A brassói német szakiskola sikerének titka: úgy működtetik, mint egy vállalkozást

2023. április 10. – 19:53

A brassói német szakiskola sikerének titka: úgy működtetik, mint egy vállalkozást
A brassói Kronstadt Német Szakiskola diákjai egy foglalkozáson – Fotó: az iskola Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Románia szerte gyenge lábakon áll a szakképzés, bár az utóbbi időben elég komoly fejlődésnek indultak a szakiskolák, és kimondottan nagy sikerük van a duális képzést biztosító osztályoknak. Az egyik legpozitívabb példa arra, hogyan válhat sikeressé egy oktatási intézmény és egy szakiskola együttműködése, az a brassói Kronstadt Német Szakiskola példája, amelyet eleve a Német Gazdasági Klub hozott létre, finanszírozott, és a hozzá tartozó cégekhez járnak szakmai gyakorlatra a fiatalok, illetve 95 százalékát az iskola végzőseinek ezek a cégek alkalmazzák. Az intézmény igazgatója szerint a siker titka abban rejlik, hogy ugyanolyan fejlődési célkitűzésekkel dolgoznak az oktatási intézményben is, mint egy vállalaton belül.

A brassói Kronstadt Német Szakiskolát 11 évvel ezelőtt alapították a Német Gazdasági Klub vállalatai. Egyszerűen szükségük volt szakképzett munkaerőre, és a duális képzés német modelljét vették át. Jelenleg évente mintegy 350 szakembert képeznek (öntőformázók, szerszámgépkezelők, géplakatosok stb.), és 95%-ukat foglalkoztatják azokban a gyárakban, műhelyekben, amelyek besegítenek az iskola működtetésébe. Camelia Engel, az iskola igazgatótanácsának elnöke elmondta a Scoala 9 portálnak, hogy mit jelent egy iskolát úgy vezetni, mintha egy vállalkozás volna.

A brassói városháza ajánlott fel helyszínt a kezdéshez, amelyet a cégek berendeztek és felszereltek a szükséges eszközökkel, de nemcsak az osztálytermekről gondoskodtak, hanem az internátusról is. A tanulóknak ingyenes a bentlakás és étkezés, erről is a projektet működtető cégek gondoskodnak, akik az állam által biztosított 200 lejes támogatáson felül további havi 200 lejt biztosítanak minden diáknak. "A végzősöknek nincsenek szerződéses kötelezettségeik az őket anyagilag támogató vállalatokkal szemben" – mondja Werner Braun, a DWK elnöke és az iskola igazgatótanácsának tagja. "Ehhez nem kapcsolódnak feltételek, ha nem akarnak, nem csatlakoznak, de általában kötődnek a cégekhez, az emberekhez, a helyekhez, ahol a gyakorlatukat töltik, és a fizetések is motiválók. A projekt egyes kritikusai azt mondták, hogy »rabszolgákat« képezünk, de ez badarság, ezek a gyerekek azt csinálják, amit akarnak, mert ők döntöttek így, és szabadon dolgozhatnak bárhol, bármilyen cégnél, bármilyen országban, a diplomájukat európai szinten elismerik." – mondta.

A projekt kezdete óta a társult vállalatok, kicsik és nagyok, több millió eurót költöttek az iskolára. A legnagyobb pénzügyi hozzájárulást az Ina Schaeffler nyújtja, amely a hallgatók több mint 70%-át támogatja, és a diploma megszerzése után munkát kínál nekik. A jelentkezők száma pedig évről évre növekszik, mondták el a lapnak az interjúalanyok. "Az ország minden részéből jönnek, több mint tíz megyéből jelentkeztek hozzánk diákok, és a legfájdalmasabb, hogy majdnem a felüket vissza kell utasítanunk, mert nincs elegendő helyünk. A másik probléma a műszaki szakos tanárokkal van, mert ők ugyan képzett mérnökök, de nincs pedagógiai diplomájuk, és nincs idejük három évet várni a mesterdiplomára" – ismertette a helyzetet az iskola igazgatója.

Az iskola egyébként saját jogi személyiséggel rendelkezik, állami közoktatási intézménynek számít, és a Német Gazdasági Klub egy speciális program, a Fit 4 Futures révén vesz részt az irányításában. A projekthez Németországból érkezett Uwe Kando, a duális rendszerű szakiskolák szakértője, aki Kínában, Mexikóban és Magyarországon is megvalósított már ilyen projekteket, így az iskola hathatós szakmai irányításban részesülhet.

A gyerekek számára vonzó tevékenységekkel mutatják be, mi mindent lehet megtanulni a szakiskolában – Fotó: Facebook
A gyerekek számára vonzó tevékenységekkel mutatják be, mi mindent lehet megtanulni a szakiskolában – Fotó: Facebook

Alexandru Blemovici, a Schaeffler-csoport igazgatója akár saját iskolát is létrehozhatott volna a vállalaton belül, de inkább más cégekkel társulva ennek a szakiskolának a fejlesztésébe fektetett be. "Azt tanácsolnám az oktatásügyi tárcának, foglalkozzon komolyabban a szakoktatással, mert nem országos szinten, de még pontszerűen, egy-egy fontosabb ipari központban sincs megoldva a probléma" – mondja Alexandru Blemovici. "Képzeljük el, hogy jön a Mercedes cég, és nyit egy gyárat most egy romániai városban, honnan szerzi a munkaerőt? Akkor is jönni fog, ha nem talál munkaerőt? A munkaerő képzése stratégiai elem kell, hogy legyen egy olyan ország számára, amely gazdaságilag fejlődni akar"."

A Német Gazdasági Klub szakma-karavánt is szervez. Egy munkaeszközökkel felszerelt furgonnal indulnak, városokba és kisebb falvakba hajtanak, sportcsarnokokban állnak meg, és szélesre tárják az ajtókat a gyerekek előtt. Sokszor le sem tudják őket venni a gépekről, késő estig maradnak az esztergapadnál, ahol sakkfigurákat formáznak. Előveszik a cégek termékeit és találmányait is, például a sört poharakba töltő robotot, amely kíváncsi bámészkodók százait vonzza. “A technológia megszelídítését és a gyerekek bevonzását korán kell kezdeni, hogy szenvedéllyé váljon” -mondja Werner Braun, aki modellezési, elektronikai és robotikai klubok újraindítását szorgalmazza a gyermekek számára.

2012-ben 123 diákkal kezdtük el a működést, ma már 350-en vannak. „Többet szeretnénk, de nincs meg a fizikai hely” – viccelődik Camelia Engel, az iskola igazgatója.

Engel azt is elmondta, hogyan irányítják a szakiskolát: a diákokat egy teszt és egy felvételi beszélgetés alapján veszik fel, ami egy állásinterjúhoz hasonlít. “Az elképzelés az volt, hogy legalább 5-ös legyen a teszt, de vannak olyan diákok, akik alig érnek el 1-1 pontot. Ez a valóság. De ez nem egy 100%-os kizáró kritérium, mert az interjú nagyon sokat számít. Ott beszélgetünk a diákkal, szeretnénk megérteni az érdeklődésüket, hogy valóban érdekli-e őket egy szakma, vagy a szüleik nyomják őket, vagy más érdeklődési körük van, ami nem illeszkedne a miénkhez. Ha pincér akar lenni, akkor a mi iskolánkban nincs mit tennie, mert nálunk ipari képesítések vannak. Ha inkább festeni szeretne, megint csak nagyon valószínű, hogy az nem fog neki megfelelni. Megnézzük a hozzáállást, a jeleket, amelyeket a gyerek részéről érkeznek” – magyarázta el Camelia Engel a felvételi menetét.

Az igazgató arra is kitért, hogy az évek során teljesítménykritériumok vannak, 6,50 feletti átlagot kell tartaniuk, mindenféle képzésen mennek keresztül, és a végén 95%-uk sikeresen elhelyezkedik.

Az iskola sikerességét elemezve Camelia Engel rámutatott, hogy egy olyan irányítási rendszert honosítottak meg az oktatási intézményben, amit a cégektől vettek át. “Hét évvel ezelőtt óta nagyon világos teljesítménymutatókat vezettünk be. Minden tanulónak legalább negyedpontos fejlődést kell elérnie egyik tesztről a másikra. ha ez nem történik meg, beszélgetéseket folytatunk a tanárokkal, az érintett diákkal, és javító intézkedéseket dolgozunk ki. Igaz, hogy van erőfeszítés és van támogatás a gazdasági környezet részéről is. A szabványosított tesztek alapján nyomon követjük az iskolai oktatás eredményét is. Ez azt jelenti, hogy minden tanulónak legalább 6,50-es átlagot kell elérnie évente” – részletezte a fejlődésre alapozó menedzsmenti szemléletet az igazgató, és rámutatott, akinek nem sikerült ezt a ritmust tartania, elesik a plusz ösztöndíjtól, amit a cégek biztosítanak a diákoknak.

Diáklányok munkaruhában – Fotó: Facebook
Diáklányok munkaruhában – Fotó: Facebook

“De nem az ösztöndíjpénzt akarjuk megspórolni, hanem mindenkit egy szint fölé akarunk juttatni. A 6,5-ös küszöb a gyakornoki szerződésben is szerepel, és ezt a mutatót iskolai, osztály- és tanulói szinten kell elérni” – tisztázta az igazgató.

Az iskola működésének kezdeti éveiről beszélve az intézményvezető felidézte, volt a magánszektorral szemben egy elég nagyfokú vonakodás, mert a pedagógusok úgy érzékelték, hogy a cégek akarják átvenni az irányítást a képzésben. Azonban most már a tanárok, akik valóban felkészültek erre a duális rendszerre, látják az előnyöket, és együtt szép eredményeket érnek el. Rájöttek, hogy az üzleti világból nem csak elvárások, hanem megoldások, támogatás is érkezik, és rengeteg bátorítást kapnak.

A vállalatokkal való együttműködés pedig annyira szoros, hogy annak függvényében, milyen projektek vannak a vállalatnál, milyen új projektek jönnek, és milyen munkahelyeket céloznak meg ezek az új projektek, eldöntik, hogy a következő években milyen képesítésekre van szükség, és ezt próbálják meg fedezni az ott képzett diákokkal.

“Elküldjük a helyek számát: a 2024-2025-ös tanévre 15 szerszámlakatos, 25 elektromechanikus, 5 műanyagfröccsentő operátorra van szükség a cégeknél, mind a 19 munkáltatótól begyűjtjük az igényeket, és ennek megfelelően tervezünk. Évente átlagosan körülbelül 350 diákunk van. És többre lenne szükségünk, csak az iskola infrastruktúrájára kell korlátozódnunk, több diák nem fér el. Még ha az idő 50%-ában gyakorlaton vannak is, műhelyekben vagy a cégeknél, akkor sincs elég osztályunk” -részletezte Engel a működést.

Úgy az iskola oktató, mint a cégek azt tapasztalták, hogy a befektetés megtérül. Volt már szó arról, hogy egyik vagy másik diák nem marad a cégnél, de ebből sosem volt probléma. “Egy bizonyos ponton az emberek vándorolnak a munkáltatók között. Nem akarunk best practice buborék lenni, nekünk az az érdekünk, hogy ez a rendszer széles körben működjék, akkor mindenki nyer” – jelentette ki az igazgató.

Hozzátette: “Megéri, ez egy sikeres befektetés, évről évre növeljük a képesítések számát, már 7 képesítésre növeltük, és a következő tanévtől 10-re fejlesztjük a cégek igényeinek megfelelően. Örülünk a folyamatos képzést biztosító jogszabályi változásoknak is, mert szeretnénk minél hamarabb bevezetni a 4. szintű képesítéseket, és a brassói egyetemmel fennálló egyetemi mesterképzési partnerségünket kettős mesterképzéssé szeretnénk átalakítani” – mondta el Camelia Engel.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!