Elítélte az EJEB Romániát, amiért nem védte meg a temesvári állomás takarítónőjét a főnöke szexuális zaklatásától

Elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert nem védte meg egy romániai nő magánélethez való jogát. A C. kontra Románia ügyben 2022. augusztus 30-án hozott ítélet pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben, írja a VeDem Just jogi portál.

A felperes 2017-ben egy takarítócég alkalmazásában állt, és a temesvári Keleti Pályaudvarra volt beosztva. Azt állítja, hogy az állomásfőnök két éven keresztül szexuálisan zaklatta őt: intim kapcsolat létesítésére próbálta rávenni, és megpróbálta levetkőztetni. Visszautasította, ezért a férfi zaklatni kezdte, és azzal vádolta, hogy nem végzi rendesen a munkáját. A nő tájékoztatta erről a feletteseit, majd panaszt tett az ügyészségen is, végül felmondott.

Az ügyészségen a meghallgatott tanúk azt állították, hogy személyesen nem látták a panaszolt cselekményeket, de azt észrevették C. viselkedésén, hogy fél. Volt, aki szerint gyakran panaszkodott arra, hogy a főnöke szexuálisan zaklatja, sőt még felvételeket is lejátszott a férfi által tett ajánlatokról. Az állomásfőnök azt vallotta, hogy csak egyszer létesített intim kapcsolatot a nővel, aki ezt követően nem mutatott érdeklődést irányába. Azt állította, C. volt az, aki provokálta őt, és „szexi” öltözékben járt be az irodájába, illetve hogy a nő beleegyezésével fogdosta a melleit, több alkalommal is. A bemutatott felvételek egyikén hallható, ahogy az állomásfőnök arra kéri C.-t, hogy engedje meg, hogy megfogdossa, amit a nő visszautasít; egy másik felvételen pedig azt mondja neki, hogy „valami szépet” akar csinálni vele, azonban nem részletezte, hogy pontosan mire gondol.

A romániai jogi fórumok elutasították a benyújtott feljelentéseket. Volt olyan eset, amikor arra hivatkoztak, hogy az elkövető nem szándékosan követett el bűncselekményt, illetve érveltek azzal is, hogy a felperes nem érezte magát kényelmetlen helyzetben a feltételezett elkövetővel folytatott beszélgetések miatt, ami egyébként a romániai törvény által előírt feltétele a zaklatási eseteknek.

Az EJEB azonban másképp látta az ügyet, és elítélte Romániát az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik, a magánélet védelméről szóló cikkelye alapján, amely a testi és lelki épségre, illetve a szexuális életre egyaránt kiterjed. Az államnak kötelessége megvédeni ezeket az értékeket, a munkahelyeken is, fejti ki az EJEB. Az indoklásban szerepel, hogy C. tájékoztatta a feletteseit, akik viszont nem folytattak belső vizsgálatot, annak ellenére, hogy a vasúttársaság állami tulajdonú vállalat.

Másrészt a romániai ügyészek és a bíró indoklása nem teljes körű, nem foglalkoznak az áldozatnak a tanúk által leírt lelkiállapotával, a közte és az elkövető közötti hatalmi viszonnyal, illetve az áldozatot nem vetették alá pszichológiai vizsgálatnak. Ezen túlmenően elfogadhatatlannak tartják azt, hogy az ügyészi végzés lényegében megismétli a feltételezett elkövető „durva vallomását”, amely utalásokat tartalmaz C. magánéletére vonatkozóan, beleértve korábbi, más férfiakkal folytatott kapcsolatait is.

Az EJEB pénzbeli kártérítésre is kötelezi Romániát, 7500 eurót kell fizetnie a felperesnek.