Árus Zsolt: köteles használni a magyar nyelvet a rendőrség és a csendőrség is

2022. december 21. – 12:31

Másolás

Vágólapra másolva

A blogján számolt be arról Árus Zsolt civil aktivista, a kisebbségi jogok érvényesüléséért küzdő Székely Figyelő Alapítvány vezetője, hogy egy bírósági határozat végre tisztázza a kisebbségek nyelvhasználati jogának egy régóta vitatott vetületét. „Valahányszor eddig szóba került az, hogy a rendőrség és csendőrség megyei és helyi parancsnokságai kötelesek-e használni a magyar nyelvet ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20%-ot, az elutasító válasz alapja mindig az volt, hogy azok se nem helyi, se nem dekoncentrált közintézmények, hanem egy központi struktúrához (az országos rendőr- illetve csendőrparancsnoksághoz) tartoznak, esetükben tehát nem érvényesek a Közigazgatási Törvénykönyvnek a nyelvi jogokra vonatkozó előírásai” – vázolta a problémát.

Árus szerint a Covid-járvány idején, amikor csak előre kiállított nyilatkozat birtokában hagyhattuk el a lakásunkat, rákérdeztek a Belügyminisztériumra, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20%-ot, ki lehet-e tölteni magyarul is a nyilatkozatot. A nemleges választ követően pedig panaszt tettek a Diszkriminációellenes Tanácsnál, az pedig határozatban mondta ki, hogy a minisztérium félremagyarázta a helyzetet és diszkriminált. A Belügyminisztérium viszont bíróságon támadta meg a szóban forgó határozatot, a pert pedig végül jogerősen megnyerte.

Rendőr igazoltat a Covid-járvány idején – Fotó: Ilona Andrei / Inquam Photos
Rendőr igazoltat a Covid-járvány idején – Fotó: Ilona Andrei / Inquam Photos

Az aktivista azonban úgy véli, az elveszített per sikerként is értékelhető, hiszen a határozat kimondja: a rendőrség és a csendőrség megyei parancsnokságai dekoncentrált közintézmények, tehát érvényesek rájuk a Közigazgatási Törvénykönyv vonatkozó előírásai. Ebből kifolyólag pedig ők is kötelesek használni a magyar nyelvet ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20%-ot.

„Tekintettel arra, hogy ezek jogerőre emelkedett bírósági ítéletekben szerepelnek, mint olyan megállapítások, amiken az ítélet alapszik, a hazai jogrend értelmében elbírált kérdésnek számítanak, tehát hivatkozási alapot jelentenek mostantól minden olyan esetben, amikor bárki vitatná rendőrség és/vagy csendőrség helyi vagy megyei egységeinek a státusát, illetve ha ez a kérdés egy perben merül fel, akkor a bíró az ítélet meghozatala során ezt tényként figyelembe kell vegye” – írta. Hozzátette: éljünk ezzel a jogunkkal, „mert mint köztudott, minden jog annyit ér, amennyit használnak belőle”.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!