az „Olt megye víz- és szennyvízhálózatának bővítése és rehabilitációja” projektet, amelynek végső kedvezményezettje a regionális vízügyi vállalat volt, a finanszírozás nagy részét pedig vissza nem térítendő európai alapokból biztosították.

A projekt keretében három szerződést írtak alá, víz- és csatornahálózat rehabilitációja és bővítése címen: Scornicești, Potcoava, Slatina, Drăgănești-Olt és Piatra-Olt települések vízhálózatát kellett bővíteni és felújítani a munkálatok során. A három szerződés odaítélésére irányuló pályázati eljárás során a bizottság tagjai Vâlcov utasítására szabálytalanul eltávolították a pályázati kiírásból az alkalmassági feltételeket, hogy az üzletember cégének kedvezzenek. A cég természetesen megnyerte a pályázatokat, és az Olt megyei vízművekkel több munkálatra is szerződést kötöttek 78.201.552,15 lej értékben, ami 15 és fél millió eurónak felel meg.

A vállalat ügyvezetője és Vâlcov megegyeztek abban, hogy az összegeket készpénzben, lejben adják át a polgármesternek a vállalat székhelyén. Így e megállapodás alapján Vâlcov 2011 január-márciusában rendszeresen felkereste az üzletember cégének irodáját, ahol 1.200.000 lejt (240 ezer eurót) kapott az üzletembertől (3 részletben), az átutalás pedig mindig akkor történt, amikor a vállalkozó is megkapta a neki járó összeget a vízművektől.

Egy másik korrupciós ügyben 2011 áprilisa és decembere között Vâlcov 2.500.000 lejt (500 ezer eurót) kapott egy másik üzletembertől (5 darab, egyenként 500.000 lejes részletben), majd 2012 és 2013 között több cégen keresztül egy 3.080.000 lejes összeget (600 ezer eurót) csatornázott át a saját számláira. A sajtónak kiszivárogtatott lehallgatási jegyzőkönyvekből az is kiderült, hogy Vâlcov – éppen a lehallgatástól tartva – olykor temetőkben találkozott megvesztegetőivel, és bevásárlószatyrokban vette át a részletekben kifizetett kenőpénzt.

A kenőpénzeket fiktív szerződések megkötésével próbálták igazolni, és fiktív pénzügyi-számviteli dokumentumok körforgását hozták létre, hogy elrejtsék a pénz valódi eredetét és rendeltetését. Majd az készpénz egy részét műtárgyak felvásárlására használta, ezeket Vâlcov közvetítőkön keresztül szerezte be.

Az ügyben a Román Hírszerző Szolgálat szakértői támogatásával nyomoztak.