Ha Székelyföld nem létezik, akkor Moldva sem – sorra reagálnak a magyar nagykövet bukaresti berendelésére

2023. február 8. – 16:00

Ha Székelyföld nem létezik, akkor Moldva sem – sorra reagálnak a magyar nagykövet bukaresti berendelésére
Székely zászló lobog az Országház épületén – Fotó: Sybille Reuter / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

„Más területei is vannak az országnak, amelyek regionális zászlót használnak, például Bukovina. Ez egy régi kívánság. Ezt a problémáját a romániai magyar kisebbségnek az évek során nem sikerült megoldani. Nem hiszem, hogy az embereknek ez a vágya a románok ellen irányulna, vagy ártana Romániának, ha ezt a zászlót használják” – reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Szabad Európa Rádió portálnak, miután Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökének témával kapcsolatos Facebook-bejegyzése, és a nagykövet bukaresti berendelése miatt újból fellángolt a vita a székely zászló körül.

Németh Zsolt korábban azt írta a ki a Facebook-oldalára, hogy: „A székely zászló addig lobog a magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozástól mentes szabad használatát Románia egész területén!”

„Hiszek egy régi elvben: a szabadság addig terjed, amíg nem befolyásolja mások szabadságát. Ezért nem hiszem, hogy a székely zászlónak a használata befolyásolná a románok szabadságát, vagy ártana a román államnak” – magyarázta Csoma, aki amellett érvelt, hogy racionálisan kellene megközelíteni a kérdést, és úgy találni megoldást rá. Csoma érvelése szerint a székelyek esetében is „egy regionális szimbólum használatáról van szó”.

„A probléma aktuális. Azt javasolnám, ha egy közösség szintjén regionális közösség alakul ki, akkor ez az identitás nyilvánosan kifejezhető legyen” – mondta a képviselő, aki szerint a probléma megoldásához szükséges technikai részleteket is meg lehet találni.

Csoma Botond, RMDSZ-es parlamenti képviselő – Fotó: George Calin / Inquam Photos
Csoma Botond, RMDSZ-es parlamenti képviselő – Fotó: George Calin / Inquam Photos

Ha a nem létező közigazgatási területekkel példálózunk, érdemes lenne azt is figyelembe venni, hogy nemcsak Székelyföld, de Moldva sem létezik Románia területén, mégis, akadálytalanul loboghatnak Moldva zászlói, például a németvásári (Târgu Neamț) várfalon. Mindez azt igazolja, hogy a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak – reagált Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke is.

„Németh Zsolt a székely zászlóról írt, egy olyan közösségnek a jelképéről, amely Románia területén, Székelyföldön él. Ilyen körülmények között a minisztérium úgynevezett Székelyföldről beszél, ami egyrészt eltér a témától, másrészt ezzel egy 500 ezer főt számláló, román állampolgárokból álló közösséget sért meg, akik ebben a régióban élnek, ha tetszik, ha nem” – áll az alapítvány vezetőjének álláspontjában.

Árus szerint az igaz, hogy a romániai jogrend szerint a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek használhatják jelképeiket magánjellegűen, valamint kulturális és vallási eseményeiken, de az már nem igaz, hogy 20 nemzeti kisebbség számára biztosítva van – ahogy a külügy a keddi reakciójában állította.

„Sem az alkotmány és egyetlen törvény sem szab meg ilyen számszerű korlátozást, tehát minden kisebbség számára érvényesek a fent leírtak, úgy a székelyek esetében is” – hangsúlyozza az alapítvány elnöke

Hozzátette: a törvény létezik, de úgy Hargita, mint Kovászna megyében a prefektusok számtalan bírságot szabtak ki magyar szimbólumok használata miatt, egy bukaresti egyesület állandóan harcot vív a székely szimbólumok ellen, többnyire sikeres végkifejlettel.

„Végezetül arra is emlékeztetni szeretnénk a külügyminiszter urat, hogy a székely zászlót Tőkés László volt európai parlamenti képviselő székházáról is levetették a hatóságok. Az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára terjesztette, ahol egyértelműen kimondták: Románia megsértette az emberi jogokat rögzítő európai egyezményt” – írta még Árus Zsolt a közleményében.

Németh Zsolt is reagált Magyarország nagykövetének bukaresti berendelésére. Ebben az újabb posztban öt pontban foglalta össze a kifogásait.

FRISSÍTVE: Egy kicsit megkésve, de Kulcsár Terza József képviselő is reagált a magyar nagykövet bekéretése kapcsán.

„Romániának is el kellene döntenie, hogy valóban európai jogállammá akar-e válni, mert ebben az esetben a többségtől eltérő nemzeti identitású közösségek védelme érdekében sajátos intézkedéseket kell hoznia”

– írta közleményében az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett egykori MPP-s, most EMSZ-es képviselő. Kulcsár Terza emlékeztetett, korábban felszólította a törvényhozás két házának elnökeit, hogy fogalmazzanak meg egy hivatalos álláspontot azzal kapcsolatban, hogy mindeddig milyen intézkedések történtek a kisebbségvédelem terén annak érdekében, hogy Románia teljesítse nemzetközileg is vállalt kötelezettségeit.

Kulcsár Terza szerint mindez azért is fontos, hogy a román politikusok ne csak a „modellértékűen megoldott kisebbségi kérdés” semmitmondó, üres szólamát mantrázzák továbbra is, hanem tételesen beszámoljanak arról, miképpen érvényesültek a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott előírások és ajánlások.

„Meggyőződésünk ugyanis, hogy ebben a tekintetben Romániának komoly lemaradásai vannak, ráadásul a napokban Bogdan Aurescu külügyminiszter nem mulasztotta el megalázni a székelyeket, és miközben az ukrajnai románok helyzete miatt aggódik és emeli fel szavát – egyébként nagyon helyesen –, nem veszi észre, vagy nem is akarja észrevenni az általa használt kettős mércét” – írta a politikus, aki szerint a pártja megoldási javaslata továbbra is az autonómia.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!