A gyulafehérvári széttört római szarkofág esetében egymásra mutogatás van, felelős nincs

A Transtelexen is beszámoltunk arról, hogy március elején egy helyi lakos figyelt fel a földből kifordult kődarabokra, és értesítette a gyulafehérvári Egyesülés Múzeumának régészeit. A szarkofág darabjait megmentették, a fontos információkat tartalmazó régészeti kontextust azonban már nem lehetett dokumentálni.

George Bounegru régész akkor az Alba24.ro-nak elmondta, a széttört kődarabok egy szarkofág részei lehettek, a rajtuk látható felirat i. sz. a második századra jellemző. A lelet tehát 1800 éves lehet. Medúza gorgó feje, amely a szarkofágot díszítette, a térség műhelyeire jellemző motívum, de ebben a formában ritkaságnak számít.

Az eset Lucian Romașcanu kulturális miniszter érdeklődését is felkeltette, a Digi24 televízió megkeresésére azt mondta, felelősségre kell vonni a temető adminisztrátorait, mert nem kértek leletmentő ásatást, noha ez kötelességük lett volna.

A rendőrség hivatalból eljárást indított. Az Országos Régészeti Bizottság március 16-án – két héttel a szarkofág felszínre kerülése után – kérte a temetőbővítési munkálatok azonnali leállítását és felkért egy kutatócsoportot, hogy állítson össze helyszíni jelentést.

Törvénymódosítás a gyulafehérvári temetőre szabva

A városi temető adminisztrátora, Ion Radu Bogdan szerint a temetők esetében jogi hézag áll fenn, mert a sírásásra és a síremlékek peremének kialakítására nem vonatkozik az építkezési engedélyeket szabályozó 50/1991-es törvény, ezért a temetők esetében a régészeti feltárás sem lehet kötelező. Ion Radu Bogdan azt állítja, hogy ő ennek ellenére megkereste a múzeumot, hogy a temetőbővítési munkálatokat régész is felügyelje, de három éve nem kapott rá választ.

A temetők kialakítására vonatkozó 102/2014-es törvény is módosult 2019-ben, éppen egy Fehér megyei képviselő, a nemzeti liberális Florin Roman javaslatára, hívta fel a figyelmet a Libertatea. A módosítás, amelyet a képviselő azzal indokolt, hogy egyes városok sírhelyhiánnyal küzdenek, lehetővé tette, hogy a már működő temetőket építkezési engedély nélkül ki lehessen terjeszteni olyan területekkel, amelyek temető funkcióval szerepelnek a városrendezési tervben.

A törvénymódosítást éppen a gyulafehérvári temetőre szabták, állítja Anca Timofan régész. Már 2018-ban terítéken volt a városban, hogy 5800 négyzetméterrel kibővítsék a temető területét, a kezdeményezők szerint ez további 8-10 évre elegendő temetkezési helyet biztosított volna a városnak olcsóbban, mint ha új temetőt alakítottak volna ki.

Mivel a kiszemelt terület régészeti lelőhely és A-kategóriás műemlék ranggal rendelkezik, a körzeti városrendezési terv módosításához eredetileg kérték az Országos Régészeti Bizottság és a Kulturális Minisztérium jóváhagyását is, és mindkét intézmény feltételként szabta meg a megelőző régészeti ásatást minden beavatkozás esetén. A temetők törvényének 2019-es módosítása azonban lehetővé tette, hogy a temetők bővítése ne legyen engedélyköteles, a helyi hatóságok meglátása szerint pedig amihez nem kell építési engedély, ahhoz régészeti feltárás sem kell.

A régészek szerint semmibe vették az örökségvédelmi törvényt

A régészek szerint viszont ez az örökségvédelmi törvény önkényes értelmezése. Anca Timofan arra hívta fel a Libertatea figyelmét, hogy a gyulafehérvári temető környékére vonatkozó 2021 decemberében elfogadott körzeti városrendezési terv (PUZ) egyetlen utalást sem tartalmaz arra, hogy a temető területe régészeti lelőhely lenne, pedig egy korábbi változatában ez még szerepelt, a kiindulópontjául szolgáló általános városrendezési terv (PUG) pedig kimondja, hogy „Tekintettel a régészeti leletek kivételes koncentrációjára, a település teljes közigazgatási területe jelentős kulturális értékkel bíró új információkkal szolgálhat.” és „Az Országos Régészeti Jegyzékben felsorolt, minősített régészeti lelőhelyek területén, de a nem minősített vagy régészeti potenciállal rendelkező területeken is csak a Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság jóváhagyásával lehet beavatkozni.”

A Libertatea megkereste Matei Drîmbăreant, a Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vezetőjét, aki azt mondta, továbbította a polgármesteri hivatalnak a kulturális minisztérium döntését, amelyben az új körzeti városrendezési terv jóváhagyását az építkezések előzetes régészeti feltáráshoz kötését írták elő, szerinte viszont a sírhelyek megásása nem számít építkezésnek, mert nem kell hozzá terv. Nem is lenne logikus, hiszen, ha valaki meghal, sürgősen ki kell ásni a sírt, érvelt.

Arra a kérdésre, hogy az örökségvédelmi törvény akkor mégis hogyan védi azt a területet, amelyre a temető terjeszkedett, Drîmbărean azt válaszolta, hogy régészeti felügyeletre van lehetőség, illetve akkor, ha előkerül egy lelet, azt jelenteni kell.

Az igazgató szerint a gyulafehérvári temető vezetősége abban vétkes, hogy amikor a szarkofág felszínre került, nem állították le azonnal a munkálatokat. Hozzátette, tehetlenül szemléli a kialakult helyzetet, amely rendszerszintű problémát jelez.

Ugyanazt az érvet hangoztatta Alexandru Damian, Gyulafehérvár főépítésze is: a sír nem számít épületnek, ezért nem köthető régészeti feltáráshoz. Mint mondta, a körzeti városrendezési terv alapján temetőkápolnára és más épületekre is engedélyt adtak, a leletmentő ásatás csak ezek esetében volt kötelező. Akárcsak a temető vezetője, ő is arra a jogi hézagra hivatkozott, hogy a törvény nem tesz különbséget a sírhelyek ásása között attól függően, hogy azokat régészeti lelőhelyen alakítják-e ki vagy sem.

Anca Timofan régész szerint azonban minden régészeti lelőhelyet véd az örökségvédelmi törvény, amely szerint a megelőző régészeti ásatás szükséges minden olyan munkálat esetében, amely a talajfelszínt vagy a föld alatti részt érinti. Az örökségvédelmi törvényben nem az áll, hogy ásatást csak az építkezési engedély kiadásakor kell végezni, hanem az, hogy minden esetben szükséges, amikor beavatkozás történik, hangsúlyozta. „Ezért nem jogi hézagról van szó, hanem a törvény semmibe vételéről” – fogalmazott a régész.

Ovidiu Țentea archeológus, az Országos Régészeti Bizottság volt elnöke „kis trükköt” emlegetett.

Mivel a terület A-kategóriás műemlék, egyértelmű, hogy a temető terjeszkedése előtt megelőző ásatásra lett volna szükség.

Ezt fokozatosan is meg lehetett volna valósítani, azaz rendre megnyitni a parcellákat a temetkezések számára, miután az adott területről már kiemelték a leleteket. Azt is hangsúlyozta, hogy a temető parcellákat ad bérbe a lakosságnak, nem sírgödröket és ezek a parcellák bérbe adásuk pillanatában már leletmentesek kellene legyenek.

„Nem hiszem, hogy a dolgok tisztázatlanok. Arról van szó, hogy elfogultan értelmezik a törvényt vagy nem ismerik azt. Ha tudatlanságról beszélünk, az nem menti fel sem a temető vezetőjét, sem a DJCPN képviselőit” – szögezte le Ovidiu Țentea.

Mit jelent az egyetemes érték? Hogy marslakók jönnek megnézni a szarkofágot?

Gabriel Rustoiu, a gyulafehérvári Egyesülés Múzeumának igazgatója nem emlékszik rá, hogy a temető kérte volna a múzeumtól a régészeti felügyeletet, a temetőigazgató levelét nem találják. Mint mondta, miután előkerült a szarkofág, érkezett egy kérés leletmentő ásatásra, de egyelőre várják a választ a polgármesteri hivataltól, hogy ki állja majd a régészeti munka költségeit.

Ion Radu Bogdan továbbra is azzal vádolja a múzeumot, hogy korábban mellőzték a kérését, mikor azonban előkerült a szarkofág, rögtön intenzíven érdeklődni kezdtek a temető iránt. Azt is mondta a Libertateának, hogy szerinte a szarkofágon keletkezett repedések 80 százaléka több mint ezer éves. Sőt, arra is utalt, hogy egy ilyen kődarab valójában senkit sem érdekel. „Mit jelent az egyetemes érték? Hogy marslakók jönnek megnézni a szarkofágot? Mindenesetre meghívom önöket Gyulafehérvárra, nézzék meg a kincset, mert megér egy hétvégét. Ne hagyják ki ezt az egyetemes értéket!”