„Művelt Románia”: az oktatásra ismét alig jut pénz a 2023-as költségvetés-tervezet szerint

Az oktatási minisztérium jövőre 32,5 milliárd lejt kap az állami költségvetésből az pénzügyminisztérium által közvitára bocsátott költségvetési tervezet szerint. A dokumentum szerint az önkormányzatoknak 4,5 milliárd lej jut a tanulók és diákok ösztöndíjaira.

Az oktatásra szánt pénzek tényleges összege magasabb lesz: a 2022-ben elkülönített 29,9 milliárd lejről (a GDP 2,28%-a) a 2023-ban elkülönítendő 32,5 milliárd lejre (a GDP 2,1%-a) nőtt a költségvetés, de ha a GDP tényleges százalékos arányát nézzük, akkor tulajdonképpen az látszik, hogy az egésznek egy vékonyabb szelete jut az oktatásra.

Persze, semmi újdonság nincs ebben, az elmúlt 10 év adatai azt mutatják, hogy az oktatásra szánt összegek, ha a GDP százalékot figyeljük, egyre csökkennek. Igaz, 2023 mélypont lesz, mert 2011 óta, amikor elfogadták a jelenlegi oktatási törvényt, amely 6%-ot biztosít az oktatásra, nem kapott ilyen kevés pénzt a tanügy.

Az államháztartási minisztérium hivatalos adatai szerint 2015-ben volt a legmagasabb az oktatásra fordított GDP-arányos összeg – a GDP 3,2%-a ( 23,03 milliárd lej). A Szabad Európa által közzétett adatok szerint a GDP százalékában kifejezve a 2023-ra javasolt költségvetés kisebb, mint a 2020-as költségvetés (30,5 milliárd lej -2,9% GDP) vagy a 2019-es költségvetés (30,9 milliárd lej -2,92% GDP).

Gazdasági elemző: Romániában az oktatás tisztelete soha nem létezett

Dragoș Cabat gazdasági elemző a Szabad Európának elmondta, hogy bár úgy tűnik, hogy az oktatási költségvetés több pénzt kapott, valójában a teljes összegből kevesebbet fordítanak most az oktatásra.

„A költségvetés nominális növekedése ide-oda ingadozik, mivel az infláció miatt a fizetések is emelkednek. Az oktatásra fordított összeg pedig valójában kevesebb. Nem számít, hogy a tényleges összeg egy kicsit magasabb, mert az infláció is magasabb, és minden kiadás nőtt” – mondja Dragos Cabat.

Rámutat, hogy az oktatási törvény előírja, hogy a GDP 6%-át az oktatásra kell fordítani, de nem hiszi, hogy ezt a cikkelyt egyhamar alkalmazni fogják.

A gazdasági elemző rámutat, hogy a 2023-as állami költségvetés mostani tervezése szerint azoktól vesz el pénzt, akiknek valójában nincs is.

„Mivel csökkenteni kell a költségvetési hiányt, amely meghaladja a 6%-ot, valahonnan vágni kell. A belügytől, a hadseregtől nem lehet, mert a NATO-nak elkötelezte magát az ország. És akkor valahonnan le kell vágni” – magyarázza Dragoș Cabat.

Simion Hăncescu: „Afrika számos elmaradott országának szintje alatt vagyunk”

A tanárok is elégedetlenek azzal, hogy az Oktatási Minisztérium valójában mennyi pénzt kap az állami költségvetésből. Szerdán a szakszervezetisek azzal fenyegetőztek, hogy utcára vonulnak a tanügyi prémiumok kifizetésének elmaradása miatt. Ami a javasolt költségvetést illeti, Simion Hăncescu, az Oktatási Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az túl alacsony.

„Ez szokatlanul alacsony egy európai uniós tagállam számára, ahol az átlag 4,7%. Az oktatás finanszírozása terén sok afrikai elmaradott ország szintje alatt vagyunk” – mondta Simion Hăncescu.

A tanulók és az egyetemi diákok tüntetésekkel fenyegetőznek

A tanulók és a diákok hivatalos állásfoglalásokban követeltek több pénzt az oktatásra. Mind a diákok, mind a tanulók szerint a 2023-as költségvetés-tervezetnek semmi köze Klaus Iohannis elnök „ Művelt Románia” projektjéhez.

A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) szerint a GDP 2,1%-át kitevő költségvetési előirányzat az oktatási minisztérium számára az utóbbi idők legalacsonyabb szintű finanszírozása.

„Az ANOSR megdöbbenéssel figyeli a 2023-as évre vonatkozó állami költségvetési törvénytervezetet, amelyet a Pénzügyminisztérium tegnap este bocsátott nyilvános vitára. Az oktatási minisztériumnak juttatott 2,1%-os GDP-arányos költségvetési előirányzat a közelmúlt történelmének legalacsonyabb szintjét jelenti, és csak jelzi az állami hatóságok érdektelenségét a romániai oktatási ágazat iránt, amelyet minden kormány és minden politikai párt prioritássá nyilvánított” – mondják a diákok.

Azt mondják, hogy bár a tényleges oktatási költségvetés 2022-höz képest 7%-kal, 30 milliárd lejről 32 milliárd lejre nő, a 2022 novemberében 15,3%-os infláció mellett valójában csökken. A diákok azt is elmondták, hogy felszólítják Klaus Iohannis elnököt és Nicolae Ciucă miniszterelnököt, hogy korrigálják a tervezetet, és ha ez nem történik meg, akkor tüntetésekkel fenyegetőznek.

A diákok Ligia Deca miniszter lemondását követelik

A Konstancai Diákszövetség diákjai Ligia Deca miniszter lemondását követelték, mondván, hogy a GDP 2,1%-a valójában a legalacsonyabb arány a közelmúlt történetében.

„Egy olyan személy, aki a karrierjét az ”Művelt Románia„ víziójára építette, és a közelmúltban a GDP 6%-ának az oktatásra fordításáért kampányolt, mára elérte, hogy az oktatás finanszírozása Romániában történelmi mélypontra zuhanjon. Arra kérjük Ligia Deca-t, hogy mondjon le, ezzel jelezve, hogy kiáll egykori elvei mellett” – írták a diákok.

Az Oktatási Minisztérium azonban azt állítja, hogy a 2023-ra tervezett oktatási költségvetés 49,509 millió lej, vagyis a GDP 3,2% -a, de magában foglalja a többi minisztérium által az oktatási ésoktatásitevékenységekre elkülönített költségvetéseket is.

Az oktatási minisztérium azt állítja, hogy a költségvetésében szereplő összegek többek között pénzt biztosítanak a nemzeti reformprogramra – 758,5 millió lej –, valamint pénzt a diák- és tanulószállításra, tankönyvekre, iskolai versenyekre és egyéb szociális intézkedésekre.

Az év végéig az Oktatási Minisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia a két romániai oktatási törvénytervezetet, a nyilvános vita eredményeként született módosításokkal kiegészítve. A két törvénynek a gyakorlatba kell átültetnie Klaus Iohannis elnök „Románia képzett” projektjének filozófiáját.

A törvényeket Sorin Cîmpeanu volt oktatási miniszter júliusban bocsátotta közvitára, és azt mondta, hogy a törvények végrehajtásához további 300 jogszabályra, miniszteri rendeletre és kormányhatározatra van szükség, valamint 36 milliárd lejre, ami 4 milliárd lejjel több, mint a 2023-ra javasolt oktatási költségvetés.