Három év alatt 25 államilag támogatott kórházi ággyal lett kevesebb Maros megyében, de vita van arról, hogy ez gond-e egyáltalán

2023. január 05. – 09:17

Másolás

Vágólapra másolva

Három év alatt 25 szerződhető ágyat vettek el Maros megyétől és csoportosítottak át máshova. Lorenzovici László orvos, egészségügyi közgazdász számítása szerint ez ágyanként 150 ezer lejes kiesést jelent, ráadásul megalapozatlan döntés volt. A szerződhető ágyak kérdése azonban bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik, mert miközben a szakértő számításai szerint Maros megye 4 millió lejtől eshetett el, a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár költségvetése jelentősen nőtt. És vannak, akik szerint pedig épp az szolgálná Maros megye érdekeit, ha akár 150 ággyal is kevesebb lenne.

Lorenzovici László, a Hospital Consulting igazgatója a közösségi médiábanhívta fel a figyelmet arra, hogy 2019 óta 25 szerződhető kórházi ággyal lett kevesebb Maros megyében, ami miatt jelentős összegeket vonnak el a Maros megyei kórházaktól a következő szerződéskötéskor. Állításait pedig saját hivatalos adatokból származó táblázatával demonstrálta. Így tett két éve is, amikor még csak 18 szerződhető ágy átcsoportosításáról volt szó, amelyek akkori becslései szerint évi kb. 2.500.000 lejes költségvetés csökkenéshez vezetett, attól függően, hogy melyik kórháztól csípték le a szerződhető ágyakat.

Lorenzovici László magyarázata szerint az egészségügyi finanszírozás a tanügyben is használt logika alapján működik, ahol a diákok száma határozza meg, hogy az iskolák milyen büdzsével dolgozhatnak. A fekvőbetegellátásnál viszont nem a tanulók, hanem az ágyak száma a meghatározó. A 2020-ban két évre előirányzott 119 579 szerződhető ágyat pedig úgy osztják szét az ország megyéi között, hogy amennyiben valahol, valamilyen oknál fogva csökkenteni kell az ágyak számát, azok az ágyak – és vele a finanszírozás is –, más megyékbe vándorolnak át. Ahogyan az Maros megyében is történt: 2020-ban 18 ágy és 2021-ben pedig újabb 7 ágy esetében is.

„Hiába épül négy új kórház a megyében, ha azok fenntartható működésének biztosításához nemhogy több, hanem egyre kevesebb finanszírozott ágya lesz a megyének” – fogalmazta meg az egészségügyi közgazdász a Transtelexnek.

A szerződhető kórházi ágyak kérdése ugyanis Maros megyében azért is számíthat kényes kérdésnek Lorenzovici szerint, mert Marosvásárhely az egészségügy egy regionális központjaként határozza meg magát, így közel sem mindegy, hogy a meglévő fekvőbetegellátás és az épülő kórházakkal járó kapacitásnövelési igénykor a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár – átcsoportosítás útján – új ágyakra szerződik-e vagy a meglévőkből veszít. Hisz az ágyak csökkenése miatt a szakértő szerint egyre kevesebből kell gazdálkodjanak.

Lorenzovici László számításai szerint Maros megyében egy ágy – éves szinten – kb. 150 ezer lejt jelent, azaz tíz ágy évi kb. 1,5 millió lejt hoz a Maros megyei kórházaknak. Számításai szerint – mivel 2019 óta 25 ággyal lett kevesebb azzal, hogy 2020 őszén 3913, majd később 2021 augusztusában 3906 szerződhető ágyat állapítottak meg – Maros megyét ezzel összesen közel 4 millió lejes finanszírozástól fosztották meg. Ezt a pénzt azóta más megyék kapják meg, mint az utóbbi esetben Argeș (30 ágy), Brăila, Ilfov és Olt (10-10 ágy).

Nem átláthatónak és megalapozatlannak tűnik számára az átcsoportosítás

A szakértő szerint az átcsoportosítással önmagában nem lenne gond, ha az egészségpolitikai célokat és valós mutatókat tükrözne. Például a lakosság számbeli változásait, egészségügyi mutatókat, azaz a betegek számát képezné le vagy az adott megye ellátó kapacitásának növelésére, esetleg csökkenésére reagálnának ezzel.

„A fejemet teszem rá, hogy ebből a döntésből a szakmaiság teljes mértékben hiányzott. De hogyha a finanszírozás elvándorol, akkor a beteg vagy fizet, vagy olyan helyre utazik, ahol az egészségügyi ellátás jobban finanszírozott és implicite megfelelőbb” – fejtegette. A Hospital Consulting igazgatója szerint ugyanis ők – szakmájukból adódóan – követik és elemzik a mérőszámok változásait, és egyes helyeken nem látják indokoltnak a növelést, máshol pedig a szakmai kritériumok nem tennék indokolttá a csökkentést. Például, ahogy már a szakértő említette, Maros megyében több kórház is épül, ami kapacitásnövekedést jelent:

  • Marosvásárhelyen az orvosi egyetem klinikai kórházának az építése már folyamatban van
  • de a városban kardiológiai kórház is épül, illetve a megyei kórház is bővíti a fertőző osztályát
  • Marosszentgyörgyön onkológiai kórház lesz
  • a Nyárád mentén pedig tervbe van egy másik kórház is, rehabilitációs osztályokkal

Az Argeș megyei Mioveni-ben épített kórház esetében, ahová 2020-ban 36, 2021-ben 30 szerződhető ágyat csoportosítottak át, szerinte nem vették figyelembe, hogy az új kórház megépítése előtt az Argeș megyei betegek a környező megyékbe járhattak át. A kórház megépítése után, ha ezek a betegek ismét Argeș megyei kórházba feküdtek be, akkor a Pitești, Craiova vagy Bukarest kórházaiban kevesebb beteg miatt plusz ágyak lettek, amelyeket indokoltabb lett volna átcsoportosítani, mint a Temes, Maros megyei ágyakat. De Brăila megyében is növelték a kapacitást tíz ággyal, miközben a lakossága száma drasztikusan csökken. Kórházigazgatóktól pedig Lorenzovici egyenesen úgy értesült, hogy az érdekcsoportok határozzák meg, hogy hol növelik az ágyszámokat.

„Egy pár kórházigazgató, aki jól ismeri a helyi viszonyokat, azt mondta, hogy visszajeleztek egy-egy megyéből, ahol növekedés van, hogy az célzottan valakinek az érdekében történt, és van, ahol a magánkórház érdekében növeltek. Hogyha valaki megkérdezi, hogy volt-e mögötte szakmai kritérium, és melyek voltak azok, ezt románul három betűvel szokták összefoglalni: PCR, azaz “Pile, Cunoștințe și Relații” (Protekció, ismerősök és kapcsolatok) – fejtette ki Lorenzovici.

Szerinte ennek a visszaszorítása érdekében a szakmai kritériumok kellene ismét érvényesüljenek, amelyet egy szakértői csapatnak kell kielemeznie, az átcsoportosításokat és döntéseket pedig transzparenssé kellene tenni. „Sok és nagyon pozitív folyamat indult el az utóbbi időben a romániai egészségügyben, de ki kell mondani, hogy kemény harcok és lobbik folynak a háttérben. A táblázat leköveti, hogy ki mennyire sikeres, mennyire működik az érdekképviselet. Ez utóbbi munkája egyelőre nem látszik, tekintve, hogy már a második balegyenest kapja be Maros megye” – tette még hozzá.

Fotó: A Maros Megyei Sürgősségi Kórház Facebook-oldala
Fotó: A Maros Megyei Sürgősségi Kórház Facebook-oldala

Ágyakat veszítettek ugyan, de valójában a költségvetésük nőtt

A Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár költségvetése alapján azonban a 25 ágy kiesése nem feltétlen viselte meg a Maros megyei kórházakat, az ugyanis 2019 óta nem csökkent, hanem évről évre emelkedett:

  • 2019 – 1.350.542.140 lej
  • 2020 – 1.554.539.390 lej
  • 2021 – 1.703.119.260 lej
  • 2022 – 1.907.376.230 lej

Az ágyak száma valóban növeli a kórházak kapacitását, több ágy esetén, logikus módon a hozzá rendelt orvosi személyzetet is számításba véve, több anyagi finanszírozással járna. A kórházak viszont nem csak a fekvőbeteg ellátás által tudnak szerződni az egészségbiztosítási pénztárral. Tehát a kérdés sokkal komplexebb annál, mint ahogy elsőre tűnik. Például az egynapos beutalás sem ebbe a kategóriába esik, ha a beteg éjszakára már nem marad bent az egészégügyi intézményben. Az ágyak kiesése tehát nem feltétlenül jelent költségvetési csökkenést, többnyire inkább költségvetési átrendeződést von maga után, és például a járóbetegrendelőkbe, a gyógyszerkompenzációba csoportosulhat át az összeg.

A szerződhető kórházi ágyak száma pedig nem mindenhol van kihasználva. Például az 1000 ágyas Maros megyei klinikai kórház kapacitása kapcsán úgy értesültünk, hogy a kórháznak csak a 60 százalékát használja ki, 40 százaléka tehát általában üresen áll.

Amiért levághatták a 25 ágyat

Egy egészségügyi szakemberrel folytatott háttérbeszélgetésünk alapján az átcsoportosításnak köze lehetett ahhoz, hogy az országban átlagosan 10-15 százalékkal kevesebben veszik igénybe a kórházak fekvőbetegellátását, és már rövidebb ideig is tartózkodnak bent a kórházban a koronavírus-járvány óta. Ez a kórházi időszak átlagosan 30 százalékkal csökkent az elmúlt 7 évben. Ugyanakkor egészségügyi minisztériumi forrásunk azt is hozzátette, hogy a szerződhető ágyak száma eleve túlsúlyban van Erdélyben az ország más régióihoz képest. Maros megyében állítólag legalább 150 ággyal több is van annál, mint amire jelenleg szüksége lenne. Szerinte az ágyak számának csökkentése Románia népességcsökkenésének tudatában is megfontolandó lenne, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy Romániában 2020-ban a kórházi ágyak aránya az európai átlaghoz képest sokkal nagyobb volt.

Forrásunk tehát azt hangsúlyozta, hogy a kihasználatlan ágyak levágása nem a finanszírozás, hanem az erre szánt összeg átcsoportosítását vonná maga után, csak a pénzt más módon juttatnák el a kórházaknak. Az esetlegesen levágott ágyakat pedig akkor kell majd az új kórházak rendelkezésére bocsátani, amikor ezek el is készülnek és konkrét számokról beszélhetünk, addig a kihasználatlan ágyak inkább értékes erőforrást vonnak el az ellátórendszer más területeitől.

Az országban lévő szerződhető ágyak számát egyébként folyamatosan csökkentik, utoljára 2011 környékén voltak jelentősebb levágások. A kezdeményezés Cseke Attila miniszter és Vass Levente államtitkár nevéhez is köthető, akik ekkor 12 ezer ágyat szüntettek meg. A levágásokat akkor azzal indokolták, hogy az ágyszámokra kapott pénzt a családorvosokra, a gyógyszerek kompenzálására, a járóbeteg rendelésre és a kivizsgálásokra lehetne és kellene inkább fordítani.