Nem írják ki a helységnévtáblára rovásírással is a város nevét Csíkszeredában

Nem lesz a Csíkszereda bejárataihoz kihelyezendő hivatalos helységnévtáblák része a város székely rovásírással írt neve, csupán a település határát jelző építmények utalnak a székely identitásra – hangsúlyozta csütörtökön Korodi Attila csíkszeredai polgármester egy román szervezet tiltakozására reagálva. Azután szögezte ezt le, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet azzal vádolta meg, hogy „etnikai alapon” szándékszik megjelölni a város területét – számolt be csütörtökön az Agerpres nyomán azt MTI.

A csíkszeredai önkormányzati testület január végi ülésén határozott arról, hogy tervpályázatot ír ki a városbejáratok egységesítésére, és elfogadta az erre vonatkozó szabályzatot. Eszerint a vizuális megoldásoknak a székely identitásra, hagyományokra is utalniuk kell. Korodi Attila csütörtökön hangsúlyozta: nem szándékoznak rovásírásos feliratot is tenni a helységnévtáblákra, csupán az ezeket tartó építmények utalnak majd a helyi közösség székely identitására, hagyományaira. A rovásírásos felirat a vizuális megoldás kis részét képezi – fejtegette.

Hangsúlyozta: a romániai törvények szigorúan szabályozzák a helységnévtáblák kinézetét, kihelyezési módját. De az ezeket tartó építményekre engedékenyebb előírások vonatkoznak, a városok, megyék kidolgozhatnak a település, régió identitását tükröző építészeti megoldásokat. Ezek a helyi közösség aktuális életére, hagyományaira vonatkoznak – húzta alá a polgármester, aki szerint más romániai település- és megyehatárokon is vannak hasonlók.

„Építészekhez, dizájnerekhez fordultunk, csapatokhoz, akik megrajzolnak egy vizuális identitást, mely szükséges és fontos, sőt egyedi is” – idézte az Agerpres Korodit, aki szerint kapuról, obeliszkről vagy más építményről is szó lehet. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerdai sajtóközleményében azt írta, volt már hasonló kezdeményezés, de a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi önkormányzati határozatot, így nem lehetett gyakorlatba ültetni.

„Sértő, ahogy újra megpróbálják etnikai alapon megjelölni a város területét ezzel az úgynevezett ábécével, mely a város, a megye és az ország szinte teljes lakossága számára használhatatlan és kiolvashatatlan” – idézte a fórum közleményét a hírügynökség. Eszerint a fórum „határozottan elítéli” a kezdeményezést és olyan hosszú távú, komoly projekteket kér, melyek „egyesítik a régió lakóit, nem pedig szétválasztják”.

A csíkszeredai polgármesteri hivatal sajtóosztálya korábban közölte, hogy a tervpályázatot február 20-án hirdetik meg, és a legjobb megoldások pénzjutalomban részesülnek.

A tervezett megoldás nem lenne egyedi Romániában, sőt a település bejáratainál kihelyezett, a helyi közösség identitására, múltjára utaló más nyelvű feliratra is van példa Erdélyben. A kolozsvári városvezetés 2017-ben csak úgy volt hajlandó feltüntetni Kolozsvár bejáratainál a város román neve mellett a magyar és a német nevét is – melyre bírósági határozat kötelezte –, ha a háromnyelvű helységnévtábla mellé egy latin nyelvű tábla is kerül.

A „Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138)” felirat arra utal, hogy Kolozsvár volt az első város a térségben, melyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. Emil Boc polgármester akkor úgy nyilatkozott: a Babes-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorai javasolták a felirat kihelyezését a város dicső múltjára való utalásként.

Tíz éve egy magánszemély, bérelt területre már állított fel egy rovásírásos helységnévtáblát Csíkszereda határában, de három nap múlva kidöntötték.