Ukrajna azt kéri Romániától, hogy az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként ismerje el a holodomort

2022. november 9. – 14:33

frissítve

Ukrajna azt kéri Romániától, hogy az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként ismerje el a holodomort
Látogatók a holodomor áldozatainak emlékművévénél, az 1932-33-as éhínség 87. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, Kijevben, 2020. november 28-án – Fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Ihor Prokopcsuk romániai ukrán nagykövet egy Nicolae Ciucă miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen azt kérte, hogy Bukarest az 1932-1933-as nagy ukrajnai éhínséget, a holodomort ismerje el az ukrán nép ellen elkövetett népirtásként – olvasható a nagykövetség közleményében, írja a G4Media.

A téma a hétfői kormányülésen került szóba, amelyen az ukrán diplomácia vezetője köszönetet mondott a humanitárius segítségnyújtásért, az ukrán állampolgárok befogadásáért, akiknek az Oroszország által indított háború miatt kellett elhagyniuk otthonukat.

Mint ismeretes, 1932-33-ban ukránok milliói haltak meg a Joszif Visszarionovics Sztálin vezette bolsevik rezsim által mesterségesen előidézett éhínség idején. A holodomor (ukránul „éhhalál”) áldozatai elsősorban a földművesek és a falusiak voltak, akik az 1930-as években Ukrajna lakosságának mintegy 80%-át tették ki.

Bár lehetetlen meghatározni az ukrajnai népirtás áldozatainak pontos számát, a legtöbb kutató becslése szerint 3,5-7 millió között mozog (egyesek még ennél is nagyobbra teszik az áldozatok számát).

Sztálin leghatékonyabb eszköze a kollektivizálással szembeni ellenállás ellen, sőt Ukrajna szinte teljes lakossága ellen, a kvóták bevezetésével mesterségesen kiváltott tömeges éhezés volt. 1932 augusztusában az „Öt búzaszál” rendelet előírta, hogy bárkit, akár egy gyermeket is, akit rajtakapnak, hogy a kollektivizált földekről bármilyen terményt elvisz, agyon lehet lőni vagy be lehet börtönözni a „szocialista tulajdon” ellopásáért. 1933 elején 54 645 embert állítottak bíróság elé és ítéltek el; közülük 2000-et kivégeztek.

Gyertákat gyújtanak Kijevben az éhínség áldozatainak emlékére, 2016 novemberében – Fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto / AFP
Gyertákat gyújtanak Kijevben az éhínség áldozatainak emlékére, 2016 novemberében – Fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto / AFP

Az éhínség súlyosbodásával egyre több paraszt hagyta el faluját, hogy Ukrajnán kívül keressen élelmet. A Sztálin és Molotov (Sztálin legközelebbi munkatársa) által 1933 januárjában kiadott utasítások azonban megakadályozták a távozásukat, és ezzel gyakorlatilag lezárták Ukrajna határait.

Annak érdekében, hogy az ukrán parasztok ne hagyhassák el falvaikat, hogy a városokban keressenek élelmet, a bolsevikok belső útlevélrendszert vezettek be, amelyeket megtagadtak a parasztoktól, akik így lényegében nem utazhattak.

A holodomor idején az ukrán falvak több mint egyharmadát feketelistára tették, mert nem teljesítették a gabonakvótákat. A feketelistára került falvakat csapatokkal vették körül, és a lakosoknak megtiltották, hogy elhagyják a településüket vagy hogy ellátmányt kapjanak – ez lényegében egy kollektív halálos ítélet volt.

Az éhhalál elől menekülve a falusiak mindent megettek, ami ehető volt: füvet, makkot, sőt még macskákat és kutyákat is. Egyes tanulmányokban kannibalizmusról is szó esik.

Miközben milliók haltak meg, Sztálin gabonát exportált

Miközben pusztított az éhínség, a szovjet állam 1932-ben 4,27 millió tonna gabonát foglalt le és szállított el Ukrajnából, ami legalább 12 millió ember egész évi élelmezésére lett volna elegendő. A szovjet feljegyzések szerint 1933 januárjában a Szovjetunióban elegendő gabonatartalék volt ahhoz, hogy jóval több mint 10 millió embert etessenek. A kormány megszervezhette volna az éhínség enyhítését, és elfogadhatta volna a Szovjetunió területén kívülről érkező segélyeket. Sztálin azonban elutasította a külföldi segélyeket, és elítélte azokat, akik ezt felajánlották. Ehelyett Ukrajna gabonáját és egyéb élelmiszereit kemény valutáért exportálta.

A legtöbb történész, aki az ukrán történelemnek ezt az időszakát tanulmányozta, arra a következtetésre jutott, hogy az éhínséget szándékosan idézték elő, és az ukrán nép leigázására irányuló szélesebb körű szovjet politikának a részét képezte. A Szovjetunió összeomlásával és a szovjet kormányzati archívumok (beleértve a biztonsági szolgálatok archívumait is) megnyitásával a kutatók be tudták bizonyítani, hogy a szovjet hatóságok konkrét intézkedéseket hoztak Ukrajnában, annak tudatában, hogy az eredmény ukránok millióinak éhhalála lesz.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!