Kerpel-Fronius Gábor Kolozsváron: Az erdélyi magyaroknak is meg akarjuk mutatni, hogy létezik egy másfajta politikai kultúra

Nincs családi vagy kulturális kötődése Erdélyhez, ugyanis a Kerpel-Fronius család a dél-bánsági Versecről származik, ám október 23-án Kolozsváron emlékezett az 1956-os forradalom hőseire Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese, a Momentum elnökségi tagja, aki a Pluralizmus Erdélyben kezdeményező csoport meghívására érkezett Kolozsvárra.

A programok között szerepelt egy közönségtalálkozó is, a politikus a Planetárium kávézóban Mostis Gergővel beszélgetve számolt be eddigi közéleti pályafutásáról, illetve azokról a témákról, amelyek számára önkormányzati vezetőként fontosak. Így a vendég ifjúságpolitikáról, városfejlesztésről, részvételi modellekről is beszélt a hallgatóságnak.

Meglátása szerint a politika professzionalizálódásával egyre távolabb kerülnek a közösségek a döntéshozatali mechanizmusoktól, elvesztik bizalmukat a hivatalokban, a politikum pedig könnyen az autokrácia felé sodródik, ez történik ma Magyarországon is. A budapesti önkormányzatban éppen emiatt az erős részvételiséget képviseli, a közösségi gyűléseket, ahol a lakosság és szakértők bevonásával próbálnak megoldásokat találni olyan 21. századi kihívásokra, mint a klímaválság, a nagyvárosi légszennyezés csökkentése, a közösségi közlekedés modernizálása, a lakhatási problémák megoldása. „Fel akarunk mutatni egy másfajta politikai kultúrát” – mondta Budapest főpolgármester-helyettese.

Az Erdélyt és az erdélyi magyarságot érintő kérdések sem hiányoztak, a Transtelex is kérdezett Budapest főpolgármester-helyettesétől.

A Momentum Mozgalom megalakulásától kezdve nagy hangsúlyt helyez a magyarságpolitika megújítására, mondta el Kerpel-Fronius és felidézte, hogy annak idején a Minority Safepack kezdeményezéshez is az elsők között csatlakozott a magyarországi ellenzéki politikai alakulat.

Mindemellett egy sokszínű érdekképviseletre van szükség, amelyet az anyaországból lojalitást el nem várva kellene támogatni, hangsúlyozta Fronius, hozzátéve, hogy meggyőződése, hogy a kisebbségvédelem ügye kitüntetett szerepet kell, hogy kapjon az egyesülő Európában.

Ennek kapcsán merült fel, hogy a magyarországi országgyűlési választások előtt a Momentum arról kommunikált, hogy a határon túli magyar kisebbségek számára fenntartanak egy befutó helyet a listájukon. A jelölt a sepsiszentgyörgyi származású Tomos Endre volt, aki a 2021-es Kolozsvári Magyar Napokon az RMDSZ-es önkormányzati képviselővel, Rácz Béla Gergellyel, illetve az USR helyi szervezetének akkori vezetőjével, Iacob Attilával arról vitatkozott, hogy szükség van-e még etnikai politizálásra.

Kulcsár Árpád újságíró azt kérdezte meg Kerpel-Fronius Gábortól, mi történt, hogy az ígéret ellenére az erdélyi magyarok képviseletét felvállaló Tomos mégsem került befutó helyre. A Momentum elnökségi tagja válaszában ismertette, hogy az ellenzéki pártok közös listán való indulása alaposan átrajzolta a kezdeti elképzeléseket, azonban még ennél is fontosabb volt számukra, hogy a gyenge eredmény miatt alaposan megfogyatkozott helyekből úgy gazdálkodjanak, hogy a magyarországi roma közösség képviselői is befutó helyre kerüljenek.

A Transtelex fölelevenítette azt a 2019-es eseményt, amikor a Momentum akkori elnöke, Fekete-Győr András az USR kampányrendezvényére érkezett Erdélybe, és ezt az erdélyi magyarok, illetve a hivatalos RMDSZ-es narratíva is megpróbálta „az erdélyi magyar ügy elárulásaként” bemutatni. Ez mennyire nehezítette meg azóta a Momentum helyzetét, hogy egy normális kapcsolatot építsen ki az erdélyi magyar közösséggel? – kérdeztük. Kerpel-Fronius hangsúlyozta, hogy az akkor idelátogató politikustársát számtalan támadás érte emiatt, holott mindössze annyi történt, hogy a Momentumnak az USR az európai szövetségese, az európai pártcsaládjukban összetartoznak.

„Mi úgy látjuk, hogy ha azok az értékek, amelyeket mi az európai pártcsaládon belül képviselünk, érvényesülnének a két ország vezetésében is, akkor tudnánk olyan megállapodásokat kötni, amelyeknek a romániai magyarok a nyertesei lehetnének” – jelentette ki a politikus, és példaként az átláthatóságot és kiszámíthatóságot hozta fel, többek között az Erdélybe érkező támogatások kapcsán.

„Egy olyan rendszer kiépítése volna indokolt, amely politikai pártpreferenciáktól függetlenül biztosítaná a támogatást a határon túli magyaroknak, és ne a Fidesz iránti lojalitás és megfelelés legyen a követelmény ilyenkor”

– zárta gondolatát Kerpel-Fronius. A beszélgetésen felmerült a határon túliak szavazati jogának kérdése is. A Momentum Mozgalom szilárd elvi alapvetése, hogy szerzett jogokat vissza nem veszünk: kiállunk a határon túli magyarok állampolgárságának és szavazati jogának megőrzése mellett – ismertette a politikai alakulat álláspontját az alelnök, majd zárógondolatként hozzátette, hogy egy új, másfajta Magyarország van készülőben, és ennek a jövőképnek a kialakításán dolgoznak, ebben pedig a határon túli magyaroknak is fontos helyük van.