Kőkemény szexizmus dúl a román parlamentben: lenézik, kigúnyolják, háttérbe szorítják a női politikusokat

Miközben a Nemzetközi Nőnap alkalmából előkerülnek a hivatalos diskurzusok és sablonos köszöntők a romániai politikusok részéről, gyakorlatilag még a a román parlamentben ülő képviselőnők sem tudják megvédeni magukat a munkahelyi zaklatás, a képviselőtársak szexista magatartása ellen. Szóbeli bántalmazásra, kőkemény szexizmusra panaszkodik a női képviselők jó része: szerintük amióta a törvényhozó testület tagjai rendszeresen éri őket olyan verbális agressziónak minősíthető megjegyzés, amelyből egyértelműen kiderül, a képviselőtársak még nem léptek túl azokon a berögződéseken, hogy a nőket nem kell komolyan venni a politikai vitákban.

Milyen stratégiájuk van a női politikusoknak, hogy lehet ezzel a mindennapokban együtt élni? A Libertatea megkérdezte a román parlamentnek mind a 87 női képviselőjét a házon belül tapasztalható verbális abúzusról. 56-an válaszoltak is a lap kérdéseire, és elsősorban azokat a megjegyzéseket emelték ki, amelyek arról tanúskodnak, hogy nem veszik komolyan őket, illetve igazságtalanok, bántóak, szexisták. „Nagyszájú”, „dögös vagy”, „ a nők minden plusz percet élveznek” – ilyen és ehhez hasonló kommentárokat soroltak fel, amikor az újságírók arról kérdezték őket, hogy mit kellene kiiktatni a férfikollégák szótárából.

A román parlament 466 képviselőjéből és szenátorából mindössze 87-en nők, és ezzel a számmal az uniós sereghajtók között van a helyünk. A 18%-os női képviselői aránnyal Románia csak Magyarországnál (13,1%), Máltánál (13,4%) és Ciprusnál (14,3%) teljesít jobban. Mi több, a törvényhozó testület bizonyos férfitagjainak magatartása kimeríti a szexista viselkedésformák teljes skáláját.

Van itt minden: megszégyenítés, a nők marginalizálása, a megjelenésükre vonatkozó megjegyzések, szexista viccek és a nemi sztereotípiáktól hemzsegő nyelvhasználat.

Legutóbb Marius Budăi miniszter esetétől volt hangos a sajtó, aki hajnali kettőkor felhívta egyik szociáldemokrata kolléganőjét, és mámoros szexpartit javasolt neki. Ez azonban nem egyedi eset a román parlamentben – állítják a Libertatea kérdéseire válaszoló politikusnők közül néhányan. „Engem is hívtak már fel párttársaim ehhez hasonló javaslatokkal, amelyeket mindig nagyon határozottan visszautasítottam” – mondta el a lapnak a 34 éves Mara Calista, liberális képviselő.

Hiába beszélik meg ezt a nők, a férfipolitikusok kéne összeüljenek

Március 6-án, Daniel Suciu szociáldemokrata képviselő, a ház alelnöke, aki a Budăi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt tárgyaló ülést vezette, mielőtt megadta volna a szót az USR egyik női képviselőjének, azt mondta, „tudja, hogy a nők minden plusz percet élveznek”. Később bocsánatot kért a kijelentésért, viszont szerinte nem szexista megjegyzés volt, hanem mindössze egy rosszul sikerült viccről.

Oana Țoiu USR-s képviselő volt az, aki örülhetett a plusz percnek.

„Emlékeztetem, hogy a román parlament választott képviselőjeként jöttem ide, nem pedig a párt viccelődő munkatársaként” – utasította rendre Țoiu a szociáldemokrata politikust.

A képviselőnő elmondta, többször is céltáblája volt a parlamenti ülések alkalmával a szexista megnyilvánulásoknak. Felidézett egy olyan esetet, amikor az általa elnökölt munkaügyi bizottság jelentéseit olvasta fel, és a PSD-s képviselők elkezdtek beszólni. Rendre utasította őket, de azok egy durva szexuális utalással vágtak vissza: „ha már kinyitottad a szád, tartsd is nyitva”.

A szexizmus „nem politika, hanem bunkóság vagy nem bunkóság kérdése”, így bármelyik párt képviselői részéről érkezik, elfogadhatatlan, részletezte Oana Țoiu. Szerinte az lenne az igazán nagy dolog, ha férfi politikusok ülnének össze, és tennék világossá, hogy szexista megjegyzéseknek nincs helye a nyilvánosságban.

A parlamenti üléseken olyan megszólítások is elhangzanak a mikrofonnál, mint „baba”, „aranyoska” vagy „kislány” – mondják a női politikusok. Az ilyen megszólítások kedveskedőnek tűnhetnek, de valójában az elbizonytalanítás a céljuk, félelmet és bizonytalanságot teremtenek, és lekicsinylik a nők szerepét a törvényhozói testületben – magyarázza Maria Horga, liberális képviselő.

A lapnak nyilatkozó képviselők közül néhányan úgy vélik, a nők alacsony száma a parlamentben hozzájárul, hogy ez a szexista magatartás ne változzon. „A női vezetők hiánya a politikában nem a nők választása, hanem a kedvezőtlen társadalmi körülmények következménye” – nyilatkozta Kovács Irén, RMDSZ-es szenátor, aki arról is beszélt, hogy a hagyományos nemi szerepeknek nagyon erős a berögződése a társadalomban, és a mentalitásváltás még várat magára. „Ehhez körülbelül 50 évre lenne szükség” – jelentette ki Kovács.

Ha nem tudsz gyereket csinálni, gyere, mi megmutatjuk, hogy kell!

Cristina Rizea EP-képviselő 2020-ban az USR Plus listáján jutott be a parlamentbe. A Libertateának mesélt egy epizódról, amely az egészségügyi bizottságban történt. A ráktúlélő, háromgyerekes anya egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a társadalombiztosítási költségvetésből fizessék az in vitro megtermékenyítési kezeléseket. „Sok mindenen mentem keresztül, mégis sírva jöttem ki az egészségügyi bizottságból” – mondta Rizea, nem titkolva, hogy több szexista retorzió céltáblája lett a javaslat megvitatásakor. A bizottságban, ahol többnyire orvosok vannak, azt mondták neki: „Ha nem lehet gyereke, jöjjön, megmutatjuk, hogyan kell csinálni!” De olyan hozzászólás is volt, hogy „mi van, most már a kémcsövekben való gyerekgyártásnál tartunk, még szexelni sem szabad?”

Cosette Chichirău szerint a szexista beszólások hatalmi eszközök: ha valakit nem tudnak máshogyan „leszedni a pástról”, akkor sértegetni kezdik női mivoltában. Legutóbb, amikor próbálták megalázni, két lehetősége volt: elnézni a szexizmust, vagy kikérni magának.

Csomó ember azt gondolja, hogy ilyenkor jobb csöndben lenni. Semelyik nőnek soha nem szabad csöndben lennie, ha erőszakot tapasztal. Azt üzenem minden nőtársamnak: ne hagyd!

Chichirău számtalan ilyen helyzetet élt már át, mivel már a második ciklusában van. Elmesél egy másik epizódot is, amely a parlamenti folyosón történt egy délelőtt, amikor egy politikus hozzálépett, és se szó, se beszéd, elkezdte simogatni a nyakát, és megkérdezte, ha melege van. Máig sajnálja, hogy nem jelentette az esetet, bár ellökte a kezet, és világossá tette a politikus számára, hogy a viselkedése elfogadhatatlan. A férfi azzal védekezett, hogy ez egy vicc volt, és kitámadta a képviselőtársát, mondván, hogy nincs humorérzéke. Chichirău a Libertateának elmondta: „rájöttem, hogy az akkori hallgatásommal hozzájárultam, hogy ez a viselkedés folytatódjon. Egy erős nő tipikus reakciója volt bennem, aki nem akar áldozatnak tűnni, de tévedtem.”

A szociáldemokrata női politikusok szerint nem olyan nagy a baj, a progresszív ellenzékiek viszont tragikusnak nevezik a helyzetet

A lap felmérésére válaszoló PSD-s képviselők többsége NEM-et mondott arra a kérdésre, hogy a parlamentben a nőket diszkriminálják-e vagy sem. Legtöbben azt emelték ki, hogy a Szociáldemokrata párt soraiban van a legtöbb nő, a 23 százalékos női részvétellel magasan megelőzi a többi romániai parlamenti pártot. Ugyanakkor azonban a szociáldemokrata női politikusok között is akad olyan, aki szerint diszkriminálják a nőket Románia parlamentjében.

„A szexista beszólások sokak számára normálisnak tűnnek, nem értik, miért akadnak fenn ezeken a megjegyzéseken a nők. Mona Muscătól Monica Macoveiig, Viorica Dăncilătól Diana Șoșoacáig nem volt olyan női képviselő, akit ne hoztak volna kellemetlen helyzetbe vagy ne diszkrimináltak volna nemi alapon. Ez a munka kockázatai közé tartozik” – mondja Raluca Dumitrescu PSD-s képviselő.

Anca Dragu, a Menstétek meg Romániát Szövetség politikusa arról beszélt, a médiában általában csak az adott szexista politikus megnyilvánulása kap figyelmet, az inzultált képviselők eredeti álláspontjával már nem foglalkozik senki. Ezzel az előbbiek malmára hajtva a vizet, hiszen az inzultált fél véleménye kizárul a diskurzusból. Úgy vélte, a kormánypártok által alkalmazott narratíva a bántalmazók logikáját követi. Abban, ahogy politikai ellenfeleikről és kiváltképp a nőkről beszélnek, mindenkit becsmérelnek, semmitől nem riadnak vissza, és bármi áron képesek megszerezni a hatalmat. Véleménye szerint ez nagyjából leképezi, amit egy bántalmazó tesz áldozatával. Mindenáron uralni akarja a másik felet, aminek érdekében bármilyen eszközt képes bevetni.

A szexista beszólásokkal a férfi politikusok negatívumként tüntetik fel azt, hogy a vitapartner nő. Akár egy képviselőnő szépségéről vagy más fizikai jellemzőjéről van szó, akár egyszerűen a nőiségéről, véget ér az érdemi vita. Ezek a patriarchátusból visszamaradt értékítéletek, melyek valójában csak a nők diskurzusból és a döntéshozásból való kiszorítását célozzák.

A képviselőnők álláspontjára szándékosan nem reagálnak érdemben, inkább a vitát romboló, személyeskedő és pejoratív megjegyzésekkel lehetetlenítik el a véleményüket.

A tény, hogy a szexizmus lekicsinylő retorikáját választják a kompromisszumra való képtelenségről és a nők semmibevételéről árulkodik. Sőt, arról, hogy jogot formálnak a nők, ez esetben politikustársaik véleményének elhallgattatására.

Hogy ez rendszerszinten újra és újra megismétlődik, jogi és politikai szankciók teljes hiányában, visszafordíthatatlan törést okoz a közbeszédben a nők társadalmi megítélésében – vélik politikai hovatartozástól függetlenül a szexizmussal szembesülő női politikusok.