Kovászna megyében emelkedik a bárányhimlő, a nozokomiális fertőzések és a rühös esetek száma

A nozokomiális fertőzések mellett diftériát, mumpszot, kanyarót, rózsahimlőt is regisztráltak Kovászna megyében – csupa olyan fertőző betegséget, amelyek az elmúlt években eléggé visszaszorultak, sőt akár teljesen eltűntek. Mindezt a Kovászna megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) ismertette a sajtóval: a prefektúra székhelyén megszervezett konferencián bemutatta a felügyelet alatt álló fertőző betegségek alakulásáról szóló jelentését. Az intézmény több mint 100 olyan beteget tart nyilván, akiket olyan fertőző betegséggel kezelnek, amelyek potenciális veszélyforrást jelentenek, ha nem tartják be a szigorú epidemiológiai szabályokat. diftériát, a mumpszot, a kanyarót, a rubeolát, a szamárköhögést és a gyermekbénulást, amelyek az elmúlt években eltűntek.

A kovásznai DSP igazgatója, Ágoston László elmondta, hogy van egy 106 fertőző betegséget tartalmazó listájuk, amelyeket nyomon kell követni, ki kell vizsgálni és jelenteni kell, ha előfordulnak.

Légúti fertőzések

A legnagyobb esetszámokat még mindig a felső légúti fertőzések produkálják, ezeknek szokásos éves száma körülbelül 70 000, jelenleg 48 000 esetnél tartanak a számolásban a Kovászna megyei közegészségügyisek, és még csak most kezdődik a szezon – jelezte az igazgató. Az alsó légúti fertőzések (tüdőgyulladások) esetében az átlag évi 13-14 000 eset körül van. Az elmúlt évben 29 TBC-s esetet azonosítottak, ez 2015 óta folyamatos csökkenő tendenciát mutat – magyarázta Ágoston.

Közel 500 bárányhimlős esetet jelentettek idén

Elmondása szerint a bárányhimlős esetek száma megduplázódott a tavalyi évhez képest, az év eleje óta 496 esetet regisztráltak. „Ez évről évre változik. 2013 és 2018 között az átlag évi 800-900 eset körül volt, 2019 óta pedig az átlag 450 eset körül stabilizálódott. Jelenleg 496 esetünk van, de tavaly 248 volt, így valószínűleg jövőre ismét alacsonyabb lesz a számunk” – mondta a DSP igazgatója.

Az elmúlt időszak forró témája: a nozokomiális fertőzések

Ami a kórházi fertőzéseket illeti, Ágoston László kifejtette, hogy bár a számok az esetek számának jelentős növekedését mutatják, ez elsősorban a Covid-19-es esetek kórházi bejelentésének köszönhető.

„A kórházi fertőzések terén ismét növekedés tapasztalható, és ennek egyik oka az lehet, hogy ebbe beletartozik az összes olyan covideset, amely kórházakban történt, és mivel az egészségügyi személyzetünk is sokszor a kórházban betegedett meg, ez mind nozokomiális fertőzésnek számít. Másrészt a jelentéstétel is javult, a kórházak nagyobb figyelemmel követik az intézményen belüli fertőzéseket, és azonnal jelentik őket” – részletezte Ágoston László igazgató.

A nozokomiális fertőzések létét az egész világon tényként kezelik, tehát nem arról van szó, hogy a romániai kórházakban nyomor van, mondta a szakember, és rávilágított, hogy még a fejlett országokban is 7% körül van a kórházak által bejelentett nozokomiális fertőzések aránya, Kovászna megyében pedig ez az arány sokkal alacsonyabb, ami nem biztos, hogy mindig a realitást tükrözi. Véleménye szerint azonban az egészségügyi intézményeknek még nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük e fertőzések terjedésének megakadályozására, azaz biztosítaniuk kellene a megfelelő higiéniát és fertőtlenítést minden helyiségben.

„Amennyire én látom, ez a kórházak egyéni lehetőségeitől függ. Például a megyei kórházban, ahol van egy külön személy, aki a kórházi fertőzésekért felelős, a jelentéstétel helyesebben és jobban történik. Más kórházakban, ahol néhány ápolóra többletteherként hárulnak ezek a feladatok, nem olyan jó a jelentéstétel. Kevesebb esetünk van, és ez az, ami aggasztó, mert ha nekik vannak eseteik, akkor valószínűleg nekünk is vannak, de ezeket látni és jelenteni kell. Az esetek számának növekedése nem annak köszönhető, hogy több fertőzés van, hanem annak, hogy a kórházakban előfordult összes Covid-esetet bevonták. Tehát ha az egészségügyi személyzet megbetegedett, azt nozokomiális fertőzésként jelentik” – magyarázta Ágoston.

Az elmúlt években nem volt kanyarós és rózsahimlős megbetegedés a kötelező védőoltási rendszernek köszönhetően

Elmondta azt is, hogy az elmúlt 13 évben megyei szinten nem regisztráltak rózsahimlős megbetegedést, a kanyaró esetében pedig az utolsó hullám 2017-ben volt, amikor 80 esetet regisztráltak. A mumpszos megbetegedések is eltűntek, az idén mindössze 3 gyanús esetet kellett kivizsgálniuk, de végül nem erősítették meg a szakemberek, hogy mumpszról volna szó. Ágoston László ezeket az eredményeket a kötelező MMR-oltás bevezetésének tulajdonítja.

„Azoknak, akik ellenzik az oltást fontos hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények azért vannak, mert 2014 óta bevezették az MMR vakcinát, és az eredmény az, hogy nincsenek megbetegedéseink!”

A rühösségi esetek növekvő tendenciája

Az egyik dolog, amit a háromszéki egészségügyi hatóságok egyelőre nem tudnak mivel magyarázni, az az, hogy

az elmúlt 4 évben egyre több a rühös eset, a számuk mostanra elérte a 260-at.

A rühesség az állatok és az emberek betegsége, gyakran előforduló probléma kutyáknál, macskáknál, szárnyasoknál is. Alapvetően tudni kell, hogy attól, hogy valamelyik háziállatunk elkapta a fertőzést, ránk ez nem veszélyes – hiába terjed a rühesség fizikai érintkezéssel, az emberi rühesség oka kizárólag a Sarcoptes scabiei nevű atkafaj, ami csak embereken él, ezért csak egy másik embertől tudjuk elkapni. A legyengült immunrendszerű személyek, akik például cukorbetegséggel küzdenek, sokkal nagyobb eséllyel fertőződnek meg és adják tovább a rüheket.

„A rüh évek óta növekvő tendenciát mutat, 2018-tól egyre több fertőzöttet azonosítunk be, most elértük a 257 esetet. Abszolút számként ez nem lenne óriási, de meg kell néznünk, hogy miért van ez a növekvő tendencia, és hol tudunk beavatkozni az egészségfejlesztési programokon keresztül.”

A megyében évente 1-2 HIV-fertőzéses megbetegedés is van

Ami a HIV-fertőzést illeti, Kovászna megyében évente két-három esetet jelentenek, jelenleg 3 HIV-gyanús beteg van megfigyelés alatt, de idén eddig nem volt megerősített eset, tudták meg a sajtó képviselői az igazgatótól, majd arról is szó esett, hogy majomhimlős beteggel még nem találkoztak Háromszéken.

„Szerencsére nálunk nem volt majomhimlős eset, 3 gyanús esetet vizsgáltunk, az utolsó körülbelül egy hónappal ezelőtt volt, de elküldtük a mintákat a bukaresti Cantacuzino Intézetbe, és megcáfolták őket. Még nem volt példa diftériára, szamárköhögésre, tetanuszos megbetegedésre, és a HPV elleni védőoltás elérhető itt is, a 11-18 év közötti lányok kérhetik a háziorvosuktól – mondta Ágoston.

Hozzátette, hogy a megyében folytatódik az ingyenes influenza elleni védőoltás. Az erre a szezonra kért 6200 adag szérumból a közegészségügyi igazgatóság eddig 5560 adagot kapott meg, amelyből 4500 adagot már kiosztottak a háziorvosi rendelőkben.

Az intézmény nyilvántartása szerint eddig 2662 adagot adtak be a háziorvosi rendelőkben, és mintegy 1000 adag vakcina van a DSP készletében.