Ha már kultúrotthonra nem pályázhatnak, a megépülő sportcsarnokot használná közösségi térként a kökösi polgármester

2022. szeptember 28. – 17:47

frissítve

Ha már kultúrotthonra nem pályázhatnak, a megépülő sportcsarnokot használná közösségi térként a kökösi polgármester
Kökösi hangulatkép, aszfaltozásra szoruló utcával – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Egyre több sportcsarnok épül Székelyföld kisebb településein is. Bár a nagyjából ezer fős Kökösön a lakosok szerint nem igazán lenne rá igény – lévén, hogy csak nagyon kevesen sportolnak –, az elöljáró határozott véleménye, hogy rendkívül hasznos lesz számukra, mivel mindenféle rendezvény helyszínéül szolgál majd. Helyszíni riport.

A Kovászna megyei Kökösről nem sokat lehetett hallani az elmúlt években, pedig a település nevét már rég megtanultuk az iskolai tankönyvekből. A kökösi csatában esett el ugyanis 1849 nyarán a székely szabadságharcos, Gábor Áron is. Szeptemberben azonban Cseke Attila fejlesztési miniszter dobta be ismét a köztudatba azzal, hogy bejelentette: a minisztérium finanszírozásával új, lelátós sportcsarnokot fognak építeni több erdélyi településre is, így például Halmiban, Csíkcsicsóban és Gyergyóújfaluban is. Ezek között szerepel a Kovászna megyeközpontjától 10, Brassótól pedig 15 kilométerre található Kökös is.

Rögtön felmerülhet a kérdés, hogy a mindössze 800 magyar lakossal rendelkező Kökösnek mennyire van valós igénye sportcsarnokra, illetve, hogy a döntéshozók milyen szempontok szerint fordítanak 10 millió lejt egy olyan fedett kézilabda-, kosárlabda-, röplabda- és teniszpályás létesítményre, amiről még a polgármesteri hivatal is elismeri, hogy az említett sportok egyikével sem foglalkozik senki a településen, de általánosságban is elmondható, hogy vidéken nincs nagy hagyománya ezeknek a sportoknak.

A kökösiek szerint jó, hogy épül sportcsarnok, de…

Kökös első ránézésre nem sokban különbözik más székelyföldi községektől: a házak, kertek sorát részben megtörik az elmúlt rendszer emlékei, a négyemeletes tömbházak. Járdák nélkül leginkább az úton közlekedik, aki valahová el akar jutni. De legalább örül, ha van aszfalt a lába alatt, mert van, ahol még az sincs. Hajnalban és este a megszokott módon a tehenek vonulnak át a falu főutcáján. Mások ebben az időpontban autójukkal hagyják el Kököst, hogy dolgozni menjenek, vagy gyerekeiket vigyék a városba. A településen napközben nincs nagy mozgás: egyesek otthon, mások a kocsmában vagy rövid ideig a bolt előtt múlatják az időt, beszélgetnek.

Velem is könnyen szóba állnak. Van aki nem érti, miért kell az új sportcsarnok, ha most újult meg a Gábor Áron iskolával együtt annak tornaterme is. Meg amúgy is, ki teniszezik vagy röplabdázik Kökösön?

Mások a tervezett sportlétesítmény melletti focipályára hívták fel a figyelmem, amit a labdarúgáshoz való kedvcsinálás érdekében hoztak létre pár éve. A nagy, füves pályát azóta labdarúgócsapat hiányában a helyi fiatalok használják. De ők is csak ritkán, és főleg egy kapura játszanak. Gondozás hiányában a pálya nagy részét és a lelátót is benőtte a fű. Épp csak a kapuk, a kert és a kilátó jelzi, hogy egy sportpályáról van szó, nem pedig az óvoda melletti legelőn járunk. Azért jelenleg mégis lovak és tehenek legelnek rajta, de a tervek szerint itt épül majd meg a sportcsarnok: öltözőkkel, zuhanyzókkal a diákok, a tanárok, illetve a sportolók és az edzők számára.

A tervezett sportlétesítmény területe és az elhanyagolt lelátó, közvetlenül mellette – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex A tervezett sportlétesítmény területe és az elhanyagolt lelátó, közvetlenül mellette – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
A tervezett sportlétesítmény területe és az elhanyagolt lelátó, közvetlenül mellette – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Egyébként mivel az új sportcsarnok a fejlesztési minisztérium alá tartozó Országos Beruházási Társaság (CNI) projektjeinek része, nem is kell nagy képzelőerővel rendelkezni ahhoz, hogy tudjuk, hogyan fog kinézni a Gábor Áron általános iskolának szánt sportlétesítmény a megépülése után. A beruházási társaság ugyanis standard tervek alapján dolgozik, ezért az épület vélhetően nem sokban fog különbözni a Moftin és Bihar községekben megépített hasonló sportlétesítményektől.

A település szélén található helyszín amúgy azért nem túl szerencsés választás, mert ottjártunkkor épp egy hatalmas fafeldolgozó üzemet építettek a másik, kisebb feldolgozó üzem mellé. Az új üzem pedig nem csak az új óvoda épülete, de a sportcsarnoknak is a közvetlen közelébe épül (egy kerítés választja majd el ezektől), és ez az óvodásoknak és sportolóknak a későbbiekben egyaránt zavaró lehet a zaj miatt.

Visszatérve a falubeliek véleményeihez, mások inkább a helyi szükségletekre költötték volna a pénzt, például aszfaltozásra, és olyanok is akadtak, akik jónak tartják a sportcsarnokot, mint bármi mást is, csak fejlődjön a község. Régóta is vártak erre, de azért megjegyezték, hogy épp tíz évet késett, mert már nincs elég diák ahhoz, hogy rendesen kihasználják sportcsarnokot. Ezt pedig jól érzékelteti, hogy egy idős bácsi szerint a helyi iskolában az ő idejében nem fértek be az osztályterembe, most pedig alig vannak páran. Szerintük ennek oka az oktatási intézmények állapotában és minőségében keresendő, amit a község önkormányzata az iskola felújításával és az óvoda új épületének létrehozásával már részben rendezni próbált.

Amit azonban még az önkormányzatnak nem sikerült rendeznie – ugyan nem a saját hibájából – , hogy Kökös Háromszék egyik olyan kistelepülése, aminek lakossága az eddigi tendencia szerint valóban évről évre fogy, és ha a gyermekszületések száma nem okozna elég fejtörést a község vezetésének, Brassó és Sepsiszentgyörgy közelsége sem a fiatalok otthonmaradását ösztönzi.

A nagyobb városok ugyanis elszívják a munkaképes felnőtteket, akik ha el nem is költöznek a településről, gyermekeiket – logisztikai és minőségi okok miatt –, már szívesebben járatják a munkahelyükhöz közeli óvodába és iskolába. Emiatt viszont a sportcsarnok elsődleges kedvezményezettjeinek a száma is csökken.

A nemrég átadott bihari sportcsarnok, amihez hasonló épül majd Kökösön is – Fotó: Cseke Attila Facebook-oldala
A nemrég átadott bihari sportcsarnok, amihez hasonló épül majd Kökösön is – Fotó: Cseke Attila Facebook-oldala

A tanfelügyelőség adatai alapján a Gábor Áron Általános Iskolába jelenleg 34 magyar diák jár elemi vagy általános osztályba, a Manó óvodában pedig 14 óvodásról tudunk. Nem jobb a helyzet a községhez tartozó román településen, Kökösbácsteleken (Băcel) sem: ott mindössze huszonnyolc diák és tíz óvodás jár a tanintézményekbe. 9-12. osztályt pedig nem indítottak a községben.

Legalább a közösség életét felpezsdítheti

A 2020-as helyhatósági választáson Kökösön Taraş Silviu nyert RMDSZ-es színekben polgármesteri mandátumot. Szerinte az indokolatlannak tűnő infrastrukturális beruházás nagyon is szükséges, és a község hosszú távú céljait szolgálja azzal, hogy egyrészt nem csak a gyermekek számára, hanem a fiatal felnőtteknek is infrastruktúrát biztosít, és ezzel vidéken is lehetőséget teremt arra, hogy az említett sportokat elkezdjék. Kellő infrastruktúra nélkül ugyanis erre eddig nem is lett volna esélyük.

„Az egy dolog, hogy hányan járnak iskolába Kökösön, de az a fájdalmas számunkra, hogy a diákjaink számának a duplája (68 diák) ingázik be Sepsiszentgyörgyre. Ez egy nagy szám egy falu esetében”

– tette hozzá a polgármester.

A testmozgáson túl ezért Taraş Silviu tágabb értelemben szemléli a sportcsarnok létesítését, és a több éve tartó, az ifjúságot és a fiatal felnőtteket Kökösön tartó vagy visszacsalogató beruházássorozat részeként értelmezi, hisz abban a fiatal felnőttek is sportolhatnak. És nem utolsósorban pótolná Kökös kultúrotthonának hiányát is, hisz a meglévő kultúrház 9x10 méterével nem elegendő a nagyobb rendezvényeknek, másik kultúrotthon megépítésére, vagyis ilyen jellegű ingatlanokra a regionális beruházásból nem biztosítanak keretet.

„A legfontosabb cél, hogy megteremtsük annak a lehetőségét, hogy fiatal családok visszaköltözzenek, vagy még inkább el se hagyják Kököst. Gyermekvállalásnál fontos szempont, hogy milyen oktatási infrastruktúrával rendelkezik a település, ezért az iskolát felújítottuk és az óvoda új épületet kapott. A sportcsarnokot már ‘97 óta szerettük volna megvalósítani, hogy ez most sikerülhet, ez ennek a folyamatnak a megkoronázása. Ahhoz ugyanis, hogy ne egy csak lakónegyeddé váljunk, hanem közösség maradjunk, szükség van arra is, hogy a gyermekek, de a fiatal szülők is legyen ahol sportoljanak, és ahol közösségépítő eseményeken részt vegyenek” – részletezte a polgármester.

A sportcsarnok pedig így a kis méretű művelődési otthon szerepét is átvenné, és a közösség találkozási helyeként fog szolgálni. A polgármester szerint ebben fogják szervezni a bálokat, a fesztiválokat, az idősek napját, nagykorúsítási ceremóniát, illetve a számukra fontos egyéb kulturális eseményeket.

Hozzátette, eddig már 11 család költözött vissza Kökösre, és ők továbbra sem fognak kihagyni egyetlen pályázati lehetőséget sem, amit stratégiai céljaiknak a megvalósítására tudnak fordítani.

Egy helyi fiataltól azt is megtudtuk, hogy azért a fiatalabb generáció tagjai is mozgolódnak: ők egyelőre egy egyesület létrehozását tervezik, hogy különböző eseményeket szervezzenek a faluban.