Vége a járványnak, mit tegyek a lejárt gyógyszerekkel?

2022. szeptember 23. – 17:59

frissítve

Vége a járványnak, mit tegyek a lejárt gyógyszerekkel?
Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A jelenlegi egészségügyi rendelet nem kötelezi a gyógyszertárakat arra, hogy a lejárt szavatosságú készítményeket begyűjtsék a lakosságtól, pedig nagy szükség lenne rá. Egy kutatás szerint Romániában évente csaknem 1500 tonna gyógyszer kerül a háztartási hulladékba, a lebomló kémiai összetevők pedig jelentős kárt okoznak a környezetnek és az élővilágnak.

Mindenképp érdemes gyógyszerészekkel vagy orvosokkal konzultálni róla, és nem a mendemondákra alapozni azzal kapcsolatban, hogy a különböző lejárt gyógyszerek szavatossági idejét mennyire kell szigorúan venni. Sokszor hallhatjuk, hogy „nem kell olyan komolyan venni”, vagy a vitaminok esetében ez nem annyira fontos tényező, de az antibiotikumoknál vagy antidepresszáns készítményeknél azért figyelni kell a buborékfóliás csomagoláson feltüntetett szavatossági dátumra.

A gyógyszerész-fórumokon olvasható információk szerint a szavatossági idő gyakorlatilag azt a periódust jelöli, amely után a gyógyszer hatóanyagai bomlásnak indulhatnak, a gyógyszer pedig veszíthet minőségéből. Ezt előzetes stabilitási vizsgálatok alapján határozzák meg a gyártók, amikor gyorsított bomlási reakciókat elindítva a készítmény hatóanyag-tartalmát és a bomlás mértékét többször megmérik, a folyamatok arányából pedig kalkulálnak egy bizonyos szavatossági időszakot.

A szakértők szerint ráadásul a feltüntetett lejárati dátum csak akkor érvényes, ha a gyógyszerkészítmények megfelelő körülmények között voltak tárolva: semmit nem ajánlott ugyanis fűtőtest vagy ablak mellett (ha a napfény éri) tartani, vannak olyan készítmények, amelyeket egyenesen hűtőben érdemes tárolni. A magas hőmérséklet és a pára mind hatással lehet a bomlási folyamatok felgyorsulására, egyes kenőcsöknél elszaporodhatnak a baktériumok.

Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!

Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!

Mit csináljunk a lejárt gyógyszerekkel?

Semmiképp ne dobjuk a háztartási hulladékba, hisz a lerakóknál előbb a talajba, majd az ivóvízbe szivárognak a különböző kémiai anyagok, ezzel súlyosan károsítva a természetet és az élővilágot. Romániában nyolc éve fogadtak el egy jogszabályt, eszerint a gyógyszertárak ingyen beveszik a lejárt szavatosságú készítményeket, csakhogy a miniszteri rendelet nem kötelezi őket erre, ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a különböző gyógyszertáraknál más-más eljárás van érvényben. Gyakorlatilag a gyógyszertárak és alkalmazottaik jóindulatán áll az, hogy az erre a célra odaállított gyógyszergyűjtő dobozokba begyűjtsék a lejárt készítményeket, külön bevezessék és regisztrálják azokat, majd ha telítődött a készlet, leadják egy veszélyeshulladék-égetőbe, ahol majd megsemmisítik.

A kolozsvári Monostor-negyedben tettünk egy gyors kört, ahol négy ismertebb nevű, illetve egy non-stop gyógyszertárba próbáltuk leadni az otthon talált, lejárt gyógyszereinket. Ezek többségében olyan készítmények voltak, amelyeket alkalomadtán használtunk: megfázáskor, koronavírus-fertőzöttség vagy gyomorbántalmak esetén, illetve több fajta vitamin is nálunk volt.

A tesztünk során pozitívan csalódtunk: az 5 gyógyszertárból 3 helyen egyből bevették a gyógyszereket, egynél csak azért nem, mert épp leltároztak, így nem volt rá kapacitásuk. Itt ugyanakkor arra kértek, hogy október elseje után térjünk vissza, ha még aktuális lenne.

  • Dona: készséggel álltak a rendelkezésünkre, bár előbb azért megkérdezték, hogy nyugtatóktól és antidepresszánsoktól szeretnénk-e megválni. Mikor tudtukra adtuk, hogy szó sincs ilyesmiről, a kezünkbe nyomtak egy jegyzőkönyvet, ebben lekértek néhány személyi adatot (név és tartózkodási hely – település), és hogy milyen okból adjuk vissza a gyógyszereket. Az ezt követő részben ki kellett tölteni egy táblázatot is, ahol a gyógyszer nevét, a kapszulák számát, a lejárati dátumot és a gyártási számot is le kellett vezessük (utóbbit csak akkor, ha a gyógyszerek doboza is nálunk volt). A „papírmunka” miatt itt viszonylag sokat időztünk.
  • Catena: az alkalmazott arckifejezéséből ítélve a fentebbi eljárás itt már az ő feladata volt, ugyanis már semmilyen dokumentumot nem kellett kitöltenünk, csupán átadtuk a készítményeket.
  • Europa (non-stop) gyógyszertár: ugyanúgy, jegyzőkönyv és aláírások nélkül átvették a gyógyszereket.
  • Dr. Max: itt éppen leltároztak a gyógyszerészek, így ottjártunkkor nem tudták átvenni a készítményeket. Ahogy a Dona gyógyszertárnál, úgy itt is hasonló eljárást alkalmaznak, erre külön figyelmeztettek az alkalmazottak.
  • Napofarm: az egyetlen általunk felkeresett gyógyszertár, ahol nem gyűjtenek lejárt gyógyszereket. Az alkalmazott érdeklődésünkre elárulta, hogy két évvel ezelőtt még ők is gyűjtötték a készítményeket, viszont sok utánajárással és plusz munkával járt, a vezetőség ezért lemondott róla.

A Duna antibiotikum-koncentrációja 300-szorosa a megengedett értékeknek

A Szabad Európa Rádió bővebben cikkezik a Mentsétek meg Romániát (USR) tavaly benyújtott törvénymódosításáról, amelyet egy korábbi felmérésre hivatkozva terjesztettek be. Eszerint évente megközelítőleg 1500 tonna lejárt gyógyszer kerül a hazai hulladéktározókba. Ennek eredményeképp a vizsgált folyóvizek 65%-ban találtak antibiotikumot, köztük a Dunában is, ahol a megengedett koncentráció 300-szorosát mérték. A felmérésben sokkoló adat, hogy ezzel az értékkel a Duna a szennyezett folyók listáján csak a 14. helyen van, de arról is szó esik, hogy a víztisztítás során az ibuprofen-származékoktól 60-90%-os hatékonysággal tudják megtisztítani a folyókat, az epilepsziára használatos karbamazepint pedig még sokkal kisebb arányban sikerül kiválasztani.

Az USR nyomására tavaly a szenátus megszavazott egy módosítást, viszont az megrekedt a képviselőház egészségügyi bizottságánál, ahol jelentősen átírtak a fontosabb aspektusokat, a szenátus rábólintott például: „A lejárt gyógyszereket vissza kell juttatni a gyógyszertárakba” üzenetre, melyet az eredeti elképzelések szerint minden csomagolásra fel kellett volna tüntetnie a gyártóknak. A bizottság javaslata után ezt most szeptemberben megváltoztatták „A lejárt gyógyszerek veszélyes hulladéknak számítanak” feliratra. Nelu Tătaru bizottsági elnök (volt egészségügyi miniszter) ezt azzal indokolta, hogy a módosítás jócskán megbonyolítaná az országos gyógyszerügynökség tevékenységét, hiszen a már piacra dobott, körülbelül 8 ezer típusú készítményt mind újra kellene engedélyeztetni.

Az üzenet módosítása pedig épp azért vet fel aggályokat, mert a lakosság nagy része nincs tisztában a háztartási hulladékba dobott gyógyszerek veszélyeivel. És mivel a gyógyszertárak nem kötelesek bevenni a lejárt készítményeket (ráadásul többnyire a saját költségükön szállítják el a veszélyeshulladék-égetőbe), nem tájékoztatják megfelelőképp a lakosságot, például jól látható plakátokon vagy televíziós reklámokban, mindannak ellenére, hogy a 2014-ben iktatott egészségügyi rendelet tartalmazza ezt az előírást, csak épp semmilyen alkalmazási útmutatást nem csatoltak mellé.

Mi ugyan most azt tapasztaltuk, Kolozsváron meglepően egyszerűen meg lehet szabadulni a veszélyes hulladéknak számító készítményektől, de több olyan történetet is hallottunk, hogy a gyógyszertárak alkalmazottai csak akkor voltak hajlandók átvenni a gyógyszereket, ha az illetők bizonyítani tudják, hogy a leadni kívánt termékeket ugyanonnan vásárolták meg.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!