Részvételi költségvetéssel kerülhetnek ki végre magyar utcanévtáblák Nagyváradon? Nem egészen

Szerdán jelentette be a nagyváradi polgármesteri hivatal a 2022-es részvételi költségvetés nyertes projektjeit, ahol az első helyen – kicsivel több mint 500 szavazattal –, a városközpont történelmi örökségének magyarul (is) történő kitáblázását megcélzó projekt nyert. Valójában egy kiskaput próbáltak találni a történelmi magyar közterület-elnevezések kvázi hivatalos kihelyezésére. Ez azonban, amennyiben meg is valósul, továbbra sem lenne a valódi vagy teljes megoldás.

Nem úgy és nem azt

Máris félreértésre okot adó módon keringenek információk a városban arról, hogy a magyar közösség megszavazta volna a magyar történelmi utcanevek kihelyezését, így a PNL-s Florin Birta polgármester irányította önkormányzatnak eleget kellene tennie ennek a régi elvárásnak. A valóság ezzel szemben az, hogy nem a magyar történelmi közterület-elnevezéseket tartalmazó táblák fognak kikerülni, hanem olyanok, amelyek tájékoztatást adnak majd a történelmi városközpont épített örökségéről, és ezeken tüntetik fel a régi magyar elnevezéseket is.

Ráadásul ilyen táblák sem mindenhol lesznek, és az sem világos, hogy mikortól. Így lényegében egyfajta „magyar narancsot” kap a nagyváradi magyar közösség, ami nem az, aminek lennie kellene, hanem inkább csak hasonlít rá. Maguk a kezdeményezők is elismerik, hogy valahogy így áll a helyzet – ám azt állítják, jelenleg másképp nem működhetne.

A projekt mögött az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi szervezete áll, amelynek történetesen közös halmaza van a tömörülés országos vezetésével, hiszen mind az országos pártelnököt, mind az országos alelnököt a váradiak adják. Ilyenformán az EMNP országos alelnöke Zatykó Gyula, aki egyúttal Florin Birta egyik tanácsadója.

„A semmihez képest ez is előrelépés a magyar elnevezések ügyében. A történelmi magyar közterület-elnevezések kitáblázását egyszerűen nem tudjuk keresztülvinni, így aztán kellett egy kis svindli. Így született meg ez a projektünk, amelynek lényege, hogy olyan tájékoztató táblákat helyezzünk ki a történelmi városközpontba, amelyeken feltüntetjük a szóban forgó magyar megnevezéseket is”

– nyilatkozta nekünk Zatykó. Az pedig, hogy ez a projekt végezhetett az idei voksoláskor az első helyen, annak is betudható, hogy maga az EMNP mozgósított. Meg annak is, amiről már szó volt, hogy eddig ez volt a legalacsonyabb részvétellel lebonyolított ilyen szavazás. A 190 ezer fős városban mindössze 528 voksot kapott a a javaslat a lakosoktól, de ez is elég volt ahhoz, hogy ez végezzen magasan az első helyen. Idén 38 ötlet volt a listán, a voksolás szeptember 22-én zárult, összesen pedig 2102-en szavaztak. Ami tízszer kevesebb, mint az előző években.

Az alacsony részvétellel azonban megnyílt az út, hogy akár a város magyar kisebbsége töredékének mozgósításával is első helyre lehessen juttatni ezt a részben legalábbis politikai PR-projektet. Zatykó vállalja is, hogy beleálltak a mozgósításba, és bár nem ez volt az egyetlen szavazásra bocsátott javaslatuk ezen a megmérettetésen, egyfajta zászlóvivőként ezt sikerült befutóvá tenniük.

Azt azonban ő sem tudja, mikor fognak kikerülni ezek a táblák, ahogyan azt sem, pontosan hány ilyen lesz. Szintén nem egyértelmű még az összes helyszín, sőt, a táblák dizájnja sem készült még el. Az ügyben illetékes polgármesteri tanácsos kérdésünkre megerősítette, „kevesebb ilyen tábla lesz, mint ahány igazi, történelmi magyar elnevezéseket tartalmazó tábla jogos lenne, de most ez egy ilyen helyzet, ezért másfajta ötlettel próbálkoztunk”.

Ugyancsak nem tisztázott, pontosan milyen történelmi magyar megnevezések kerülhetnek ezekre a turisztikai tájékoztató táblákra. Hiszen több korszak volt akkor, amikor magyar állami fennhatóság alatt volt Nagyvárad, ezen korszakok során adott utcáknak, tereknek voltak olyan elnevezései is, amelyek ma már vállalhatatlanok: akár a román közösséget sértenék, akár a magyart, akár bármely más közösséget. Zatykó Gyula szerint a legideálisabb az lenne, ha felállítanának egy bizottságot, amely eldöntené, mely történelmi magyar elnevezéseket szerepeltessék. Ám azt ő maga is valószínűbbnek tartja, hogy végül nem lesz ilyen testület, hanem az EMNP-n belül maguk döntik el, hogy milyen neveket terjesztenek elő a város vezetésének.

A tájékoztató táblák ráadásul nem is egyszerre fognak kikerülni, hanem egy egyelőre meg nem határozott sorrend szerint. Például a Fő utcát két éven belül elkezdik felújítani, így ott, valamint az azt keresztező központi utcákon vélhetően megvárják az átépítést, így évekbe telhet a táblák megjelenése. Más helyszíneken, ahol nem lesz mostanában átépítés, hamarabb kikerülhetnek – bár ebben az esetben sincsenek pontos dátumok.

Nem ma kezdődött és most sem oldódik meg

Arról egyébként nem tud Zatykó Gyula sem, hogy az RMDSZ is mozgósított volna az ügy érdekében. Ez egyrészt érthető, azért is, mert rivális pártokról van szó, és ez kifejezetten az EMNP projektje volt, másrészt azért, mert a téma az elmúlt évtizedek során többször erőteljes szembenállást eredményezett az EMNP és az RMDSZ között. Az előbbi a történelmi magyar elnevezések kihelyezésével kampányolt időnként, az utóbbi pedig korábban a román elnevezések magyarra fordított változatát tartotta inkább magvalósíthatónak.

Az RMDSZ-nek Biró Rozália személyében nyolc éven át volt alpolgármestere Nagyváradon, ám az időben sem történt semmilyen előrelépés ebben az ügyben. Miután pedig az RMDSZ megszegett egy, a PNL-vel az önkormányzati választások előtt kötött együttműködési szerződést, és a liberálisok emiatt elfordultak a párttól, helyette EMNP-s tanácsost vontak be a város vezetésébe, de ez sem vitt közelebb az ügy megoldásához.

Emlékezetes epizód még, hogy az EMNP külön kötetet jelentetett meg a történelmi magyar elnevezésekről, valamint a párt egy időben ingyen kínált ilyen utcanévtáblákat azoknak a lakosoknak, akik hajlandóak voltak kihelyezni az ingatlanaikra. Miután pedig a téma így hangsúlyosabban napirendre került, az RMDSZ is elkészítette a saját névlistáját a román elnevezések magyar fordításával, amiben azonban sok súlyos félrefordítás is volt és okozott kisebb botrányt. Az is megtörtént, hogy az EMNP ebben a témában tartott fórumára RMDSZ-esek is elmentek, önkényesen magukhoz ragadva a szót, és ezzel botrányba fulladt az adott rendezvény is.

Konkrét megoldást azonban egyik fél sem talált, még akkor sem, amikor pozíciókra tettek szert a város vezetésében. Illetve az is világossá vált, hogy a magyar elnevezések ügyét mindkét párt legfőképp kampányolásra, a saját szavazóinak megszólítására, azaz PR-eszközként használta, mert a valódi megoldásban valószínűleg ők sem igazán bíztak.

Lesz legalább ebből a projektből valami?

Idén másfél millió lejt különített el az önkormányzat a lakosok által megszavazott projektek megvalósítására, egy-egy ilyen javaslat gyakorlatba ültetése legfeljebb 100 ezer lejbe kerülhet. Újdonság, hogy idén először a városvezetés azt állítja, hogy nem csupán a dobogós helyeken végzett projekteket valósítja meg, hanem az első tizenhetet. A második helyen egyébként 378 szavazattal a Szilvás pihenőhely bővítése végzett, ezt szintén az EMNP kezdeményezte. A harmadik az az elképzelés lett, hogy füvesítsék a villamossínek közötti részt a Transilvaniei és a Borsi úti vasúti híd között. Negyedik az a projekt, amelynek révén őshonos fafajtákat telepítenének a város különböző részein, ötödik az állatkert és a rogériuszi gyermekváros közötti kerékpárút megépítése.

Azért sem soroljuk tovább a tervek szerint megvalósítandó projekteket, mert egyelőre az előző ilyen voksoláson befutott projektekből sem lett még semmi.

Sajtóérdeklődésre néhány héttel ezelőtt az önkormányzat azt tudatta, hogy azért nem kezdtek hozzá még az előző ilyen szavazáson győztes tervek megvalósításához sem, mert egyszerűen nincs rá pénz. Felvetettük ezt Zatykó Gyulának is, aki azt mondja, szerinte a városvezetés mégsem tette félre teljesen a lakosság által megszavazott előző terveket sem. A tavalyi körben például ugyancsak Zatykóék javasolták az Olaszi parkkal szemben lévő víztorony átépítését, kulturális térré való alakítását. A tanácsos azt mondja, látott a költségvetési tételek között olyat, ami bár kisebb összeg, de ennek a tervnek a hatástanulmányát lefedné. Ebből ő arra következtet, hogy a megszavaztatott terveket nem stornózták, csak késnek, és esetleg végül a tervezettnél is kevesebb pénz jut majd rájuk.