Román-japán stratégiai partnerségi nyilatkozatot írtak alá

Klaus Iohannis román elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök aláírta kedden Tokióban a két ország közötti stratégiai partnerségről szóló nyilatkozatot, írja az Agerpres. A stratégiai partnerség a legmagasabb szintre emeli a két ország közötti együttműködést, lehetőséget teremtve az ebben rejlő potenciál jobb kiaknázására három kulcsfontosságú területen: külpolitika és biztonsági kérdések, gazdasági kapcsolatok, valamint a kultúra, a tudomány és technológia, az innováció, a kutatás és fejlesztés.

A Románia és Japán közötti stratégiai partnerség megkötésére irányuló folyamat elindításáról öt évvel ezelőtt állapodott meg Bukarestben Klaus Iohannis és Abe Sinzó néhai japán kormányfő.

Dél-Korea után Japán a második ázsiai ország, amellyel Románia ilyen megállapodást köt.

Románia stratégiai partnerségben áll még az Egyesült Államokkal, a Moldovai Köztársasággal, Franciaországgal, az Egyesült Királysággal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Lengyelországgal, Törökországgal, Magyarországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával.

Kedden aláírtak egy, a román pénzügyminisztérium, az Eximbank Románia és a Japán Nemzetközi Együttműködési Bank (JBIC) közötti memorandumot, illetve egy, az ELI-NP Măgurele, az Okamoto Optics japán vállalat és az Oszakai Egyetem Lézermérnöki Intézete közötti egyetértési nyilatkozatot.

A japán császár is fogadta Iohannist

Naruhito japán császár és Maszako császárné fogadta kedd reggel a tokiói császári palotában Klaus Iohannis román államfőt és feleségét, Carmen Iohannist. A megbeszélések külön zajlottak, az elnök Naruhito császárral, Iohannis neje pedig a császárnéval egyeztetett, derül ki az Agerpres tájékoztatásából.

A japán császári protokollnak megfelelően a megbeszélések nem előre megszabott napirendet követnek, és a császári házaspár politikai kérdésekről nem tárgyal. Az egyeztetések témája jobbára a tárgyalópartnerek közös státuszához – az ország és a nemzet képviselete – kapcsolódik. Szó lehet például Románia és a román nép identitásával és sajátosságaival, ezeknek a világörökséghez való hozzájárulásával kapcsolatos témákról vagy a két ország között több mint egy évszázada, 102 éve fennálló diplomáciai kapcsolatokról. Napirenden szerepelhetnek a súlyos humanitárius következményekkel járó események is, mint például a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború, ebben az összefüggésben kizárólag az embereknek okozott szenvedésekre lehet utalni.

Román Kulturális Intézetet nyitnak Tokióban

A Kisida Fumio japán miniszterelnökkel tartott keddi találkozója után Klaus Iohannis bejelentette a Román Kulturális Intézet létrehozását Tokióban.

„A kultúra továbbra is összekötő kapocs népeink között, amit a két ország színházai és művészeti egyetemei közötti folyamatos cserekapcsolatok is bizonyítanak. Örömmel jelentem be a mai napon a tokiói Román Kulturális Intézet létrehozását” – nyilatkozta a japán kormányfővel közös sajtótájékoztatón az államfő.

Az államfő Japánban tett hivatalos látogatása hétfőn kezdődött és szerdáig tart. Csütörtökön és pénteken Iohannis Szingapúrba tesz állami látogatást. Itt hivatalos megbeszélést folytat majd szingapúri hivatali kollégájával, Halimah Yacobbal, valamint Lee Hsien Loong miniszterelnökkel.