Ultimátumot kaptak a csíkszeredai arénában élő romák a kiköltözésre, de kijelölt hajlékaik egyelőre lakhatatlanok

2022. október 30. – 12:34

frissítve

Ultimátumot kaptak a csíkszeredai arénában élő romák a kiköltözésre, de kijelölt hajlékaik egyelőre lakhatatlanok
Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnapi határidővel kell kiköltözniük a csíkszeredai tűzkárosult roma családoknak az Erőss Zsolt Arénából – legalábbis ezt közölte velük a polgármesteri hivatal. A határidő azonban tarthatatlan: a Somlyó utca 33-as szám alatti romatelepen álló, számukra lakásként kijelölt lakókonténerek közművesítése még nem történt meg, sőt többségük nincs leszigetelve és bútorozatlan.

Ismét ködös, hideg reggelre ébredt Csíkszereda és környéke csütörtök reggel. A városlakók közül azonban nem mindenkinek volt pihentető az álma, hiszen sokan amiatt aggódnak, hogy mi lesz velük a közelgő fagyos téli napokon, ha nem tudják kifizetni a fűtésszámlát.

A kilátástalanság érzése nem újdonság azoknak a romáknak sem, akiket az Erőss Zsolt Arénában szállásoltak el, miután tavaly január 7-én egy tűzvész következtében hajléktalanná váltak. A kiszolgáltatottságukat az is fokozta, hogy a közösségen belül fel-felröppent a hír: egyik napról a másikra utcára kerülhetnek. Látogatásunkkor is ez a pánikhangulat fogadott: a roma családok tagjai rémültek, nyughatatlanul ismételgetik, hogy

vasárnapig, de legkésőbb hétfőig ki kell költözniük ideiglenes otthonukból. A gond csak az, hogy még mindig nincs megfelelő lakásuk.

Az önkormányzat eredetileg azt tervezte, hogy a városban talál megoldást a roma családok lakhatási problémáira, viszont a tervei rendre meghiúsultak. Így most a családok kénytelenek visszamenni a Somlyó utca 33-as szám alatti telepre, ahol általuk csak „vasbarakként” emlegetett konténerek várják őket.

Ultimátum: vasárnap estig, legkésőbb hétfőig el kell költözni

Sógor Enikő szociális ügyekkel megbízott alpolgármester a romák előtt jelentette ki, hogy október 30. után már nem maradhatnak az arénában. Ezt azonban a romákkal ellentétben az önkormányzat nem gondolta komolyan, hanem így próbálta „motiválni” őket, hogy iparkodjanak a munkával.

„Ha azt mondjuk, hogy ne vegyék ezt komolyan, akkor nem is haladnának a munkával. Most emiatt mindenki felgyorsult, és ez a lényeg” – mondta az egyik önkormányzati alkalmazott. Érdeklődésünkre, hogy mi lesz azokkal, akiknek nincs amiből kifizetniük a konténerek berendezéséhez szükséges alapanyagokat, azt a meghökkentő választ kaptuk, hogy addig nem kell sajnálni őket, amíg az aranylánc ott lóg a nyakukban: annak árából megoldhatnák a problémáikat, de inkább panaszkodnak és másoktól várnak megoldást.

Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Mi viszont többszöri terepmunkánk során arról bizonyosodtunk meg, hogy a csíksomlyói romák életszínvonala eltérő, egyeseknek jobb az anyagi helyzete, például azoknak, akik dolgoztak külföldön. A házuk leégésekor a tűzből kimentett értéktárgyakat többen eladták, a pénzt pedig aranyba fektették.

A munkálatok haladnak, de a konténerek zöme még nem lakható

A Máltai Szeretetszolgálat a munkálatok egy részét cégekkel végeztette el, amire nem futotta, azt a roma közösséggel közösen fejezik be. Most éppen ezek a munkálatok zajlanak, avatott be a részletekbe Székely Róbert, a Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátora. A munkálatok lassú ütemben haladnak, mivel a tapétázást, vakolást, csempézést a romák még csak most tanulják. De a rájuk háruló költségeket egyesek nem tudják fedezni, ezért tehetősebb romáktól kérnek kölcsön, akiknek jókora kamattal kell majd visszafizetni az összeget.

A konténerek többsége néhány napja érkezett meg a telepre, jelentős részük lakhatatlan, jobb esetben is csak félkész állapotban, szigelteletlenül áll, a fűtés, az áramellátás, a folyóvíz és kanalizálás megoldatlan, a bútorok hiányoznak. A legtöbbe gyakorlatilag széken vagy létrán lehet bejutni, mert a falépcsők nem készültek el.

A polgármesteri hivatal és a Máltai Szeretetszolgálat fedezi a szigetelés költségeit, segíti a konténerek berendezését (például szigetelőanyaggal, kályhával, kazánnal, ággyal, asztallal és székkel).

Eddig négy lakókonténert csatlakoztattak a víz- és csatornahálózatra, de ebben a pillanatban csupán egyetlen konténer lakható, amibe két család már be is költözött. A hőszigetelést megoldották, belül pedig sikerült berendezniük, a fürdőszobát kialakítaniuk. Másik négy konténer szigetelése is befejeződik hamarosan.

A Lingurar, Czine család külön konténert kapott az újrakezdéshez. Legkisebb gyerekük alig kétéves, legnagyobb már betöltötte a 14-et. Az édesapa, Czine Vilmos, akit mindenki becenevén, Pufinak szólít, ottjártunkkor épp feleségével, Lingurar Corinával a konyhát csempézte. Soha nem csempéztek, mondja, de lassan belejönnek.

Pufi és Corina – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Pufi és Corina – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Több hete kora reggeltől éjjelig dolgoznak, hogy lakhatóvá tegyék a konténert, amely az első négy között érkezett meg a telepre. Szerencséjük volt, hogy már október elején munkához láthattak, a többieknek viszont a fagyok miatt egyre nehezebb dolguk lesz. Azt mondja, annak ellenére, hogy már lakható a konténer, amíg a villany nincs bevezetve, nem költözhetnek be.

A lakókonténerek eredeti rendeltetésük szerint teherautó utánfutók. A legutóbb érkező konténer azonban lényeges átalakítást igényel, mert állatszállításra használhatták, a tél beállta előtt aligha lesz ezekre a munkálatokra idő. A család pedig, aki megkapta ezt a konténert, el van keseredve amiatt, hogy ebben a rácsos „börtönben” kell laknia.

Családokra szabott lakbér- és számlafizetési módszert alakítanak ki

Székely Róbert elmondta, ha a konténerek a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonában maradnak, akkor a beköltözés pillanatától kezdve mindegyik családdal egyéni bérleti szerződést kötnek. A befektetések fejében fél évig bérmentesen lakhatnak, ezután szimbolikus összegért bérelhetik a lakást.

„Egyáltalán nem piaci bérleti árakra kell gondolni. A cél az, hogy a mindennapjaikat segítsük azzal, hogy megtanulják beosztani a pénzt. Előre kell gondolkodjanak, tervezniük kell a következő hónapot, amihez munkahely és anyagi stabilitás szükséges. A kollégák is kint vannak két konténerrel a helyszínen, és figyelnek arra, hogy hogyan osztják be a pénzt, fizetik-e a számlákat.”

Fotók: Tőkés Hunor / Transtelex Fotók: Tőkés Hunor / Transtelex
Fotók: Tőkés Hunor / Transtelex

A családoknak fizetniük kell majd a villanyt, az elhasznált vizet és a kanalizálást is. A Hargita Víz helyi vízszolgáltató lehetővé tette, hogy a víz és kanalizálás árát közmunkával térítsék meg. Aki nem él ezzel a lehetőséggel, annak természetesen fizetnie kell ezekért a szolgáltatásokért.

Az áramellátást illetően a Máltai Szeretetszolgálat egy olyan rendszer kialakításán dolgozik, ami lehetetlenné teszi a tartozás felhalmozását:

a villanyáramot nem utólag, hanem előre kell kifizetni, a családok így csak annyit vásárolhatnak amennyit anyagi helyzetük lehetővé tesz.

Így arra is rájöhetnek idővel, hogyan használják hatékonyan a rendelkezésükre álló erőforrásaikat. Székely elmondta, legfennebb két héten belül lesz villany is, víz is, és a családok beköltözhetnek a lakókonténerekbe. Addig onnan egyébként sem költözhet ki senki, amíg nincs, ahová mennie.

Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Elmondása szerint a konténereknek már rég el kellett volna készülniük, de a munkálatokat bürokratikus akadályok hátráltatták. A csíkszeredaiak egy-egy érdekcsoportjának negatív hozzáállásával is meg kellett küzdeni, mert bár szorgalmazták a helyzet mielőbbi megoldását, egyikük sem szerette volna azt, hogy a szomszédságukba költözzenek a romák. Így, ahol tudtak, keresztbe tettek a terveknek. Székely Róbert szerint az utóbbi időben viszont változott a hozzáállás, a hangosabb ellenzők között is akadtak olyanok, akik a felzárkóztatási terveket támogatták.

A cél az, hogy a konténerek lakói idővel beköltözzenek a városba

Csíkszeredában két év elteltével sem készült el a romák felzárkóztatását célzó stratégia, de szociális stratégia sem segítette az önkormányzat munkáját, ezért a szakemberek is elismerik, hogy rengeteg plusz kört futottak munkájuk során. Eredetileg a szakemberek abban bíztak, hogy az arénában lakó roma közösség tagjai nem a telepre, hanem egy más helyre kerülnek, a reményük azonban meghiúsult.

Székely rámutatott, a szergenerációt csak akkor lehet felszámolni, ha az emberek a telepről egy olyan helyre költöznek, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a társadalom egészével. A romákat a többségi társadalom a velük szemben kialakult negatív percepció miatt utasítja el. A negatív jelzőket a romák interiorizálták, ezért amíg ez a percepció nem változik, a helyzet nem fog megoldódni.

Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

„A célunk az, hogy minél több gyereket kivigyük onnan, minél több alkalommal, több helyre, több lehetőséget biztosítva a számukra. Legyen ez egy kirándulás, vagy egy sima kilátogatás Csíkszereda központjának játszóterére, vagy bármilyen tevékenység, ami egy pici befogadóbbá teszi őket. Nemcsak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel is foglalkozni kell. Többlépcsős programmal készülünk: a lakhatás problémájának a megoldása a legfontosabb, utána pedig a pénzügyi stabilitás megteremtése. Hosszú távon ezt a telepet fel kell számolni, mert ami ott van, az tarthatatlan. A konténerekből a romák be kell költözzenek a városba, a megüresedett konténerekbe a házakból új lakók költözhetnek be, így a tűzveszélyes házakat le lehet majd bontani” – mutatott rá.

Szerinte a zárt közösség hátránya, hogy kevés kapcsolatot alakítanak ki a külvilággal, kevés információ jut el hozzájuk, ezért muszáj őket kimozdítani a telepről.

Az egyes családokkal külön-külön foglalkoznak, azoknak, akik már önállóbbak – például lakást tudnak maguknak bérelni – mielőbb át kell kerülniük egy másik környezetbe, magyarok, románok közé, hogy tovább tudjanak nyitni.

Székely elmondta, egy pontozási rendszert hoztak létre, ami alapján felmérhető, hogy egy család mennyire képes önállóan boldogulni: többek között azt figyelik, hogy a gyerekek járnak-e óvodába, iskolába, van-e munkahely, lakás. A pszichológiai felmérés pedig azt mutatja meg, hogy mennyire kitartóak, mennyire tudnak csapatban gondolkodni, mennyire következetesek.

„Így áll össze azoknak a személyeknek a listája, akikkel most minél előbb dolgozni kell, hogy ne romoljon a helyzetük. Volt olyan család is, amelynek tagjai az arénából már nem költöznek vissza a telepre, mert ők teljesítették ezeket a szinteket. És volt olyan család is, aki ugyancsak elérte a mércét, de nem volt elég megtakarított pénze, ezért még egy köztes lépésre szükség van ahhoz, hogy kiköltözhessen Csíkszereda más területére” – magyarázta Székely.

Elmondta, négy-öt család annak ellenére kényszerült az arénából visszaköltözni a telepre, hogy a városban is bérelhettek volna lakást.

Azonban Csíkszeredában annyira elmérgesedett a helyzet, hogy nemhogy a romák, de már a Máltai Szeretetszolgálat sem talált albérletet számukra. Székely Róbert azonban bizakodó: a sepsiszentgyörgyi példát hozta fel, ahol évek kellettek ahhoz, hogy az emberek ellenállása csituljon, viszont a helyzet változott.