A jelenlegi egészségügyi rendelet nem kötelezi a gyógyszertárakat arra, hogy a lejárt szavatosságú készítményeket begyűjtsék a lakosságtól, pedig nagy szükség lenne rá. Egy kutatás szerint Romániában évente csaknem 1500 tonna gyógyszer kerül a háztartási hulladékba, a lebomló kémiai összetevők pedig jelentős kárt okoznak a környezetnek és az élővilágnak.
Mindenképp érdemes gyógyszerészekkel vagy orvosokkal konzultálni róla, és nem a mendemondákra alapozni azzal kapcsolatban, hogy a különböző lejárt gyógyszerek szavatossági idejét mennyire kell szigorúan venni. Sokszor hallhatjuk, hogy „nem kell olyan komolyan venni”, vagy a vitaminok esetében ez nem annyira fontos tényező, de az antibiotikumoknál vagy antidepresszáns készítményeknél azért figyelni kell a buborékfóliás csomagoláson feltüntetett szavatossági dátumra.
A gyógyszerész-fórumokon olvasható információk szerint a szavatossági idő gyakorlatilag azt a periódust jelöli, amely után a gyógyszer hatóanyagai bomlásnak indulhatnak, a gyógyszer pedig veszíthet minőségéből. Ezt előzetes stabilitási vizsgálatok alapján határozzák meg a gyártók, amikor gyorsított bomlási reakciókat elindítva a készítmény hatóanyag-tartalmát és a bomlás mértékét többször megmérik, a folyamatok arányából pedig kalkulálnak egy bizonyos szavatossági időszakot.
A szakértők szerint ráadásul a feltüntetett lejárati dátum csak akkor érvényes, ha a gyógyszerkészítmények megfelelő körülmények között voltak tárolva: semmit nem ajánlott ugyanis fűtőtest vagy ablak mellett (ha a napfény éri) tartani, vannak olyan készítmények, amelyeket egyenesen hűtőben érdemes tárolni. A magas hőmérséklet és a pára mind hatással lehet a bomlási folyamatok felgyorsulására, egyes kenőcsöknél elszaporodhatnak a baktériumok.
Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!
Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!
Mit csináljunk a lejárt gyógyszerekkel?
Semmiképp ne dobjuk a háztartási hulladékba, hisz a lerakóknál előbb a talajba, majd az ivóvízbe szivárognak a különböző kémiai anyagok, ezzel súlyosan károsítva a természetet és az élővilágot. Romániában nyolc éve fogadtak el egy jogszabályt, eszerint a gyógyszertárak ingyen beveszik a lejárt szavatosságú készítményeket, csakhogy a miniszteri rendelet nem kötelezi őket erre, ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a különböző gyógyszertáraknál más-más eljárás van érvényben. Gyakorlatilag a gyógyszertárak és alkalmazottaik jóindulatán áll az, hogy az erre a célra odaállított gyógyszergyűjtő dobozokba begyűjtsék a lejárt készítményeket, külön bevezessék és regisztrálják azokat, majd ha telítődött a készlet, leadják egy veszélyeshulladék-égetőbe, ahol majd megsemmisítik.
A kolozsvári Monostor-negyedben tettünk egy gyors kört, ahol négy ismertebb nevű, illetve egy non-stop gyógyszertárba próbáltuk leadni az otthon talált, lejárt gyógyszereinket. Ezek többségében olyan készítmények voltak, amelyeket alkalomadtán használtunk: megfázáskor, koronavírus-fertőzöttség vagy gyomorbántalmak esetén, illetve több fajta vitamin is nálunk volt.
A tesztünk során pozitívan csalódtunk: az 5 gyógyszertárból 3 helyen egyből bevették a gyógyszereket, egynél csak azért nem, mert épp leltároztak, így nem volt rá kapacitásuk. Itt ugyanakkor arra kértek, hogy október elseje után térjünk vissza, ha még aktuális lenne.
- Dona: készséggel álltak a rendelkezésünkre, bár előbb azért megkérdezték, hogy nyugtatóktól és antidepresszánsoktól szeretnénk-e megválni. Mikor tudtukra adtuk, hogy szó sincs ilyesmiről, a kezünkbe nyomtak egy jegyzőkönyvet, ebben lekértek néhány személyi adatot (név és tartózkodási hely – település), és hogy milyen okból adjuk vissza a gyógyszereket. Az ezt követő részben ki kellett tölteni egy táblázatot is, ahol a gyógyszer nevét, a kapszulák számát, a lejárati dátumot és a gyártási számot is le kellett vezessük (utóbbit csak akkor, ha a gyógyszerek doboza is nálunk volt). A „papírmunka” miatt itt viszonylag sokat időztünk.
- Catena: az alkalmazott arckifejezéséből ítélve a fentebbi eljárás itt már az ő feladata volt, ugyanis már semmilyen dokumentumot nem kellett kitöltenünk, csupán átadtuk a készítményeket.
- Europa (non-stop) gyógyszertár: ugyanúgy, jegyzőkönyv és aláírások nélkül átvették a gyógyszereket.
- Dr. Max: itt éppen leltároztak a gyógyszerészek, így ottjártunkkor nem tudták átvenni a készítményeket. Ahogy a Dona gyógyszertárnál, úgy itt is hasonló eljárást alkalmaznak, erre külön figyelmeztettek az alkalmazottak.
- Napofarm: az egyetlen általunk felkeresett gyógyszertár, ahol nem gyűjtenek lejárt gyógyszereket. Az alkalmazott érdeklődésünkre elárulta, hogy két évvel ezelőtt még ők is gyűjtötték a készítményeket, viszont sok utánajárással és plusz munkával járt, a vezetőség ezért lemondott róla.
A Duna antibiotikum-koncentrációja 300-szorosa a megengedett értékeknek
A Szabad Európa Rádió bővebben cikkezik a Mentsétek meg Romániát (USR) tavaly benyújtott törvénymódosításáról, amelyet egy korábbi felmérésre hivatkozva terjesztettek be. Eszerint évente megközelítőleg 1500 tonna lejárt gyógyszer kerül a hazai hulladéktározókba. Ennek eredményeképp a vizsgált folyóvizek 65%-ban találtak antibiotikumot, köztük a Dunában is, ahol a megengedett koncentráció 300-szorosát mérték. A felmérésben sokkoló adat, hogy ezzel az értékkel a Duna a szennyezett folyók listáján csak a 14. helyen van, de arról is szó esik, hogy a víztisztítás során az ibuprofen-származékoktól 60-90%-os hatékonysággal tudják megtisztítani a folyókat, az epilepsziára használatos karbamazepint pedig még sokkal kisebb arányban sikerül kiválasztani.
Az USR nyomására tavaly a szenátus megszavazott egy módosítást, viszont az megrekedt a képviselőház egészségügyi bizottságánál, ahol jelentősen átírtak a fontosabb aspektusokat, a szenátus rábólintott például: „A lejárt gyógyszereket vissza kell juttatni a gyógyszertárakba” üzenetre, melyet az eredeti elképzelések szerint minden csomagolásra fel kellett volna tüntetnie a gyártóknak. A bizottság javaslata után ezt most szeptemberben megváltoztatták „A lejárt gyógyszerek veszélyes hulladéknak számítanak” feliratra. Nelu Tătaru bizottsági elnök (volt egészségügyi miniszter) ezt azzal indokolta, hogy a módosítás jócskán megbonyolítaná az országos gyógyszerügynökség tevékenységét, hiszen a már piacra dobott, körülbelül 8 ezer típusú készítményt mind újra kellene engedélyeztetni.
Az üzenet módosítása pedig épp azért vet fel aggályokat, mert a lakosság nagy része nincs tisztában a háztartási hulladékba dobott gyógyszerek veszélyeivel. És mivel a gyógyszertárak nem kötelesek bevenni a lejárt készítményeket (ráadásul többnyire a saját költségükön szállítják el a veszélyeshulladék-égetőbe), nem tájékoztatják megfelelőképp a lakosságot, például jól látható plakátokon vagy televíziós reklámokban, mindannak ellenére, hogy a 2014-ben iktatott egészségügyi rendelet tartalmazza ezt az előírást, csak épp semmilyen alkalmazási útmutatást nem csatoltak mellé.
Mi ugyan most azt tapasztaltuk, Kolozsváron meglepően egyszerűen meg lehet szabadulni a veszélyes hulladéknak számító készítményektől, de több olyan történetet is hallottunk, hogy a gyógyszertárak alkalmazottai csak akkor voltak hajlandók átvenni a gyógyszereket, ha az illetők bizonyítani tudják, hogy a leadni kívánt termékeket ugyanonnan vásárolták meg.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!