Vincze Loránt: Az Oroszország elleni jelentést megszavaztam, a Magyarország ellenit nem

Az Európai Parlament plenáris ülésén nagy többséggel szavazták meg szerdán azt a határozatot, hogy Oroszország terrorista eszközöket használ. Az RMDSZ EP-képviselői közül Vincze Loránt igennel szavazott, Winkler Gyula is így tett volna, azonban ő betegszabadságon van, nem vett részt a plenáris ülésen. A Fidesz EP-képviselői, bár bent voltak az ülésteremben, nem nyomták meg a gombot.

Az állásfoglalást 494 szavazattal, 58 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett fogadták el. Vincze Loránt a Transtelex kérdésére elmondta, hogy

az RMDSZ eddig is következetesen állást foglalt az Oroszország által elkövetett háborús bűnök ellen,

és a bucsai mészárlás, illetve a különböző felbérelt katonai alakulatok bevetése az orosz-ukrán hadszíntereken egyértelművé teszik, hogy Moszkva terrorista eszközöket használ a több mint fél évvel ezelőtt kirobbantott háborúban.

Az Európai Parlament képviselőinek elsöprő többsége a november 23-i ülésen egyetértett abban, hogy

• Oroszország háborús bűnöket követ el és „terrorista eszközöket” használ
• Oroszország még nagyobb nemzetközi elszigetelését kell elérni
• be kellene zárni és tiltani az orosz államhoz kötődő, az EU-ban orosz propagandát terjesztő intézményeket
• le kell zárni a Moszkva elleni kilencedik uniós szankciós csomagot

Az állásfoglalás egyértelművé teszi, hogy az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra ellen elkövetett orosz támadások kimerítik a háborús bűncselekmények fogalmát és azok terrorcselekménynek minősülnek. Az Európai Parlament egyúttal felszólította a tagállamokat, hogy tegyenek hasonlóképpen és vegyék fel Oroszországot a terrorizmust támogató államok uniós jegyzékébe; ezzel is elszigetelve a Putyin-rezsimet az Uniótól és egyéb nemzetközi szervezetektől.

A Transtelex azt is megkérdezte Vinczétől, hogy hogyan befolyásolja az RMDSZ-Fidesz együttműködését az, hogy a magyar kormánypárt képviselői más álláspontot képviselnek az orosz-ukrán háború kapcsán, és kibújtak ennek a jelentésnek a megszavazása alól. Az RMDSZ EP-képviselője szerint az együttműködésük a magyar kormánypárttal elsősorban a magyar nemzeti közösségi ügyeket érinti, és ebben a kérdésben mindenki a saját álláspontját képviseli.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az újabb Magyarország-jelentést az RMDSZ EP-képviselői nem szavazzák meg.

Nem tartják ugyanis méltányosnak, hogy a magyar kormány által a jogállamisági eljárás lezárására tett lépéseket az Európai Parlament jelentéstevői nem tartják elégségesnek. Úgy látják, hogy a demokratikus rendszerek védelmére tett magyar magyar lépéseket, azt a 17 konkrét vállalást, amelyet teljesített a magyar kormány, most értékeli az Európai Bizottság, tehát semmi értelme nincs egy újabb jelentés megszavaztatásának.

Mindeközben az EP arra szeretné kötelezni a Bizottságot, hogy egyelőre ne folyósítsa Magyarországnak az uniós forrásokat, mert a kormány által eszközölt reformok sem a demokratikus jogállami keretek, sem a korrupció visszaszorítására nem biztos, hogy alkalmasak.

Azt kérik, hogy az Európai Bizottság továbbra se fizesse ki a kohéziós források 65 százalékát az Orbán-kormánynak még két éven keresztül. Az az álláspontjuk, hogy Brüsszel nem tehetne olyan javaslatot az Európai Tanácsnak, ami kifizetéssel jár.

416 igen szavazattal, 124 nemmel és 33 tartózkodással a képviselők szerint a Bizottság és Magyarország által megtárgyalt 17 korrekciós intézkedés „nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez”, még akkor sem, ha teljes mértékben végrehajtják. Felszólítják az uniós tagállamokat, hogy a feltételességi rendelet alapján fogadják el a javasolt intézkedéseket, hogy megvédjék az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésétől, és csak azután szüntessék meg azokat, hogy a magyar korrekciós intézkedések fenntartható hatást fejtettek ki. „Ha ezeket az intézkedéseket a jövőben visszafordítják, az Uniónak pénzügyi korrekciót kell végrehajtania” – teszik hozzá.

Az RMDSZ két képviselője legutóbb is szembement az Európai Parlamenttel és a saját pártcsaládjával a Delbos-Corfield-jelentés elfogadásakor. Vincze Loránt akkor a Transtelexnek azzal érvelt, hogy a magyarországi jogállamiságot kétségbevonó dokumentummal még az Európai Néppárt frakciója sem ért egyet, csak azért szavazták meg, mert „az európai fősodor” hatására a választóik ezt várják el tőlük. Winkler Gyula pedig meggyőződését fejezte ki, hogy egy sor kérdésben – mint például a migráció kezelése vagy a keresztény értékek ápolása – a jövő az Orbán-kormányt fogja igazolni.

A Bizottság 2022. szeptember 18-án korrupciós és közbeszerzési aggályokra hivatkozva 7,5 milliárd euró uniós forrás befagyasztását javasolta Magyarország számára, miután áprilisban beindította Magyarországgal szemben a jogállamisági feltételességi mechanizmust.

A Bizottsággal folytatott tárgyalások után Magyarország 17 korrekciós intézkedést terjesztett elő az aggályok orvoslására, például egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását és a közbeszerzési szabályok módosítását.

A Telex arról ír, hogy az EP-s szavazásnak önmagában nincs direkt befolyása a milliárdok sorsára, az uniós pénzekről ugyanis az Európai Parlamentnek nincs döntési jogköre. Azonban korábban a német FAZ, a Népszava és több másik lap is úgy értesült, hogy hogy az Európai Bizottság mégis a 3000 milliárd felfüggesztésére tesz majd javaslatot. Ezt aztán csütörtökön a versenyképességi operatív programok konferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter sem cáfolta.

A végső döntés az Európai Unió Tanácsáé, amely a tagállami miniszterekből áll. Nekik kell majd az Európai Bizottság november 29-ig esedékes végső értékelése alapján szavazni arról, elfogadják-e a javaslatokat. Nem véletlenül vette elő az EP a kérdést most, a határidő előtti utolsó plenáris ülésén. A többséghez legalább 15 ország kell, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.