Nem tanít, de doktori dolgozatokat továbbra is vezethet Szamosközi István pszichológiaprofesszor

Egy év telt el azóta, hogy Szamosközi István, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának professzoráról olyan felvétel látott napvilágot, amelyen megfélemlítő és az emberi méltóságot sértő, megalázó hangnemben beszél egy neki alárendelt kollégájával, illetve a diákjairól. Ennek következtében pedig a BBTE Etikai Bizottságának javaslatára, a BBTE rektora egy évre tiltotta el Szamosközi István oktatói tevékenységétől. A felvételt követő hallgatói reakciók ugyanis egyértelműen jelezték azt is, hogy nem egy egyedi esetről volt szó.

A történtekről annak idején elsőként számoltunk be, most pedig visszatérünk a témához, hogy megtudjuk, hogy az etikai bizottság határozatának érvényességének lejárta után, az egykor hatalmával visszaélő és többeket megalázó pszichológiaprofesszor visszatér-e valamilyen módon az egyetem életébe. Kérdés lehetett sokak számára, hogy a felmondását követően valóban teljesen visszavonult-e, vagy informális hatalmát továbbra is gyakorolni tudja a kar új vezetésével szemben. A hivatalos dokumentumok egyébként azt igazolják, hogy a professzor – a felfüggesztése alatt is –, vezette a doktoranduszhallgatók dolgozatait, akik szakdolgozatuk írása mellett a BBTE magyar pszichológia karán is tanítanak.

Szamosközi tavaly az Etikai Bizottság határozatát ugyan elfogadta, és két alkalommal megjelent az ombudsmannál, hogy „érzékenyítés” címen az egyetemi etikával és deontológiával, a diszkriminációmentességgel és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekről beszéljenek. De mivel a bizottság határozatával kapcsolatban nem mindenben értett egyet, ezért végül benyújtotta lemondását Daniel David rektorhoz, aki ezt el is fogadta.

Azóta a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának magyar tagozatáról nem sokat hallani, pedig számos újdonság mellett az Alkalmazott Pszichológia Intézetnek új vezetője lett, Kotta Ibolya személyében. Az intézetvezető pedig lapunknak leszögezte, a professzor nem az intézet munkatársa, nem tanít sem alap-, sem mesteri képzésen, semmiféle kapcsolatban nincs a diákokkal, és nincs beleszólása az intézet belső ügyeibe sem.

„Fogalmazhatok úgy is, hogy – a fent említett határozatot követően – a professzor megszakította a kapcsolatot az Alkalmazott Pszichológia Intézettel. Ugyanakkor nem merült fel, hogy a későbbiekben Szamosközi István ismét oktatóként dolgozna vagy bármilyen más formában bekapcsolódna az intézeten folyó tevékenységekbe, ezt sem az intézet, sem az érintett nem szorgalmazta”

– mutatott rá az intézetvezető.

Ennek egyik jele pedig éppen az, hogy a Szamosközi által többször is kitámadott Kotta Ibolya került vezető pozícióba, amiről egyesek úgy vélték, hogy ez Szamosközi idejében biztosan nem történhetett volna meg.

„Kotta Ibolya nagyon kedves, korrekt, lelkiismeretes, jó szakember és pedagógus. Ennél jobb kezekbe nem is kerülhetett volna az intézet igazgatása. Abban viszont biztos vagyok, hogy amíg Szamosközi az intézetnél volt, sosem hagyta volna, hogy Kotta legyen a vezetője, egyáltalán nem kedvelte őt sem” – mondta egy volt alkalmazott, aki kérte a nevének az elhallgatását.

Egy pszichológia hallgató pedig úgy jellemezte a változást, hogy amióta a professzor felmondott, azóta „se híre se hamva”, a tanárok nem hozzák szóba, a diákok pedig csak néha-néha egymás között említik meg azt a korszakot, amikor Szamosközi hatalmi visszaélése mellett főleg a nőkön gúnyolódott, de a hátrányos helyzetűeken is szívesen élcelődött. „A tanárok picit nyitottabbak azóta, a doktoranduszok, tanársegédek nagyon kedvesek, segítőkészek, szóval azt mondanám, hogy pozitív irányt vett ez az egész, nincs hiányérzetem” – tette hozzá.

Ami azonban a hallgatók előtt fedve maradt, az pont a tanársegédek, doktoranduszok dolgozatírása. Információink szerint ugyanis a pszichológia kar magyar tagozatán Szamosközi István professzor az egyetlen habilitált oktató, aki doktori dolgozatokat vezethet, így az egyetemnek még mindig szüksége van Szamosközire: a 2022-es októberi dokumentumban még mindig témavezető tanárként jelenik meg a már nyugdíjas professzor.

„Azt megerősíthetem, hogy a professzor a doktoranduszait végig viszi, ennek jogi kereteiről viszont nincs elegendő tudásom és rálátásom, hogy nyilatkozhassak” – válaszolta érdeklődésünkre Kotta Ibolya, akitől azt próbáltuk megtudni, hogy az etikai bizottság határozatával szembe megy-e az, hogy Szamosközi a tiltás időszakában továbbra is doktori dolgozatokat vezetett.

Hogyan maradhatott az egyetem közelben Szamosközi?

Az etikai bizottság döntését, Szamosközi doktorandusz hallgatóinak kérésének eleget téve nem terjesztették ki a felfüggesztést a doktori dolgozatok témavezetésére is – tudtuk meg Dégi L. Csabától, az etikai bizottság alelnökétől.

Az egyetemi ombudsman elmondása szerint, amikor az etikai bizottság a javaslatokat megfogalmazta, akkor azt kérte, hogy Szamosközi professzor minden oktatói, vezetői, ellenőrző irányítási pozícióból fel legyen mentve egy évre (ennél súlyosabb szankciókat elsőre, a fellebbezés kockázata miatt nem szabhattak ki). Ez pedig érintette az alapképzést, a mesterképzést, illetve a doktori képzést is. Így a tanítás mellett az alapképzés és a mesteri szakdolgozatokat sem felügyelhette. Egy vonatkozásban azonban kivételt tettek: a doktori dolgozatok vezetésével.

Szamosközi státusza jelenleg a doktori iskolára korlátozódik, mert volt és jelenleg is van doktorandusza. Javasolhattuk volna azt is, hogy a doktorátus vezetési funkcióját is függesszék fel, de ez szembe ment volna azzal, amit Szamosközi doktoranduszainak egy része akart, és szembement volna a doktori iskolának a működésével is, amiben az áll, hogy a doktorandusznak szerződéses viszonya van az egyetemmel és a témavezetőjével is. Nem lehetett tehát elintézni a doktoranduszokat azzal, hogy ez van, sorry, nincs témavezetőd, keress mást

– érvelt Dégi. Az ombudsman hozzátette, hogy ilyenkor általában az a bevett eljárás, hogy ha van lehetőség, akkor a doktoranduszt átirányítják egy másik vezető tanárhoz, de ebben az esetben a doktoranduszokat nem lett volna hova irányítani: Romániában ugyanis magyar nyelven, pszichológia területen nincs más professzor. Sőt Markó Bálint rektorhelyettes szerint az a probléma is fennállt, hogy a doktoranduszok döntését az is befolyásolta, hogy még a román tagozatos habilitált témavezetők profilja sem igazán egyezett Szamosköziével, így az ő doktoranduszaival sem.

Azaz a pszichológián belül sem lett volna könnyű doktori dolgozat vezetőt találni helyette. Amikor tehát az etikai bizottság a döntés előtt megkérdezte a doktoranduszokat, ők nem választottak más doktori témavezetőt. „Itt bezáródott a kör. Abban azonban biztos vagyok, hogy azóta Szamosközi egy percet sem taníthatott, semmilyen szinten” – mondta az etikai bizottság alelnöke, hangsúlyozva azt is, hogy a doktori dolgozatok vezetése nem egy döntéshozatali funkció. Egy témavezetőnek önmagában a saját dolgozatának vezetésén, illetve a doktoranduszával való munkáján kívül nincsenek döntései, és azokat a döntéseket is az irányítói bizottság hozza.

Markó Bálint pedig kérdésünkre leszögezte, a doktori dolgozatok vezetésén túl Szamosközi sem az alapképzésen, sem pedig a mesteri szakon nem tanít és dolgozatokat sem vezet, és ez a helyzet most sem fog megváltozni, hogy Szamosközi egyéves felfüggesztése lejárt. Markó ugyanakkor érdeklődésünkre előre bocsátotta azt is, hogy a nyugdíjas professzor jelenlegi doktoranduszai után újakat már nem fog tudni elvállalni a doktori iskolában. A doktori dolgozatoknál és doktori vezetésnél ugyanis doktoranduszt csakis olyan vezető kaphat, aki a nyugdíjkorhatár előtt van és teljes alkalmazásban áll az egyetemen.

Nyugdíjazás után gyakorlatilag a doktori dolgozatok esetében már nagyjából csak a kifutásokról lehet beszélni, semmiképpen sem arról, hogy nappali és ösztöndíjas, vagy csak nappali, de ösztöndíj nélküli doktorandusz fogadására lehetőség lenne

– tette hozzá a rektorhelyettes.

Egy év elteltével pedig Dégi és Markó jelét sem látja annak, hogy bármelyik fél igényt tartana rá, hogy Szamosközi oktatóként térjen vissza, sőt Dégi szerint az egyetemi rendszerben az etikai bizottság szankciója priuszként is működik, a 70. életévét már betöltött, nyugdíjas professzornak így ha igényelné is, feltehetően nem hagynák jóvá, hogy visszatérjen az oktatásba.

Évek telhetnek el, amíg a doktori dolgozatokat más veheti át

Kotta Ibolya intézetvezető szerint a friss végzőseik doktori képzési lehetőségének biztosítása az Alkalmazott Pszichológia Intézet egyik legnagyobb és legsürgetőbb feladata.

„Az Intézet új doktorátusvezető kollégákat keres, akik gondoskodnak majd az utánpótlásról. Vannak lehetőségek, amelyek reményeim szerint hamarosan megoldássá válhatnak” – mondta az intézetvezető, aki egyike azoknak, akik pár éven belül habilitálhatnak, így doktori dolgozatokat is vezethetnek. Kotta Ibolya ugyanis hamarosan docens lesz, a habilitáláshoz szükséges egyetemi pontszámok összegyűjtéséhez azonban neki és Vincze Anna docensnek is legalább egy-két évre van még szüksége.

Bár Szamosközi korábbi hatalmához képest a doktori dolgozatok vezetése elenyészőnek tűnik, még így is érdekes, hogy a professzor nyugdíjkorhatár második fokának számító 70. életéve után – ha egy rövid időre is, de – azáltal tudja megőrizni témavezetői státuszát, hogy egyedül neki van jogosultsága erre. Közben pedig a botrány idején Szamosközivel konfliktusba kerülő Mérő László professzornak megszűnt az egyetemen a státusza. Szamosközi rá állítólag azért orrolt meg, mert több dologban is egyetértett a botrányt kirobbantó videó közzétevőjével.

Amikor visszatértünk a témára, Mérő már azzal fogadott, hogy a tanszék életéből azóta nem csak Szamosközi, de ő maga is kilépett, vagy jobban mondva, nem igazán volt más választása. Elmondása szerint a pszichológia kar arra hivatkozva nem foglalkoztatta tovább, hogy – az amúgy magyarországi és közismert – oktatónak nincs romániai személyi száma (CNP), ami a Szamosközi idején jelentett gondot. Ő úgy látja, hogy Szamosközi „visszavonulása” után az egyetemnek valahogy nem sikerült felülemelkedni ezen a problémán. Így azonban nem csak tanítani, hanem vezetni sem tudja tovább a doktoranduszokat. A Mérőnél lévő doktoranduszhallgató, akit Szamosközivel együtt vezettek, így formálisan szintén Szamosközinél maradt.

Kotta Ibolya intézetvezető az általunk kért információk mellett az egyetem életébe és előre lepéseibe is beavatott. Innen tudjuk, hogy hamarosan megszervezik az Alkalmazott Pszichológia Intézet Klinikai pszichológia-pszichoterápia konferenciát (december 10-én), de soron következik majd a Gyógypedagógia-iskolapszichológia és Munka- és szervezetpszichológia konferencia is. A Gyarapító online előadássorozatról, az intézetben zajló kutatói munkáról, a hamarosan elkészülő, óvodáskorról szóló Mocorgók c. kötetükről, a diákjaik külföldi egyetemeken való helytállásáról, a remélhetőleg ősztől induló Klinikai mesteri képzésükről, az újonnan társuló oktatókról, a kidolgozás alatt álló Erasmus projektükről, a kutatási központ létrehozásának tervéről is beszélt, hangsúlyozva, hogy reméli, hogy az intézetben folyó munka a Szamosközi-ügyön túl is érdeklődésre tarthat számot.