Facsemetékkel pózolt Kolozsvár polgármestere a túlbetonozott Szamos-parton

Több mint ezer új fát ültetnek el a Szamos-part említett szakaszán és a Sportcsarnok előtti téren, hirdeti közösségi oldalán a polgármester, majd emlékeztet, hogy az áfával együtt 116 529 465 lejes (23,5 millió eurós) beruházás célja, hogy hozzáférhetőbbé tegye a folyót, jó körülményeket biztosítson a gyalogos és kerékpáros közlekedéshez, minőségi zöldövezeteket és szabadidős tereket hozzon létre, továbbá korszerűsítse a közvilágítást, a köztéri bútorzatot, és töltőpontokat hozzon létre elektromos járműveknek.

A 2021-ben elkezdődött felújítási munkálatok Kolozsvár egyik legnépszerűbb kutyasétáltató- és szaladóhelyét tették átmenetileg használhatatlanná, nem csoda, hogy fokozott figyelem övezte. Februárban terepszemlén jártunk Adrian Dohotaru kolozsvári civil aktivistával, az SOS a Szamosunkért kampány mögött álló civil szervezet elnökével, aki azt mondta, hogy a jó és a rossz oldalát is látja ennek a projektnek. Szerinte a lakosság közösségi médiában érzékelhető, jelentős elégedetlenségének oka egyrészt az, hogy a Szamosnak éppen azon a szakaszán kezdték el a munkálatokat, amely már eleve népszerű volt, amelyhez mindenkit érzelmi szálak fűznek, és nem ott, ahol a folyó eddig kevésbé volt hozzáférhető. Másrészt pedig az, hogy nem kommunikáltak arról, hogy a reklámozott látványtervekhez képest végül milyen lesz a végleges terv. 2017-ben a polgármesteri hivatal ugyanis olyan látványterveket mutatott be, amelyeken növényzettel szegélyezett, betonfal nélküli part látható, ennek ellenére a betonfalak végül maradtak.

Hartel Tibor kolozsvári ökológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának docense 2023 januári Facebook-posztjában ugyanakkor nehezményezte, hogy a Szamos Donát-negyedi szakaszán, a Garibaldi hídtól a Sun strandig számos természeti érdekesség és érték semmisült meg a felújítási munkálatok során, amelyeket megpróbált számba venni. Ilyen volt például egy odvas fa, egymásba tekeredett ezüst- és cseresznyefa, égerfa, nőszirom, orhidea.

A civil társadalom egy része a tervpályázatok átláthatóságát, a körültekintőbb előkészítést és kommunikációt kéri számon a városvezetésen, az Actual de Cluj pedig arról ír, hogy a látványtervekre, amelyekből látványos brosúra is készült, 4000 eurót költött a polgármesteri hivatal, végül pedig nem tükrözik a valóságot. A lap arra is emlékeztet, hogy már a 2018-ban szervezett közvitán kiderült, hogy a terv a pályázat eredményhirdetése óta változott a helyi viszonyok, érdekek miatt, például nem épül meg a Fellegvári út (Drăgălina) és a Malom-utcai (Barițiu) Tranzit Ház udvara közötti gyalogos híd, a Németek Pallója, és nem távolítják el a folyó medrét szegélyező betonfalakat sem. Új látványtervek azonban nem készültek, a lakosság nagy része az építkezés közben szembesült azzal, hogy a meghirdetett „renaturálás” végül milyen mértékben valósul meg.

Főépítész: a fő koncepció nem változott, több lesz a zöld felület

José Mayoral főépítész, a madridi Studio Practica munkatársa a Transtelex megkeresésére elmondta, természetes, hogy a nemzetközi verseny megnyerése után a projektet kontextusba helyezték az érintett felek, azaz a helyi hatóságok, szakértők és közösségek jelzéseinek figyelembe vételével. „Annak ellenére, hogy néhány módosítást végre kellett hajtani, a folyóparton több kilométer hosszan húzódó nagy projekt fő koncepciója megmaradt. Az eredeti elképzelések közül sok még mindig jelen van a mestertervben, ennek alapján pedig számos beavatkozás válhat a folyópart részévé a jövőben” – mondta az építész, mikor arra kérdeztünk rá, hogyan ítéli meg, hogy a tömegközlekedési vállalat folyóparti parkolója végül a helyén maradt, a Rózsák parkja melletti gyalogos híd helyét megváltoztatták és elvetették a Tranzit Ház udvarára vezető híd megépítését is.

Az építész hangsúlyozta, hogy a Szamos-part felújítása az építkezési engedély megszerzéséhez szükséges műszaki tervnek (DTAC) megfelelően kerül kivitelezésre, az építési folyamatban nem történt jelentős változtatás. „Megértjük a helyi közösségek aggodalmát, de a projekt jelentősen növeli a zöldfelületeket, a fák számát és a bokrok számát. Emellett csökkenti a járműforgalmat, és több kilométernyi új kerékpárutat és gyalogos útvonalakat tartalmaz. Amint a projekt megvalósul, reméljük, hogy a helyi lakosság még inkább kapcsolódni fog a Szamoshoz, és örömmel fogja látni a végeredményt” – fogalmazott.

A Szamos élővilágával kapcsolatos aggodalmakra válaszolva José Mayoral kiemelte, hogy a felújítás során több helyi fafajtát ültetnek. A kislevelű hárs (Tilia cordata) és az ezüst hárs (Tilia tormentosa) sort alkot majd a folyóparton, alacsony bokrok kíséretében, amelyek biztonsági ütközőként szolgálnak majd az autóút és a bicikliút között. Nagylevelű és színes fákat ültetnek az intenzíven használt részekre, például a sport- és játszóterek környékére, mint például közönséges vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) és vörös tölgyet (Quercus rubra).

A vízhez közelebbi részeken magas kőrisek (Fraxinus excelsior) sorakoznak, a „Boc strandja” néven ismert partszakaszon és az egykori La Butuci-park területén bokrokat ültetnek, többek között fehér somot (Cornus alba), örökzöld mirtuszloncot (Lonicera nitida) és sárga cserszömörcét (Cotinus coggygria). „Ezek a rétek a projekt alapelemei, mivel ösztnözik a biológiai sokféleség kialakulását és menedéket nyújtanak neki, ez pedig elindíthatja a renaturációs folyamatot” – fogalmazott José Mayoral.

Azt az idő dönti majd el, hogy az elültetett fák és bokrok mennyire zöldülnek majd ki és mennyire nőnek majd vissza a munkálatok miatt eltűnt nádasok, valamint azt is, hogy mennyire lesz a Szamos-part a fenntartható mobilitás fő útvonala. Jelenleg még zajlanak a munkálatok, egy friss felvétel szerint azonban például nem világos, hogy a Mamaia utcában hol alakítják ki az ígért bicikliutat.

Vízügyi hatóság: a műszaki dokumentációban nem volt szó a betonpart lebontásáról

A gát és a Garibaldi-híd közötti folyómedret 2006-ban látták el betonfallal. Kérdésünkre a Szamos-Tisza vízgyűjtő területet adminisztráló hatóságtól azt a választ kaptuk, hogy a Szamos-part korszerűsítésének tervére a kolozsvári polgármesteri hivatal 2019. május 15-én kért és kapott jóváhagyást a megvalósíthatósági tanulmány fázisában levő műszaki dokumentáció alapján, amelyben azonban nem volt szó a betonfalak lebontásáról.

A válasz arra is kitért, hogy a Kis-Szamos 11,2 kilométeres kolozsvári szakaszán található hidrotechnikai építményeket a vízügyi hatóság adminisztrálja, és ezek célja, hogy mérsékeljék a víz sebességét, korlátozzák a hordalékot, védjék a medret és a folyópartot az eróziótól, de legfőképpen, hogy megelőzzék az árvizeket, a betonfalak eltávolítása pedig ezt az árvízvédelmi rendszert bontaná meg.