Az unitárius a legmagyarabb egyház, sok roma vette fel a pünkösdi vallást

Románia legnagyobb egyháza az ortodox, a lakosság 85,3%-át teszi ki, római katolikusnak 4,5%, reformátusnak 3%, pünkösdistának 2,5%, unitáriusnak 0,3%, míg evangélikus-lutheránusnak 0,1% mondta magát a 2021-es adatokat rögzítő népszámláláson. A Valláskutató Intézet jelentése szerint az egyes felekezetek közötti százalékos megoszlás a rendszerváltást követő három évtized alatt alig változott. Az adatrögzítés módszertani hibái miatt a lakosság 14%-ának, közel 2,5 millió romániainak nem ismert a nemzetisége, illetve a felekezeti kötődése, az intézet azonban kísérletet tett a valós értékek megsaccolására.

Az ortodox egyház tagsága csökkent a legnagyobb mértékben, az utóbbi tíz év alatt 1,2%-kal, viszont a változás harminc év alatt is mindössze 1,5%-nyi volt. A legtöbb felekezet esetében az utóbbi két népszámlálás közötti, 10 évet lefedő változás azonban ennél lényegesen kisebb, nem éri el a 0,1%-ot.

Ennél nagyobb változást csak két esetben látunk: a pünkösdiek és a vallás nélküliek–ateisták–agnosztikusok közös gyűjtőkategóriája esetében. Előbbiek aránya az utóbbi tíz év alatt 0,54%-kal nőtt, utóbbiaké pedig 0,73%-kal.

Megjegyzik, hogy a felekezeti kötődést elutasítók pontos számát, az említett módszertani hibák miatt nem ismerjük. Az arányuk tíz évvel korábban 0,1%-ot tett ki, most pedig 0,5-1% közötti lehet, és többségükben vélhetőleg az ortodox vallást elhagyókból áll ez a kategória.

Nemzetiség szerinti összetétel

A romániai vallásfelekezetek többsége nemzetiségi szempontból sajátos összetételű. Legmarkánsabban az ortodox, illetve az unitárius és református egyházak kötődnek valamely nemzetiség tagjaihoz:

az ortodox egyház tagságának 96,6%-a román, az unitáriusnak 96,2%-a magyar nemzetiségű.

Utóbbihoz közel áll e tekintetben a református egyház, tagságának 91,6%-a magyar. A római katolikus és evangélikus-lutheránus egyházak szintén magyar többségűek, ezek tagságának kevéssel több mint fele magyar nemzetiségű. A neoprotestáns kisegyházak kivétel nélkül román többségűek, ám a Jehova tanúi, az adventisták és a baptisták körében a magyarok országos részarányuknál lényegesen magasabb arányban vannak jelen. Kivételesen magas közülük a magyarok aránya Jehova tanúi körében (20,9%).

A neoprotestáns egyházak másik sajátossága, hogy tagságuk körében a romák jelenléte, az országos arányukhoz képest, jelentősen magasabb. Kiemelkedik e tekintetben a pünkösdi egyház, amely tagságának közel negyede roma.

A romániai magyarok legnagyobb hányada (45,3%) a református egyházhoz tartozik. Azok közül, akiknél mind a felekezeti, mind a nemzetiségi önbesorolás ismert, 28 419-en román nemzetiségűek, ez a reformátusok 5,7%-a. A román nemzetiségűek száma tehát az utóbbi tíz év alatt 2,5%-kal nőtt, ezzel párhuzamosan viszont a magukat református romáknak deklarálók száma és aránya egyaránt csökkent. A reformátusok száma jelenleg Romániában 558 000 körüli lehet. Ennek megfelelően az utóbbi két népszámlálás között a reformátusok aránya 10,8%-kal csökkent.

A római katolikus egyházhoz a romániai magyarok 40,4%-a tartozik, ez az egyház tagságának 54,7 százalékát képezi. Az utóbbi tíz év alatt a magyarok aránya 2,8 százalékkal csökkent, a román híveké pedig 4%-kal nőtt. A romák száma és aránya – a reformátusokhoz hasonlóan – egyaránt csökkent. Hasonlóan csökkent a német nemzetiségűek aránya is. A katolikusok valós száma jelenleg 845 000 körüli lehet. A katolikus egyháztagok száma az utóbbi tíz év alatt kisebb mértékben csökkent mint a reformátusoké. A csökkenés 7,6 %-os, ami a román hívek kisebb mértékű fogyásának köszönhető.

A magukat unitáriusként besorolók a magyar népesség 4,6%-át képezik. A harmadik legtöbb magyart tömörítő romániai egyház egyúttal a „legmagyarabb” is, tagságának 96,2%-a ugyanis magyar nemzetiségűként sorolta be magát. A kisszámú román unitárius közösség mind számban, mind arányában nőtt (1,8%-ról 2,6%-ra), a roma unitáriusok száma és aránya pedig csökkent. Az unitáriusok valószínű valós száma 54 000 körül lehet, számuk pedig tíz év alatt 10,1%-al csökkenhetett.

Összegzésként elmondható, hogy az egyes felekezetek tagságának változását elsősorban a demográfiai és migrációs folyamatok váltották ki. Ez a román többségű egyházak körében 5–6% közötti fogyást eredményezett. Kivételt e tekintetben csak a pünkösdi egyház képez, amelynek tagsága feltételezhetően elsősorban nem demográfiai, hanem sikeres evangelizációs tevékenységnek köszönhetően nőtt. Az egyes kisebbségi nemzetiségi egyházak tagságának az országostól jelentősen eltérő változását ezek demográfiai és migrációs sajátosságai eredményezik. Így a magyar többségű egyházak esetében a magyar népességnek az országos átlaghoz képest nagyobb mértékű fogyása áll a a változás hátterében, tagságuk 10 és 11% közötti csökkenését eredményezve.