Dormánfalva fellebbez az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott jogerős ítélet ellen

Dormánfalva polgármesteri hivatala rendkívüli jogorvoslati eljárással megfellebbezi a legfelsőbb bíróságon az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott jogerős ítéletet – jelentette be kedden Sepsiszentgyörgyön Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) román szervezet vezetője.

Az úzvölgyi temetőben román parcellát kialakító, majd több megemlékezést is szervező román nacionalista szervezet elnöke a Szent György Ortodox Testvériség elnökével, Dan Ciprian Grajdeanuval közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen közölték, hogy a bákói táblabíróság jogerős ítélete ellenére meg fogják akadályozni a román katonák emlékére állított betonkeresztek lebontását az úzvölgyi temetőben, írta az Agerpres. A bákói táblabíróság jogerős ítélete érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a betonkeresztek lebontását rendelte el.

Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja elnöke kifejtette, továbbra is lépéseket tesznek azért, hogy a temető az „eredeti állapotába” kerüljön vissza, és minden itt eltemetett katona, nemzetiségtől függetlenül, megfelelő tiszteletet kapjon. Az egyesület vezetője szerint a temető „eredeti állapota” nem a 2019 előtti, hanem az 1926-27-as, amikor a nemzetközi temetőt létrehozta a Mária királyné védnöksége alatt működő Hősök Kultusza Társaság.

Târnoveanu ugyanakkor azt állította, hogy „a magyarok, az RMDSZ és néhány csíkszentmártoni lakos 1994-ben lerombolták azt a obeliszket, amint a védelmi minisztérium állított 1985-ben az első világháborúban életüket vesztő katonák emlékére, ledöntötték a nem magyar katonák fejfáit, majd az osztrák-magyar hadsereg elesett katonáinak mindeféle engedély nélkül felállítottak 600 fakeresztet, elmagyarosítotva a temetőt”.

Ennek nyomán Dormánfalva (Dărmăneşti) polgármesteri hivatala 2019-ben csak annyit tett, hogy visszaállította a temető eredeti, nemzetközi jellegét, amikor sírkeresztet állított az 52 román katonának és egy kereszt alakú emlékművet épített az összes elesett hős emlékére, nemzetiségüktől függetlenül – állította Tîrnoveanu.

Hangsúlyozta, Dormánfalva polgármesteri hivatalának csupán egyetlen engedélye hiányzott a keresztek felállításához, a védelmi minisztérium alárendeltségében levő hősök kultuszának hivataláé. Ez az intézmény ugyanis a művelődési minisztériummal ellentétben az RMDSZ politika nyomására nem adta ki az engedélyt – magyarázta.

A két román egyesület kérni fogja a védelmi minisztériumtól az elmaradt jóváhagyás kiadását, a dormánfalvi polgármesteri hivatal pedig rendkívüli jogorvoslati eljárással készül megtámadni a legfelsőbb bíróságon a bákói táblabíróság jogerős ítéletét.

Tîrnoveanu közölte: a két szervezet tagjai és szimpatizánsai a „sírok elé térdelve” próbálják majd megakadályozni a román katonák keresztjeinek eltávolítását az úzvölgyi temetőből. Ha ez nem sikerül, akkor értesíteni fogják a Vatikánt, minden egyes ország nagykövetségét, és az összes nemzetközi fórumot a „romániai magyarság szélsőségességéről”, amely „nem tolerálja a román hősök keresztjeit” – szögezte le a Calea Neamului vezetője.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.