Szigorúan korlátozná az antibiotikumokhoz való hozzáférést az egészségügyi miniszter

„Gyerekorvos vagyok, nem vagyok az antibiotikumhasználat ellen, de azt is tudomásul kell venni, hogy megfelelő módon, célzottan kell használni ezeket a szereket. Nem úgy, hogy egy enyhe hőemelkedésnél már nyomjuk a gyerekbe vagy magunkba az antibiotikumot. Ez a fajta viselkedés vezetett oda, hogy EU-szerte első helyen állunk, de világszerte is rangos helyen vagyunk az antibiotikum-felhasználás, az antibiotikumokkal folytatott öngyógyítás terén. Elsősorban ennek köszönhető, hogy ma már hihetetlenül magas a rezisztens baktériumtörzsekkel való fertőzések aránya. Üdvözölnék egy ilyen lépést az egészségügyi miniszter részéről” – fejtette ki a Transtelex érdeklődésére László Attila.

A szenátus egészségügyi bizottságának elnökét azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy Alexandru Rafila a román közszolgálati televízió (TVR) műsorában bejelentette: szigorú korlátozásokat tervez annak érdekében, hogy az antibiotikumokat csak azokban az esetekben használják, amikor tényleg szükség van rájuk.

Listavezető Európában Románia az antibiotikum-fogyasztás terén

A Matei Balș Fertőző Betegségek Intézetének szakemberei szerint 2021-ben naponta 25 adag antibiotikum fogyott 1000 lakosra vetítve. Ez egy óriási arány, állítják az orvosok, akik szerint nagyon sokan gyakran anélkül szednek gyógyszert, hogy valójában szükségük lenne rá. Bár csak bakteriális fertőzések kezelésére lenne szabad antibiotikumot szedni, Romániában rengetegen nyúlnak ezekhez a szerekhez megfázás, influenza vagy akár egy sima fejfájás esetén. Európában évente több mint 35 000 ember hal meg antibiotikum-rezisztens fertőzésekben, idézi a TVR híradásában az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2022 novemberi jelentését. Amiből az is kiderül, hogy naponta közel 100 ember hal meg ilyen fertőzésekben.

Szintén az ECDC jelentéséből tudható, amely a 2016-2020 közötti időszakban az Európai Unióban, Norvégiában és Izlandon az antibiotikum-rezisztenciát értékelte, hogy ennek egészségügyi hatása az influenza, a tuberkulózis és az AIDS együttes hatásával nagyjából megegyező szinten van. A rezisztencia szintje egyébként jelentős eltéréseket mutat a kontinens országaiban: a legalacsonyabb szintet Észak-Európában, a legmagasabbat pedig a dél- és kelet-európai országokban mérték.

A problémát az jelenti, hogy az antibiotikumok túlzott használata az egyes baktériumtörzseket ellenállóbbá teszi a létező kezelésekkel szemben. Azaz egyre több, korábban hatékony gyógyszer válik alkalmatlanná a fertőzések gyógyítására. Például a tüdőgyulladás és a tuberkulózis vált sokkal nehezebben kezelhetővé emiatt.

A szabályozás jó, csaknem tartják be

László Attila szerint nem a romániai szabályozással van gond, hanem azzal, hogy sokan nem orvosi előírásra kezdik el szedni, sőt maguk az orvosok sem járnak el megfelelően legtöbbször, mert nem célzott készítményt írnak fel a betegnek. Így jön létre egy ördögi kör, amelynek a szuperbaktériumok, illetve a magasfokú rezisztencia kialakulása az eredménye.

„Az antibiotikum-használatnak megvannak a maga szabályai, de sok esetben ezt nem tartják be. A diagnosztikai protokollban szerepel, hogy egy fertőzés esetében meg kell csináltatni egy antibiogramot. Ez egy laboratóriumi vizsgálat, amiből kiderül, hogy a szóban forgó kórokozó milyen baktericid szerekre érzékeny. Viszont ez csak ritkán történik meg. Csak olyan antibiotikumokat lenne szabad felírni, amelyekről az antibiogram kimutatja, hogy érzékeny rájuk az a baktériumtörzs, amely a pácienst megbetegítette” – részletezte a szakpolitikus.

„Ezzel szemben sok orvos inkább felír egy széles spektrumú készítményt, amitől ugyan a páciens meggyógyulhat, viszont hozzájárul a rezisztencia szintjének a növekedéséhez. Lényegében hozzájárulnak az antibiotikumokkal szemben ellenálló törzsek kiszelektálásához” – vázolta a problémát a szenátor. Kérdésünkre úgy vélekedett, hogy a háziorvosok talán időt akarnak nyerni, ezért nem tartják be a szabályzatot. Hozzátette: ma már ott tartunk, hogy vannak olyan baktériumtörzsek, melyekre már nem hat például a penicillin.

Egy konkrét esetet is megemlített a visszaélések közül. Mint kifejtette, vannak „slágergyógyszerek”, amiket nagyon szeretnek, ezek közé tartoznak például az amoxicillin és az amoxicillin származékok. Ezek viszont korlátozott mennyiségben érhetőek csak el világszinten, mivel egyetlen kínai gyár állít mindössze elő ilyen termékeket. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ha valamiből hiány lép fel, akkor megrohamozzák a patikákat és felvásárolják ezeket a szereket. Ez történt most Romániában az amoxicillinnel és az amoxicillin származékokkal.

Olyanok is bespájzoltak ezekből a viszonylag nehezen pótolható szerekből, akiknek nincs szükségük rájuk, ami azt eredményezi, hogy nem jut azoknak, akik viszont rászorulnának.

László úgy vélte, a miniszter például olyan szabályozást vezethet be, mely szerint csak olyan recept írható fel, ami a patikában marad, hogy ne lehessen többször felhasználni. Valószínűnek tartotta, hogy komolyabban veszik majd a nyilvántartást, és bevezetnek egy jelentési rendszert, amiből kiderül, melyik gyógyszerből kinek, mikor és mennyit írtak fel. Hozzátette, ezek az adatok egyébként megvannak a patikák számítógépes rendszereiben, nincs szükség arra, hogy külön nyilvántartást vezessenek a gyógyszerészek.

„Más országokban eleve így van, meglehetősen nehéz antibiotikumokhoz jutni. Csak mi gondoljuk úgy, hogy rendben van az, hogy csak besétálunk egy gyógyszertárba és adják az antibiotikumot” – magyarázta. Kérdésünkre kifejtette, bár hivatalosan nem lenne szabad olyan szereket reklámozni, melyeket csak receptre adhatnak ki, a gyakorlatban ez mégis megtörténik, például orvosi rendelőkben, várótermekben láthatunk olyan szerekről szóló reklámokat, melyeket nem lenne szabad népszerűsíteni.

A tervezett szabályozásról pedig elmondta: ez megoldható egy miniszteri rendelettel, nem szükséges hozzá a parlament jóváhagyása, így reméli, minél hamarabb életbe lépnek a szigorítások.