Egyetemi kollégái kiállnak Horváth István mellett, hogy az őt lejárató sajtóorgánumokkal szemben jóvátételt kapjon

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete, a Szociológia Intézete, a Szociális Munka Intézete, valamit a Társadalmi és családon belüli erőszak kutatóközpont is állást foglalt Horváth István egyetemi tanár, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet korábbi igazgatója mellett a róla megjelent alaptalan sajtóhírekkel kapcsolatban.

Mint korábban már megírtuk, a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) honlapjára április 4-én került fel az a határozat, ami igazolja, hogy Horváth István „nem tekinthető a törvény értelmében a Securitate munkatársának/együttműködőjének”, mivel nem azonosítottak olyan jelentéseket, amelyeket a Securitatenak írt volna. Ennek ellenére több hírportál is azt közölte, hogy együttműködött a Ceaușescu-rezsim politikai rendőrségével.

„Az alulírott intézetek munkaközösségei elítélik azt a módot, ahogyan egyes sajtóorgánumok tájékoztattak a Horváth István egyetemi tanár kollégánk részére kiállított és nyilvánosságra hozott, 3015/09.11.2022 számú CNSAS határozat tartalmával kapcsolatban. Felháborítónak találjuk azt a szakszerűtlen, figyelemvadász és tendenciózusan negatív viszonyulást, amely az amúgy egyértelmű CNSAS határozatról a médiafórumokon megjelent. Annak ellenére, hogy a határozat kimondja, hogy Horváth István nem minősült a Securitate együttműködőjének, ellenkező jellegű értelmezéseket sugallva, gyanút keltő címmel, pontatlan tartalommal, saját kijelentéseikben is következetlenül közölnek ebben a témában” – írják az említett intézetek a közleményükben.

Az állásfoglalásban hangsúlyozzák, hogy aggodalomra ad okot az a tény is, ahogyan a Securitate által hírgyűjtés céljából behálózott kiskorúaknak és az államhatalmi abúzust átélt felnőtteknek az ügyét kezelik. Kiskorúakat beszervezni, erővel, zsarolással vagy „meggyőzéssel” rávenni arra, hogy szeretteikről, barátaikról, támogatóikról vagy bármely személyről információkat szolgáltassanak a rendszer hatalmi szerveinek, a kiskorúak jogainak és biztonságának súlyos megsértését jelenti. Horváth István maga is kamasz volt, amikor megpróbálta beszervezni a titkosszolgálat, és elmesélte a Transtelexnek, hogy miként próbálták meg beszervezni.

„Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az információk tudatos eltorzítása, a közösség téves informálása, valamit a bántalmazások elszenvedőinek a felelősségre vonása önmagában is bántalmazó magatartás a média részéről is. Mindezzel komoly morális és pszichológiai károkat okoznak. Munkaközösségünk határozottan kiáll Horváth István mellett abban a törekvésében, hogy a lejárató sajtóorgánumokkal szemben jóvátételt kapjon” – zárják a közleményt.

A napvilágot látott anyagok szerint a titkosszolgálat annak idején 12-14 éves diákokat is megkörnyékezett azzal a céllal, hogy szüleikről, más rokonaikról, illetve tanáraikról szolgáltassanak információkat. A gyermekek egy része jóhiszeműen vállalta a megbízatást, másokat kényszeríteni kellett. Akiket kiszemeltek erre a célra, azoknak titoktartást kellett válniuk, és aláírattak egy nyilatkozatot, amelyben vállalják az együttműködést, és azt is, hogy erről senkinek sem fognak beszámolni. Többnyire azt kérték tőlük, hogy a környezetükben lévő felnőttekről – legyenek azok tanárok, családtagok, lelkészek – jelentik, tesznek-e megjegyzést a rendszerre, mondanak-e politikai vicceket, tartanak-e kapcsolatot külföldiekkel, hallgatják-e a Szabad Európa rádiót, szerveznek-e olyan rendezvényeket, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek.

A Securitate minden román megyében tartott fenn kiskorúakból álló besúgóhálózatot, de a közelmúltig nem lehetett tudni pontosan, hogy hányan érintettek ebben, mert a Román Hírszerző Szolgálat a végsőkig elhúzta az egykori titkosszolgálat archívumának átadását a kivizsgálást végző tanácsnak. A CNSAS végül 2021-ben fordult a katonai ügyészséghez, hogy indítson büntetőeljárást a kiskorúakat beszervező tisztek ellen. Azt is indítványozta, az ügyészség minősítse a tanulók beszervezését a béke és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekménynek, mert e kategóriának nincs elévülési ideje. A feldolgozott iratok nyomán a szakértők most úgy kalkulálnak, 1979-től 1989-ig körülbelül 12 000 – 13 000 gyermeket toboroztak országszerte. A vádemelő ügyész azt sem titkolta, hogy az akkor beszervezett kiskorúak közül sokan a hírszerző szolgálat, a SRI kötelékében folytatták később is tevékenységüket, és ma már fontos beosztásban lévő tisztek, ezért is számít kényes ügynek a tavalyelőtt kezdődött peres eljárás.