Meghalt Király V. István, erdélyi filozófus

Péntek reggel hetvenéves korában meghalt Király V. István, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem egykori filozófia oktatója. A hírt lánya, Király Antonia jelentette be a közösségi média oldalon.

A bejelentés szerint Király V. István egy öngyilkossági kísérlet következtében intenzív kórházi kezelésre szorult, amely során tiszta fejjel úgy döntött, hogy élni szeretne. Viszont korábbi súlyos egészségügyi problémái miatt – amelyek az öngyilkossági kísérlet okai lehettek – az orvosok erőfeszítése ellenére sem sikerült megmenteni az életét.

„Azt gondolom, édesapám egy rendkívüli ember volt, akit különleges morál és becsületesség vezérelt. Azt is gondolom, hogy nagy űrt hagyott maga után, nem csak a család és a szerettei lelkében, hanem a filozófiai irodalomban és kutatásban is” – írta Király Antonia.

Király V. István 1952. szeptember 5-én született Nagyváradon – olvasható a róla a Wikipédián. Középiskoláját szülővárosában végezte, majd Kolozsváron megszerezte a filozófiai diplomát 1976-ban. Ezt követően két évig Nagybányán középiskolai tanárként dolgozik, majd szintén két évig a Kolozs Megyei Mozivállalatnál kap szervezői állást. 1980-tól a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa lesz, 1990-től oktat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filozófiai Karán, 2000-től, amikor doktori oklevelet is szerez, főállású oktató lesz, docensi fokozattal. A filozófia karon propedeutikát, ontológiát, metafizikát tanít, illetve a Humánontológia és a Szabadság ontológiája kurzusokat vezeti, amíg egyre jobban romló egészségügyi állapota engedi.

Oktatói, kutatói, szerkesztői tevékenysége mellett 2009-től a BBTE filozófia karához kapcsolódó Alkalmazott Filozófiai Kutatóközpont, valamint a kolozsvári Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közös égisze alatt működő Orvosi Filozófiai és Antropológiai Tudományos Műhelyt szervezte.

1974-től közölt filozófiai tárgyú írásokat az Echinoxban, a Napoca Universitara, Revista de Filozofie, a Magyar Filozófiai Szemlében és a Korunk folyóiratokban – az utóbbinak 1979-től a munkatársa lesz. 1996-tól 2015-ig a Philobiblon – Transylvanian Journal of Multidisciplinary Research in Humanties című nemzetközi tudományos lap főszerkesztője.

Jelentősebb önálló kötetei: Határ – Hallgatás – Titok (1996), A halál és a meghalás tapasztalata (2003), Kérdő Jelezés – több-csendbeni alkalmazott filozófiai zajháborítás a szabad(ság) kérdezés(é)ben (2004), Halandóan lakozik szabadságában az ember (2007), Kérdés-pontok a történelemhez, a halálhoz és a szabadsághoz (2008), A betegség – az élő létlehetősége: Prolegoména az emberi betegség filozófiájához (2011), illetve ezek román és angol nyelvű fordításai, átdogozott kiadásai.

A család közölte Király V. István „egyféle végrendelet” elnevezésű dokumentum egyik részletét is, amelyben az öngyilkossági kísérlet okaként az „immár élhetetlenné vált életet” nevezi meg a filozófus.

„Előzetes és közjegyző által is hitelesített megegyezés értelmében, holtteste a kolozsvári orvosi egyetemhez kerül, ahol azt kutatói és oktatói célokra hasznosítják. Se temetése se sírja nem lesz tehát. Kutatásai/írásai azonban – pl. itt – továbbra is csendesen várjak a gondolkodó közeledést/párbeszédet” – olvasható az üzenetben.