Miközben égető az orvoshiány, nem hirdet versenyvizsgát az egészségügyi tárca a megüresedett állásokra

Az egészségügyi dolgozók fizetése 2014 óta megháromszorozódott, de a megüresedett állások 83%-át nem hirdették meg az elmúlt időszakban. A betöltetlen helyek aránya 72%-os. Óriási hiány van szakképzett személyzetből az intenzív osztályokon, a pszichiátriai részlegeken és a kardiológiákon. Miközben évek óta mindenki amiatt sopánkodik, hogy a frissen végzett rezidens orvosok százszámra hagyják el az országot, a friss felmérésből kiderül, hogy lehetőségük sincs megpályázni az állásokat, mivel a szaktárca nem írja ki a versenyvizsgákat.

Az egészségügyi rendszerben tapasztalható személyzethiány a Számvevőszék jelentéséből derül ki, amelyet az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó közkórházak ellenőrzését követően készített a hivatal.

A munkaerőhiány beszüntetésére az ellenőrök azt javasolják a minisztériumnak, hogy hozzon létre egy olyan integrált, valós időben frissített adatbázist, amely szakterületenként tükrözi a betöltetlen orvosi állások számát, és tartalmazza a rezidensek helyzetét is.

Az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó 58 kórház helyzetét a Számvevőszék ellenőrei 2022-ben elemezték a 2014-2021-es időszakra vonatkozó, a kórházak humánerőforrás-gazdálkodására és infrastruktúra-fejlesztésére koncentrálva.
A humánerőforrás-gazdálkodás tekintetében a jelentésből kiderül, hogy a 10 legnagyobb orvoshiánnyal küzdő orvosi szakterület az aneszteziológia és intenzív terápia, a pszichiátria, a kardiológia, a radiológia – orvosi képalkotás, az általános sebészet, a rehabilitáció, a fizikoterápia és balneológia, a sürgősségi orvoslás, a laboratóriumi orvostudomány, a belgyógyászat és a gasztroenterológia – olvasható a Számvevőszék által szombaton nyilvánosságra hozott következtetéseiben.

Az ellenőrök számos megoldást javasolnak az egészségügyi minisztériumnak a rendszerben felmerülő létszámproblémák megoldására. Ezek egyike egy olyan integrált, valós időben frissített adatbázis létrehozására vonatkozik, amely szakterületenként tükrözi a betöltetlen orvosi állások számát, és tartalmazza a rezidensek helyzetét is.

Az állami ellenőrök azt is javasolják, hogy a rezidens orvosok ösztönzésére szolgáló módszereket kell alkalmazni, együttműködve a saját hálózattal rendelkező egészségügyi egységekért felelős minisztériumokkal, a helyi hatóságokkal és a szakegyetemekkel, hogy a képzés befejezése után a rezidensek tovább dolgozhassanak azokban a kórházakban, ahol alkalmazzák őket.

A kórházak teljesen leromlott állapotban vannak, nem épült egyetlen új kórház sem

A Számvevőszék által végzett felmérés során számba vették a szaktárcához tartózó kórházi épületek állapotát is. Az eredmény lesújtó: a létesítmények több mint 50%-a 60 éven felüli, 10 közülük több mint 100 éves.

Az ország egyik legnagyobb kórházát földrengés esetén összeomlás fenyegeti
"A minisztérium alá tartozó egészségügyi egységek teljes hasznos területének 20%-át kitevő épületek mintegy 15%-a a 4 szeizmikus kockázati osztály valamelyikébe tartozik, és két egészségügyi egység (az Országos Gyermekegészségügyi Intézet és a Iași Megyei Sürgősségi Kórház) 10 épületét a legmagasabb szeizmikus kockázati osztályba sorolták, amelybe a földrengés esetén összeomlásra hajlamos épületek tartoznak" – áll a jelentésben.

A számvevőszék ellenőrzése azt is feltárta, hogy a létesítmények 46%-a nem rendelkezik katasztrófavédelmi engedéllyel, és a legtöbb intézményben jelentős hiányosságokat találtak: tűzvédelmi engedély nélküli működés; az épületek nem lettek felszerelve tűz esetén érzékelő, jelző és riasztó eszközökkel, illetve nem a tervezett paraméterek szerint működnek; csökkent kapacitás az olyan betegek mentésére, akik nem tudják magukat evakuálni az egészségügyi személyzet (orvosok és ápolók) hiánya miatt, különösen az éjszakai műszakokban.

Az Egészségügyi Minisztérium hálózatához tartozó 58 kórháznak juttatott források 75%-át orvosi berendezések vásárlására fordították, és csak 25%-át az épületek építésére, korszerűsítésére, konszolidálására, helyreállítására és javítására. "A beruházásokra szánt pénzeszközök elosztása nem átlátható, mivel nincs azonosított eljárás az elosztásuk kritériumaira vonatkozóan" – állítják a számvevőszék illetékesei.

A vizsgált időszakban az Egészségügyi Minisztérium 2014-2021-es időszakra jóváhagyott költségvetéséhez csatolt 12 beruházási célkitűzésből csak hét valósult meg, a többi folyamatban van.

A Iași-i Regionális Onkológiai Intézet átalakítását leszámítva nem épültek új, ágyakkal rendelkező egészségügyi egységek. A Temesvári Regionális Onkológiai Intézet építése az Egészségügyi Minisztérium beruházási célként való bevezetésétől (2009) 2021 végéig nem kezdődött meg – derül ki a jelentésből.

"Ezenkívül a 2014-2020-as Nemzeti Egészségügyi Stratégiában javasolt nyolc regionális sürgősségi kórházból csak négynek a megvalósításához határoztak meg lépéseket, nevezetesen három regionális sürgősségi kórháznak (Iași, Kolozsvár és Craiova), amelyek építési projektjeit az Egészségügyi Minisztérium irányítja, és amelyek a műszaki projekt fázisában vannak, valamint egy brassói regionális sürgősségi kórháznak, amelynek felépítését 2021-ben a brassói önkormányzat kezdeményezte.