Zelenszkij meg sem említette a tájékoztatásában, hogy a kritizált kisebbségi törvényről is beszélt Iohannisszal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos tájékoztatásában meg sem említette, hogy a Klaus Iohannisszal folytatott szerdai megbeszélésén felmerült az ukrajnai román kisebbség helyzete, illetve a december közepén elfogadott és a román külügy által sokat kritizált új ukrán kisebbségi törvény. A Libertatea összefoglalója szerint nem ez az első eset, hogy Zelenszkij a kommunikációjában inkább kerüli a kényes témát.

A lap szerint míg Klaus Iohannis elnök tájékoztatásában elég részletesen taglalja a román kisebbségek kérdését, addig Zelenszkij sem a Facebookon, sem a Telegramban, sem a Twitteren, sem az kijevi elnöki hivatalos honlapján nem említette a Románia által felvetett kellemetlen kérdéseket. A lap azt írja, hogy az Ukrajinszka Pravda és a RBK-Ukrajina is a román elnöki hivatal közleményét szemlézte.

A román elnöki hivatal arról számolt be, hogy a beszélgetés során Iohannis "részletesen utalt az Ukrajna által nemrég elfogadott, a nemzeti kisebbségekről szóló törvényre, amely aggodalmat és elégedetlenséget keltett a román hatóságok és az ukrajnai román közösség képviselői körében", és arra kérte Kijevet, hogy “gyorsan találjon megoldásokat ezen aggodalmak kezelésére és orvoslására.” Az ukrán elnök viszont azt írta, hogy “megvitatták az ukrán-román együttműködés továbbfejlesztésének lépéseit, elsősorban a védelmi területeken. ”Megegyeztünk Klaus Iohanisszal az ukrán-román együttműködés további fejlesztésében. Megköszöntem Romániának a szolidaritását és támogatását az orosz agresszióval szembeni ellenállásban" – lényegében ennyit írt ki például a Twitterre, de a Telegrammon is hasonló szöveg szerepel.

A lap felidéz egy hasonló esetet, amikor a román külügyminiszter az ukrán kollégájával tárgyalt 2022 novemberében. Bogdan Aurescu ezen a találkozón ismét emlékeztette Dimitro Kulbát a román fél azon kérésére, hogy ismerje el, nem létezik úgynevezett moldovai nyelv. Az ukrán fél a közleményében meg sem említette ezt a témát. "(A találkozón) az Ukrajnának nyújtott támogatásra és az Ukrajna és Románia közötti kapcsolat javításának fontosságára összpontosítottunk, hogy megkönnyítsük az emberek és áruk mozgását" – mondta Dmytro Kuleba az ukrán külügyminisztérium szerint.

A román külügyminisztérium korábban „sajnálatosnak” nevezte, hogy az ukrán parlament a Velencei Bizottsággal való konzultáció nélkül fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt. A külügyi tárca szerint a Velencei Bizottság véleményezése „minden bizonnyal hozzájárult volna ahhoz, hogy átfogó és az erre a területre vonatkozó európai jogi normák tekintetében világos szöveg szülessen”.

A külügy azt is sajnálatosnak tartja, hogy a jogszabály elfogadása előtt nem egyeztettek az ukrajnai román közösség képviselőivel, ahogyan azt a román fél kérte.

A minisztérium ugyanakkor felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy „legalább ebben a szakaszban” konzultáljanak a Velencei Bizottsággal, és maradéktalanul hajtsák végre annak ajánlásait, a törvény ugyanis csak hat hónap múlva lépne hatályba.

A törvényt nem csak Románia kritizálta, hanem Magyarország és Lengyelország is nemtetszését fejezte ki vele kapcsolatban. Potápi Árpád államtitkár például aggasztónak nevezte, hogy a háború idején Ukrajnában tovább korlátozzák a nemzeti kisebbségek jogait. Potápi is hangsúlyozta, hogy az európai értékeken és normákon kellene alapulniuk az elfogadott törvényeknek.

Az új ukrán kisebbségi törvény kritikusai szerint tovább szűkíti a kisebbségek jogait, és bebetonozza azokat a korlátozásokat, amelyeket a 2017-es oktatási és a 2019-es nyelvtörvényben szavaztak meg a kijevi parlament képviselői.