Árus Zsolt: köteles használni a magyar nyelvet a rendőrség és a csendőrség is

2022. december 21. – 12:31

Másolás

Vágólapra másolva

A blogján számolt be arról Árus Zsolt civil aktivista, a kisebbségi jogok érvényesüléséért küzdő Székely Figyelő Alapítvány vezetője, hogy egy bírósági határozat végre tisztázza a kisebbségek nyelvhasználati jogának egy régóta vitatott vetületét. „Valahányszor eddig szóba került az, hogy a rendőrség és csendőrség megyei és helyi parancsnokságai kötelesek-e használni a magyar nyelvet ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20%-ot, az elutasító válasz alapja mindig az volt, hogy azok se nem helyi, se nem dekoncentrált közintézmények, hanem egy központi struktúrához (az országos rendőr- illetve csendőrparancsnoksághoz) tartoznak, esetükben tehát nem érvényesek a Közigazgatási Törvénykönyvnek a nyelvi jogokra vonatkozó előírásai” – vázolta a problémát.

Árus szerint a Covid-járvány idején, amikor csak előre kiállított nyilatkozat birtokában hagyhattuk el a lakásunkat, rákérdeztek a Belügyminisztériumra, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20%-ot, ki lehet-e tölteni magyarul is a nyilatkozatot. A nemleges választ követően pedig panaszt tettek a Diszkriminációellenes Tanácsnál, az pedig határozatban mondta ki, hogy a minisztérium félremagyarázta a helyzetet és diszkriminált. A Belügyminisztérium viszont bíróságon támadta meg a szóban forgó határozatot, a pert pedig végül jogerősen megnyerte.

Rendőr igazoltat a Covid-járvány idején – Fotó: Ilona Andrei / Inquam Photos
Rendőr igazoltat a Covid-járvány idején – Fotó: Ilona Andrei / Inquam Photos

Az aktivista azonban úgy véli, az elveszített per sikerként is értékelhető, hiszen a határozat kimondja: a rendőrség és a csendőrség megyei parancsnokságai dekoncentrált közintézmények, tehát érvényesek rájuk a Közigazgatási Törvénykönyv vonatkozó előírásai. Ebből kifolyólag pedig ők is kötelesek használni a magyar nyelvet ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20%-ot.

„Tekintettel arra, hogy ezek jogerőre emelkedett bírósági ítéletekben szerepelnek, mint olyan megállapítások, amiken az ítélet alapszik, a hazai jogrend értelmében elbírált kérdésnek számítanak, tehát hivatkozási alapot jelentenek mostantól minden olyan esetben, amikor bárki vitatná rendőrség és/vagy csendőrség helyi vagy megyei egységeinek a státusát, illetve ha ez a kérdés egy perben merül fel, akkor a bíró az ítélet meghozatala során ezt tényként figyelembe kell vegye” – írta. Hozzátette: éljünk ezzel a jogunkkal, „mert mint köztudott, minden jog annyit ér, amennyit használnak belőle”.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!