Hiába volt kötelező az emésztőgödrök november 1-ig történő regisztrációja, nagyon sokan nem tudtak ennek a követelménynek eleget tenni

2022. november 22. – 19:38

frissítve

Hiába volt kötelező az emésztőgödrök november 1-ig történő regisztrációja, nagyon sokan nem tudtak ennek a követelménynek eleget tenni
Gödröt ásnak egy pöcegödörnek – Fotó: Pavol Klimek / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az emésztőgödrök regisztrációs folyamata már lezárult, viszont a gyakorlatban szinte el sem tudott indulni, ugyanis az emberek általában nem rendelkeznek a regisztrációt lehetővé tevő dokumentumokkal. Polgármesterekkel beszélgettünk arról, hogy szerintük miként lehetne megoldani az Erdély-szerte is igen súlyos szennyvíz-elvezetési problémát.

Több hír is megjelent az elmúlt időszakban arról, hogy a hatóságok nyilvántartásba veszik az emésztőgödröket, a kinti illemhelyeket. Aki elmulasztja a regisztrációt, legalább 5 ezer lejes bírságra számíthat, ez az összeg igen borsosnak számít, ha például a nettó minimálbér vagy akár a nettó átlagbér (4003 lej) összegével vetjük össze. A számbavétel meglehetősen sokakat érinthet, elég csak arra gondolni, hogy Kolozs az ország egyetlen megyéje, ahol minden iskola rá van csatlakoztatva a szennyvízhálózatra. Megkerestük néhány olyan település polgármesterét, ahol nincs kiépítve a szennyvízhálózat, hogy megtudakoljuk, sikerül-e eleget tenni a felhívásnak. Kiderült, alig akad valaki, aki eleget tett a regisztrációs felhívásnak.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2021-ben mintegy 11  millió romániai személy élt szennyvízhálózatra csatlakoztatott háztartásban, 217 ezerrel több, mint az előző évben.

Ez azt jelenti, hogy a romániai lakosság 57,4 százaléka élt olyan háztartásban, amely a szennyvízhálózatra volt csatlakoztatva.

A víztisztító állomásokkal is rendelkező szennyvízhálózatok összesen 10,8 millió személyt (a rezidens lakosság 56,2 százalékát) szolgáltak ki tavaly, 252 ezerrel személlyel többet, mint 2020-ban.

A fejlesztési régiókat összehasonlítva Bukarest-Ilfov régióban 90,3 százalékos a csatornahálózatra csatlakozott háztartásokban élők aránya, majd a központi és a nyugati régió következik 69,8, illetve 64 százalékkal. A legalacsonyabb arányt (39%-ot) az északkeleti régióban tartják számon, a dél-munteniai régió ugyancsak sereghajtó a maga 40,1 százalékos arányával. 2021-ben a városi lakosság 94,3 százaléka – 9, 7 millió személy – élt csatornahálózatra csatlakoztatott háztartásban, míg a vidéken élőknek csupán 14,6 százaléka, azaz 1 ,29 millió személy. Tehát bőven lenne, mit regisztrálni.

A Sepsibodok községhez tartozó Oltszemen és Zalánban is több személy jelezte, hogy szeretné regisztráltatni az udvarán levő emésztőgödröt, azonban senki nem tudja felmutatni a regisztrációhoz szükséges dokumentumokat -

magyarázta Fodor István polgármester. Oltszem és Zalán azért is érdekes, mert épp októberben jelent meg a hír, hogy az Anghel Saligny közművesítési programon keresztül finanszírozzák a szennyvízhálózatuk kiépítését. De térjünk még egy kicsit vissza a regisztrációhoz szükséges dokumentációra.

Idén, májusban módosították a 241/2006-os vízellátásra és csatornahálózatok kiépítésére vonatkozó törvényt. Eszerint minden magán- és jogi személy köteles bejelenteni a helyi önkormányzatnál egyéni szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerét, amely nincs csatlakoztatva a helyi csatornahálózathoz. Az így készült adatbázis alapján a hatóságok követhetik, hogy ezek az egyéni rendszerek szakszerűen, az előírásokat betartva működnek.

A regisztráció során többek között olyan adatokat kérnek, mint az adott egyéni szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer építésére kiadott engedély azonosító száma, a munkálatok átvételekor készült jegyzőkönyv másolata, illetve egy olyan okmányt is fel kell mutatni, amely bizonyítja, hogy az illető magán- vagy jogi személy szerződésben áll a szennyvíz elszállítására és semlegesítésére szakosodott, engedéllyel rendelkező céggel.

Regisztrációkor az egyéni csatornarendszer ürítésének gyakoriságát is meg kell jelölni. Nem nehéz arra következtetni, hogy a háztartások zöme valószínűleg nem rendelkezik a szükséges iratokkal.

„A törvényhozóknak előbb azt kellett volna megoldaniuk, hogy a 2000-es lakosszám alatti települések is tudjanak pályázni a szennyvíz- és a vízhálózat kiépítésére” – foglalta össze a helyzetet Fodor István. Elmondta, Sepsibodokon már több mint egy évtizede létezik csatorna- és vízhálózat, viszont Zalán és Oltszem esetében a fejlesztés nem jöhetett létre, ugyanis mindkét település lakossága 2000 fő alatti.

Az EU-s szabályozás szerint a 2000 lakos fölötti településeken kötelező a szennyvízhálózat kiépítése,

ennek elmaradása miatt Románia ellen kötelezettszegési eljárás is van folyamatban. Ezért is sürgős a szennyvízhálózat problémájának a megoldása. A kisebb települések esetében viszont nincs ilyen uniós elvárás, ezeken a helyeken más megoldásokat is elfogadnak. Kozsokár Attila, a Kovászna megyei regionális szolgáltató, a Közművek Rt. igazgatójának elmondása szerint gazdasági szempontból nem éri meg 2000 főnél kisebb településen szennyvíztelepet építeni, de technikai szempontból sem lehet ilyet működtetni.

Mint magyarázta, a szennyvíztelepek működtetésének van néhány előfeltétele, szükséges egy bizonyos szennyvízmennyiség, hogy az adott technológia működőképes legyen.

„Szolgáltatóként átvettük néhány olyan település szennyvíztelepét, ahol a létszám meghaladja a 2000 főt, és azt látjuk, hogy ezeken a helyeken is nagyon nehezen működtethetők ezek a telepek, mert nincs meg az szennyvízmennyiség, ami biztosíthatná a megfelelő működését” – magyarázta a szakember.

Ebből adódik, hogy a 2000 lélekszám alatti települések esetében eddig nem is igazán volt pályázati lehetőség szennyvíztelep és -hálózat építésére.

„Eddig egyetlen ilyen jellegű pályázat kritériumainak sem feleltünk meg, de a világ közben fejlődött. Az emberek fürdőszobát építettek, a csatornahálózat hiányában pedig pöcegödröt készítettek. Most azokat az embereket nyomorítják meg az új rendelkezésekkel, akiknek sikerült önerőből megoldani azt, amire az állam nem volt képes” – mondta.

Az állami szabályozás átgondolatlanságát ez másik példával is szemléltette: a vízhálózatok kiépítését annak ellenére hagyták jóvá, hogy a szennyvíz távozására nem kínáltak megoldást. Fodor most azt reméli, hogy mind Oltszemen, mind Zalánban már a jövő év tavaszán neki tudnak látni a csatornarendszer kiépítésének.

Önkormányzati vezetőkkel folytatott beszélgetéseinkből egyértelműen kiderült, hogy ahány település, annyi probléma. Vargyas Kovászna megye egyik félreeső települése, közúton már közelebb van Székelyudvarhelyhez, mint Sepsiszentgyörgyhöz, a megyeszékhelyhez. A település lélekszáma ott sem éri el a 2000 főt, ezzel együtt már évtizedek óta tervezik a szennyvízhálózat kiépítését. Noha a részletek bemutatása túlmutat ezen a cikken, Imets Lajos, a település polgármestere azt elmondta, hogy a projekt most 90-95 százalékon áll, de nem tudja megmondani, hogy mikor tudják a hálózatot beüzemelni.

Vargyason sincs egyelőre olyan személy, aki regisztrálta volna az emésztőgödrét. Az ok ugyanaz, mint máshol, senki nem rendelkezik a szükséges dokumentumokkal. Imets Lajos már azt is elképzelhetetlennek tartja, hogy bárki is vállalná az előírásoknak megfelelő emésztőgödör megépítését, tekintve, hogy azok rendszeres kiürítését is igen körülményesnek tartja.

„Egyáltalán nincs, ahová vinni a szennyvizet. Barót szennyvíztisztitó állomása sincs engedélyezve. Ezért büntették is őket.

Tőlünk legalább 50 kilométerre található az első olyan szennyvíztelep, ahová el lehetne szállítani a szennyvizet, és akkor még az is kérdéses, hogy az innen oda szállított szennyvizet befogadnák-e egyáltalán, és ha igen, akkor mennyiért”

– magyarázta Imets.

A 2000 lakos alatti települések esetében csak az elmúlt időszakban, az országos helyreállítási terv elindításával nyílt meg a pályázás lehetősége a szennyvízproblémák megoldására. Kozsokár elmondása szerint ezek a települések úgynevezett mikróülepítőre, intelligens ülepítőre pályázhatnak.

Magyarázata szerint ez egy használható megoldás azokon a településeken, ahol nem indokolt a szennyvíztelepek építése, de azt is megjegyezte, ezek működésével kapcsolatban elég sok a tisztázatlan kérés.

Ilyen mikrótelepítőkben gondolkodnak az udvarhelyszéki Székelyderzsen is. Hargita megyében a prefektusi hivatalálnál már volt egy tájékoztató beszélgetés az érintett polgármesterekkel szennyvíz és emésztőgödör témában, amelyen az ilyen mikróülepítők létesítésének a lehetősége is felmerült. István Adrián polgármester megvalósíthatónak tartja a mikróülepítők létesítését, viszont szerinte a beruházás megvalósítására időt kell szánni, és a lakosságnak is lehetőséget kell adni arra, hogy a váltásra felkészülhessen.

Székelyderzs és a közigazgatásilag hozzá tartozó Székelymuzsna lakossága összesen mintegy ezer főre tehető, viszont mindössze két esetben regisztráltak emésztőgödröt – az egyik egy panzió.

István Adrián szerint a most indított regisztrációnak akkor lenne értelme, ha ennek alapján az állam feltérképezné, hol jelent problémát a szennyvíz, majd ezeknek a településeknek egy pályázat keretében mikróülepítők létesítésére nyújtana finanszírozást, illetve ezek beüzemeltetését is aktívabban, az önkormányzatokkal szorosabb együttműködésben támogatná.

„Végzettségem szerint erdészmérnök vagyok, ha valaki, akkor én tényleg szeretem a környezetet, és nem szeretném szennyezni, de meg kell találni annak a formáját, hogy ez kivitelezhető is legyen” – mondta.