Románia egyik legnagyobb hajógyárának igazgatótanácsába egy masszázsszalon volt alkalmazottját nevezték ki

Marinela Voivozeanu, a szociáldemokraták Călărași megyei női szervezetének vezetőjének neve a vasárnap esti hírekben vált országosan ismertté, miután kiderült, hogy pártja felkarolta, és nem is akárhogyan: a Replica Online című konstancai kiadvány szerint a mangaliai Május 2. Hajógyár igazgatótanácsába kapott kinevezést.

A gazdasági minisztérium már hozzá is járult ahhoz, hogy Marinela Voivozeanut nevezzék ki, sőt április 4-én már meg is kezdi munkáját, mivel a korábbi ügyvezető, Lăcrămioara Daniela Nicoară megbízatása lejár.

Az idézett forrás szerint a hajógyár részvényeseinek március utolsó napjaiban tartott közgyűlése egyhangúlag szavazott Florin Spătaru gazdasági miniszter javaslatára.

A minisztérium honlapján megtekinthető dokumentumok szerint a gazdasági miniszter 2023. március 2-án egy dokumentumot küldött a mangaliai hajógyárnak amelyben három javaslatot tett a vezetői pozíció betöltésére. A három javaslat közül Voivozeanura szavaztak a vezető tanács tagjai.

Marinela Voivozeanu korábban egy masszázsszalon recepciósaként dolgozott, majd 2022 decemberében a Călărași Megyei Könyvtár élére nevezték ki. A fulmináns felfutású pálya természetesen a politikai támogatásnak köszönhető, és Voivozeaznu a Szociáldemokrata Párt Călărași megyei női szervezetének a vezetőjeként sorban állt egy jó kis állásért, természetesen egy vezetői beosztás kellett neki, és természetesen, egy közintézményben. Elmondása szerint a neve egy olyan káderlistán szerepelt, amelyről maga a pártelnök, Marcel Ciolacu válogatta az embereket a különböző pozíciók betöltéséhez.

Ez akkor derült ki, amikor a Libertatea megkereste Voivozeanut, és megkérdezte tőle, hogy ért-e a hajógyári munkálatokhoz, átlátja-e hogyan működik az ország egyik legnagyobb hajóépítő és javító vállalata. A frissen kinevezett igazgató bevallotta, fogalma sincs róla. Ártatlanul beszámolt arról is, hogy ő valójában Bukarestben szeretett volna álláshoz jutni „az oktatás vagy a kultúra területén, ahol dolgoztam”, ehelyett a párttól a mangaliai hajógyár igazgatótanácsi posztját kapta meg.

Marinela Voivozeanu azt mondja, fogalma sem volt arról, hogy milyen „előléptetést” kap. Az „előléptetés” a helyi vezető által használt kifejezés. Bevallása szerint nem is pályázott semmi konkrétumra.

„Én nem tudtam semmit! Nem akartam a hajógyárba menni. Távol álljon tőlem!” – mondta Marinela Voivozeanu a Libertateanak adott interjújában, ugyanakkor lefegyverző őszinteséggel tárta fel, hogy hogyan működnek azok a politikai kinevezések, amelyek teljesen behálózzák nemcsak a közszférát, hanem az állami vállalatokat is:

„Nem csak a mi megyénkben történik ez, hanem az ország összes megyei szervezetében ez a szokás. Összegyűjtjük a pályázóknak az önéletrajzait, és beküldjük a központi vezetőségnek, hogy az embereket előléptessék... igazgatótanácsokba vagy ahol lehet... minisztériumba, államtitkárságra, hogy mi is hozzájárulhassunk munkánkkal, amihez kell” – magyarázta a frissen kinevezett hajógyári vezető a dolgok állását a riporternek.

Mit tudunk a hajógyárról?

A mangaliai Május 2 Hajógyárat a bukaresti tőzsdén jegyzik, és a hivatalos adatok szerint évi 3 millió lejes, azaz 600 ezer eurónak megfelelő bevétele van, ami nagyon alacsony ahhoz az iparághoz képest, amelyben működik. A korábban privatizált vállalatot a román állam 2018-ban vonta ismét ellenőrzése alá, miután Bukarest megállapodott a felekkel, hogy 51 százalékra növeli részesedését a vállalatban.

A dél-koreai Daewoo 1997-ben vásárolta meg a cég 51 százalékát, majd 2017-ben eladta részesedését a holland Damen Shypyards Groupnak, amely 26 millió dollárért kínált a részvényekért. A román versenytanács ugyan jóváhagyta a tranzakciót, de januárban a román kormány jelezte, élni kíván elővásárlási jogával, így a dél-korai és a holland vállalat közötti tranzakciót nem véglegesítették.

A holland vállalat ingyen adott át 2 százalék részvényt a román államnak, így annak 51 százalékos részvénypakettje lett, a hollandok pedig 49 százalékkal maradtak tulajdonosok.

Annak idején nagy sikerként kommunikálta a gazdasági minisztérium, hogy az állam egy privatizált stratégiai ipari létesítmény fölött ismét átveszi az ellenőrzést. Ezt azzal indokolták, hogy többségi tulajdonosként hatékonyan védeni tudják a román állam érdekeit és a magasan képesített munkaerőt, amely a hajógyárban dolgozik.

A Fekete-tenger partján levő üzem alkalmazottai ezt megelőzően Bukarestben tüntettek az újraállamosításért. Ők amiatt voltak elégedetlenek, hogy a vállalat anyagi helyzete cseppet sem volt rózsás, hiszen a 2700 dolgozót foglalkoztató gyár 2009 óta 600 millió euró adósságot halmozott fel.

Az újraállamosítás nem hozta meg a várt felvirágzását a vállalatnak, nemrég Elena Stancu és Cosmin Bumbuț újságírók, akik évek óta a külföldön élő és dolgozó románokról írnak, a Libertatea című lapban közöltek egy cikket arról, hogy miért dolgozik több száz román szakember a dániai hajógyárakban: a mérnököktől a hegesztőkig az északi-tengeri kikötővárosokban telepedtek le. A romániai vendégmunkások egyik okként az ország hajógyárainak siralmas állapotát említik, ahova a vezetőséget politikailag nevezik ki.