Az osztrák kormányközeli lapokban néztük meg, hogy milyen vélemények fogalmazódnak meg Románia schengeni csatlakozása kapcsán. A migrációs válságra helyezve a hangsúlyt támogatják a kancellár vétóját, elítélik azokat a politikusokat, akik pozitívan viszonyulnak a schengeni bővítéshez, és attól sem riadnak vissza, hogy kultúrrasszista megjegyzésekkel hangolják a csatlakozást kérő országok ellen az olvasóikat. Sajtószemle.
Ausztria csütörtökön Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása ellen fog szavazni. Az ok: a migránsok véget nem érő áradata ezen az útvonalon keresztül, írja az osztrák sajtó, amely többnyire helyesli az osztrák kancellár és belügyminiszter álláspontját, azonban a híradásokból az is kiderül, hogy még a kormánypárton, az ÖVP-n belül is vannak olyanok, akik nem értenek egyet a döntéssel.
Például Othmar Karas (ÖVP), az Európai Parlament alelnöke az, aki belső vitát robbantott ki az Osztrák Néppárton belül Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásáról szóló szavazással kapcsolatos álláspontja miatt. Míg Gerhard Karner belügyminiszter azzal indokolta a vétót, hogy egyre több menekült érkezik az országba a román és bolgár útvonalakon keresztül, addig Karas számára a menekültügyi probléma nem érv.
Express: az osztrák vétót ellenző politikusoknak nincs megoldásuk a migránsáradatra
Karas szerint a schengeni blokád nem oldja meg a menekültügyi számokat, és ő támogatja Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. „A kettő összekeverése felelőtlen és elhibázott politikai lépés” – jelentette ki Karas, akit az Express idéz.
A lap arról is említést tesz, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen támogatólag nyilvánult meg Ausztriával szemben: „Ausztriának szolidaritásra és támogatásra van szüksége”, mondta állítólag a politikus.
Beate Meinl-Reisinger, a NEOS elnöke és Andreas Schieder, az SPÖ EP-képviselője is a román és a bolgár csatlakozás mellett foglalt állást. Az osztrák kormánypárti sajtó azonban megjegyzi, hogy a vétó kritikusai nem reagáltak a hatalmas menekültproblémára, amely jelenleg Ausztriát súlyosan érinti.
„Karl Nehammer (ÖVP) kancellár számára elképzelhetetlen Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, amíg az említett országok határai nyitva maradnak, mint az istállóajtók” – fogalmaz az Express újságírója.
Menekültek a magyar-osztrák határnál – Fotó: Artur Widak /NurPhoto / AFP
Kurier: A csempészútvonalak egyre inkább Románián és Bulgárián keresztül vezetnek
Az ÖVP-közeli lap arról tudósít, hogy közvetlenül az EU belügyminisztereinek a schengeni térség bővítéséről szóló tanácskozása előtt az osztrák belügyi tárca frissített adatokat közölt a migrációs útvonalakról. „Az emberkereskedelmi útvonalak egyre inkább Románián és Bulgárián keresztül vezetnek” – közölte a hatóság szerda este a Szövetségi Bűnügyi Hivatal elemzéseire hivatkozva.
„Románia és Bulgária is része az Ausztriát érintő embercsempészési útvonalaknak” – mondta Gerald Tatzgern, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal embercsempészet elleni osztályának vezetője. Ezt bizonyította az illegális bevándorlók és a letartóztatott embercsempészek kihallgatása, valamint a több mint 400 lefoglalt mobiltelefon földrajzi adatainak elemzése.
A csempészcsoportok között Bulgária tranzitországnak számít, ahol a tovább csempészés Szerbián vagy Románián keresztül történik – idézi a Kurrier a jelentést, hozzátéve, hogy Magyarországhoz képest Románia könnyen átjárható határnak számít, ezért gyakran választják Szerbiából Magyarországra vezető útvonalként. Különösen a görögországi határintézkedések vezetnek többször is ahhoz, hogy az útvonal a török-bolgár határra tolódik.
Az Ausztriába érkező menekültek között végzett felmérések szerint az afgánok 78 százaléka Bulgáriát nevezi meg első uniós országként, akárcsak a marokkóiak kétharmada. A bangladesiek ötven százaléka viszont azt állítja, hogy Románián keresztül utazott.
A Kurrier felhívja a figyelmet, hogy Ausztria, amely a balkáni útvonalak után az első célország, erősen érintett az illegális bevándorlás kérdésben. A belügyminisztérium adatai szerint október végéig 89 867 menedékkérelmet nyújtottak be, ami több mint 200 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. 2022-ben már több mint 100 000 illegális bevándorlót fogtak el Ausztriában. A hatóságok szerint ezek közül körülbelül 75 000-et nem regisztráltak korábban, és így nem is ellenőrizték.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
