Ha Székelyföld nem létezik, akkor Moldva sem – sorra reagálnak a magyar nagykövet bukaresti berendelésére

2023. február 8. – 16:00

Ha Székelyföld nem létezik, akkor Moldva sem – sorra reagálnak a magyar nagykövet bukaresti berendelésére
Székely zászló lobog az Országház épületén – Fotó: Sybille Reuter / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

„Más területei is vannak az országnak, amelyek regionális zászlót használnak, például Bukovina. Ez egy régi kívánság. Ezt a problémáját a romániai magyar kisebbségnek az évek során nem sikerült megoldani. Nem hiszem, hogy az embereknek ez a vágya a románok ellen irányulna, vagy ártana Romániának, ha ezt a zászlót használják” – reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Szabad Európa Rádió portálnak, miután Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökének témával kapcsolatos Facebook-bejegyzése, és a nagykövet bukaresti berendelése miatt újból fellángolt a vita a székely zászló körül.

Németh Zsolt korábban azt írta a ki a Facebook-oldalára, hogy: „A székely zászló addig lobog a magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozástól mentes szabad használatát Románia egész területén!”

„Hiszek egy régi elvben: a szabadság addig terjed, amíg nem befolyásolja mások szabadságát. Ezért nem hiszem, hogy a székely zászlónak a használata befolyásolná a románok szabadságát, vagy ártana a román államnak” – magyarázta Csoma, aki amellett érvelt, hogy racionálisan kellene megközelíteni a kérdést, és úgy találni megoldást rá. Csoma érvelése szerint a székelyek esetében is „egy regionális szimbólum használatáról van szó”.

„A probléma aktuális. Azt javasolnám, ha egy közösség szintjén regionális közösség alakul ki, akkor ez az identitás nyilvánosan kifejezhető legyen” – mondta a képviselő, aki szerint a probléma megoldásához szükséges technikai részleteket is meg lehet találni.

Csoma Botond, RMDSZ-es parlamenti képviselő – Fotó: George Calin / Inquam Photos
Csoma Botond, RMDSZ-es parlamenti képviselő – Fotó: George Calin / Inquam Photos

Ha a nem létező közigazgatási területekkel példálózunk, érdemes lenne azt is figyelembe venni, hogy nemcsak Székelyföld, de Moldva sem létezik Románia területén, mégis, akadálytalanul loboghatnak Moldva zászlói, például a németvásári (Târgu Neamț) várfalon. Mindez azt igazolja, hogy a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak – reagált Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke is.

„Németh Zsolt a székely zászlóról írt, egy olyan közösségnek a jelképéről, amely Románia területén, Székelyföldön él. Ilyen körülmények között a minisztérium úgynevezett Székelyföldről beszél, ami egyrészt eltér a témától, másrészt ezzel egy 500 ezer főt számláló, román állampolgárokból álló közösséget sért meg, akik ebben a régióban élnek, ha tetszik, ha nem” – áll az alapítvány vezetőjének álláspontjában.

Árus szerint az igaz, hogy a romániai jogrend szerint a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek használhatják jelképeiket magánjellegűen, valamint kulturális és vallási eseményeiken, de az már nem igaz, hogy 20 nemzeti kisebbség számára biztosítva van – ahogy a külügy a keddi reakciójában állította.

„Sem az alkotmány és egyetlen törvény sem szab meg ilyen számszerű korlátozást, tehát minden kisebbség számára érvényesek a fent leírtak, úgy a székelyek esetében is” – hangsúlyozza az alapítvány elnöke

Hozzátette: a törvény létezik, de úgy Hargita, mint Kovászna megyében a prefektusok számtalan bírságot szabtak ki magyar szimbólumok használata miatt, egy bukaresti egyesület állandóan harcot vív a székely szimbólumok ellen, többnyire sikeres végkifejlettel.

„Végezetül arra is emlékeztetni szeretnénk a külügyminiszter urat, hogy a székely zászlót Tőkés László volt európai parlamenti képviselő székházáról is levetették a hatóságok. Az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára terjesztette, ahol egyértelműen kimondták: Románia megsértette az emberi jogokat rögzítő európai egyezményt” – írta még Árus Zsolt a közleményében.

Németh Zsolt is reagált Magyarország nagykövetének bukaresti berendelésére. Ebben az újabb posztban öt pontban foglalta össze a kifogásait.

FRISSÍTVE: Egy kicsit megkésve, de Kulcsár Terza József képviselő is reagált a magyar nagykövet bekéretése kapcsán.

„Romániának is el kellene döntenie, hogy valóban európai jogállammá akar-e válni, mert ebben az esetben a többségtől eltérő nemzeti identitású közösségek védelme érdekében sajátos intézkedéseket kell hoznia”

– írta közleményében az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett egykori MPP-s, most EMSZ-es képviselő. Kulcsár Terza emlékeztetett, korábban felszólította a törvényhozás két házának elnökeit, hogy fogalmazzanak meg egy hivatalos álláspontot azzal kapcsolatban, hogy mindeddig milyen intézkedések történtek a kisebbségvédelem terén annak érdekében, hogy Románia teljesítse nemzetközileg is vállalt kötelezettségeit.

Kulcsár Terza szerint mindez azért is fontos, hogy a román politikusok ne csak a „modellértékűen megoldott kisebbségi kérdés” semmitmondó, üres szólamát mantrázzák továbbra is, hanem tételesen beszámoljanak arról, miképpen érvényesültek a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott előírások és ajánlások.

„Meggyőződésünk ugyanis, hogy ebben a tekintetben Romániának komoly lemaradásai vannak, ráadásul a napokban Bogdan Aurescu külügyminiszter nem mulasztotta el megalázni a székelyeket, és miközben az ukrajnai románok helyzete miatt aggódik és emeli fel szavát – egyébként nagyon helyesen –, nem veszi észre, vagy nem is akarja észrevenni az általa használt kettős mércét” – írta a politikus, aki szerint a pártja megoldási javaslata továbbra is az autonómia.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!