Facsemetékkel pózolt Kolozsvár polgármestere a túlbetonozott Szamos-parton

2023. április 14. – 20:29

Másolás

Vágólapra másolva

72 százalékban készült el a kolozsvári Szamos-part felújítása, közölte csütörtökön Facebook-oldalán Emil Boc polgármester, miután néhány fotó erejéig felkereste a munkatelepet. Ha ezt az arányt a Donát-negyed végétől a Horea-útig tartó első szakaszra értette, akkor a maradék 28 százalék megvalósítására két hét maradt, amennyiben tartják a helyszínen kifüggesztett táblán szereplő április 30-i határidőt. A városvezető az elültetett új fák számát hangsúlyozza, az online lakossági csoportokban azonban továbbra is sokan azt kérik számon, amire a 2017-es látványtervek alapján számítottak: több növényzetet és zöldövezetet a vízparton.

Több mint ezer új fát ültetnek el a Szamos-part említett szakaszán és a Sportcsarnok előtti téren, hirdeti közösségi oldalán a polgármester, majd emlékeztet, hogy az áfával együtt 116 529 465 lejes (23,5 millió eurós) beruházás célja, hogy hozzáférhetőbbé tegye a folyót, jó körülményeket biztosítson a gyalogos és kerékpáros közlekedéshez, minőségi zöldövezeteket és szabadidős tereket hozzon létre, továbbá korszerűsítse a közvilágítást, a köztéri bútorzatot, és töltőpontokat hozzon létre elektromos járműveknek.

A 2021-ben elkezdődött felújítási munkálatok Kolozsvár egyik legnépszerűbb kutyasétáltató- és szaladóhelyét tették átmenetileg használhatatlanná, nem csoda, hogy fokozott figyelem övezte. Februárban terepszemlén jártunk Adrian Dohotaru kolozsvári civil aktivistával, az SOS a Szamosunkért kampány mögött álló civil szervezet elnökével, aki azt mondta, hogy a jó és a rossz oldalát is látja ennek a projektnek. Szerinte a lakosság közösségi médiában érzékelhető, jelentős elégedetlenségének oka egyrészt az, hogy a Szamosnak éppen azon a szakaszán kezdték el a munkálatokat, amely már eleve népszerű volt, amelyhez mindenkit érzelmi szálak fűznek, és nem ott, ahol a folyó eddig kevésbé volt hozzáférhető. Másrészt pedig az, hogy nem kommunikáltak arról, hogy a reklámozott látványtervekhez képest végül milyen lesz a végleges terv. 2017-ben a polgármesteri hivatal ugyanis olyan látványterveket mutatott be, amelyeken növényzettel szegélyezett, betonfal nélküli part látható, ennek ellenére a betonfalak végül maradtak.

Hartel Tibor kolozsvári ökológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának docense 2023 januári Facebook-posztjában ugyanakkor nehezményezte, hogy a Szamos Donát-negyedi szakaszán, a Garibaldi hídtól a Sun strandig számos természeti érdekesség és érték semmisült meg a felújítási munkálatok során, amelyeket megpróbált számba venni. Ilyen volt például egy odvas fa, egymásba tekeredett ezüst- és cseresznyefa, égerfa, nőszirom, orhidea.

A civil társadalom egy része a tervpályázatok átláthatóságát, a körültekintőbb előkészítést és kommunikációt kéri számon a városvezetésen, az Actual de Cluj pedig arról ír, hogy a látványtervekre, amelyekből látványos brosúra is készült, 4000 eurót költött a polgármesteri hivatal, végül pedig nem tükrözik a valóságot. A lap arra is emlékeztet, hogy már a 2018-ban szervezett közvitán kiderült, hogy a terv a pályázat eredményhirdetése óta változott a helyi viszonyok, érdekek miatt, például nem épül meg a Fellegvári út (Drăgălina) és a Malom-utcai (Barițiu) Tranzit Ház udvara közötti gyalogos híd, a Németek Pallója, és nem távolítják el a folyó medrét szegélyező betonfalakat sem. Új látványtervek azonban nem készültek, a lakosság nagy része az építkezés közben szembesült azzal, hogy a meghirdetett „renaturálás” végül milyen mértékben valósul meg.

Főépítész: a fő koncepció nem változott, több lesz a zöld felület

José Mayoral főépítész, a madridi Studio Practica munkatársa a Transtelex megkeresésére elmondta, természetes, hogy a nemzetközi verseny megnyerése után a projektet kontextusba helyezték az érintett felek, azaz a helyi hatóságok, szakértők és közösségek jelzéseinek figyelembe vételével. „Annak ellenére, hogy néhány módosítást végre kellett hajtani, a folyóparton több kilométer hosszan húzódó nagy projekt fő koncepciója megmaradt. Az eredeti elképzelések közül sok még mindig jelen van a mestertervben, ennek alapján pedig számos beavatkozás válhat a folyópart részévé a jövőben” – mondta az építész, mikor arra kérdeztünk rá, hogyan ítéli meg, hogy a tömegközlekedési vállalat folyóparti parkolója végül a helyén maradt, a Rózsák parkja melletti gyalogos híd helyét megváltoztatták és elvetették a Tranzit Ház udvarára vezető híd megépítését is.

Az építész hangsúlyozta, hogy a Szamos-part felújítása az építkezési engedély megszerzéséhez szükséges műszaki tervnek (DTAC) megfelelően kerül kivitelezésre, az építési folyamatban nem történt jelentős változtatás. „Megértjük a helyi közösségek aggodalmát, de a projekt jelentősen növeli a zöldfelületeket, a fák számát és a bokrok számát. Emellett csökkenti a járműforgalmat, és több kilométernyi új kerékpárutat és gyalogos útvonalakat tartalmaz. Amint a projekt megvalósul, reméljük, hogy a helyi lakosság még inkább kapcsolódni fog a Szamoshoz, és örömmel fogja látni a végeredményt” – fogalmazott.

A Szamos élővilágával kapcsolatos aggodalmakra válaszolva José Mayoral kiemelte, hogy a felújítás során több helyi fafajtát ültetnek. A kislevelű hárs (Tilia cordata) és az ezüst hárs (Tilia tormentosa) sort alkot majd a folyóparton, alacsony bokrok kíséretében, amelyek biztonsági ütközőként szolgálnak majd az autóút és a bicikliút között. Nagylevelű és színes fákat ültetnek az intenzíven használt részekre, például a sport- és játszóterek környékére, mint például közönséges vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) és vörös tölgyet (Quercus rubra).

A vízhez közelebbi részeken magas kőrisek (Fraxinus excelsior) sorakoznak, a „Boc strandja” néven ismert partszakaszon és az egykori La Butuci-park területén bokrokat ültetnek, többek között fehér somot (Cornus alba), örökzöld mirtuszloncot (Lonicera nitida) és sárga cserszömörcét (Cotinus coggygria). „Ezek a rétek a projekt alapelemei, mivel ösztnözik a biológiai sokféleség kialakulását és menedéket nyújtanak neki, ez pedig elindíthatja a renaturációs folyamatot” – fogalmazott José Mayoral.

Azt az idő dönti majd el, hogy az elültetett fák és bokrok mennyire zöldülnek majd ki és mennyire nőnek majd vissza a munkálatok miatt eltűnt nádasok, valamint azt is, hogy mennyire lesz a Szamos-part a fenntartható mobilitás fő útvonala. Jelenleg még zajlanak a munkálatok, egy friss felvétel szerint azonban például nem világos, hogy a Mamaia utcában hol alakítják ki az ígért bicikliutat.

Vízügyi hatóság: a műszaki dokumentációban nem volt szó a betonpart lebontásáról

A gát és a Garibaldi-híd közötti folyómedret 2006-ban látták el betonfallal. Kérdésünkre a Szamos-Tisza vízgyűjtő területet adminisztráló hatóságtól azt a választ kaptuk, hogy a Szamos-part korszerűsítésének tervére a kolozsvári polgármesteri hivatal 2019. május 15-én kért és kapott jóváhagyást a megvalósíthatósági tanulmány fázisában levő műszaki dokumentáció alapján, amelyben azonban nem volt szó a betonfalak lebontásáról.

A válasz arra is kitért, hogy a Kis-Szamos 11,2 kilométeres kolozsvári szakaszán található hidrotechnikai építményeket a vízügyi hatóság adminisztrálja, és ezek célja, hogy mérsékeljék a víz sebességét, korlátozzák a hordalékot, védjék a medret és a folyópartot az eróziótól, de legfőképpen, hogy megelőzzék az árvizeket, a betonfalak eltávolítása pedig ezt az árvízvédelmi rendszert bontaná meg.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!