Igazságügyi reform: akadályozhatja a DNA és a DIICOT működését az RMDSZ által benyújtott módosító javaslat

Módosítást nyújtott be az RMDSZ a bírák és ügyészekkel kapcsolatban. Ennek értelmében az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) ügyészei csak akkor delegálhatók vagy rendelhetők ki ezekbe szervezetekbe, ha a Legfelsőbb Semmítőszék és a Legfelsőbb Bíróság mellett működő ügyészségnél ügyészi szakképzettséget szereztek – írja a G4Media.

A lap szerint, amennyiben a parlament két háza jóvá hagyja a módosításokat, a DNA és a DIICOT tevékenysége veszélybe kerülhet, mivel az ügyészek többsége nem teljesíti a kritériumokat. Ez pedig azt jelentené, hogy nem dolgozhatnak tovább a két ügyészségnél.

A G4Media.ro forrásai szerint a módosításokat kezdetben a Szociáldemokrata Párt (PSD) néhány képviselője támogatta volna, de a párt többi tagját nem sikerült maguk mellé állítaniuk. Marcel Ciolacu PSD-elnök hétfőn azt mondta, hogy nem nyújtanak be módosításokat, és a PSD az igazságszolgáltatási törvényekkel kapcsolatban csak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) által eszközölt észrevételeket támogatja.

Hogyan néz ki a kérdéses cikkely, és hogyan módosítaná ezt az RMDSZ?

A tervezet szövegében a kérdéses cikkely így hangzik:

“A bírák és ügyészek olyan bíróságokra vagy ügyészségekre delegálhatók, ideértve a vezetői beosztásokat is, ahol szakmai rangjuknak megfelelően jogosultak szolgálatot teljesíteni. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) ügyészei a két struktúrában végzett munka során nem delegálhatók vagy küldhetők ki más ügyészségekhez vagy intézményekhez.”

Az RMDSZ a következőképpen módosítaná ezt:

"A bírák és ügyészek csak olyan bíróságokra vagy ügyészségekbe delegálhatók, ideértve a vezetői beosztásokat is, amelyekhez szakmai rangjuknak megfelelően jogosultak szolgálatot teljesíteni. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) ügyészei csak akkor delegálhatók vagy rendelhetők ki ezekhez a struktúrákhoz, ha e törvény feltételei szerint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéki Ügyészségen ügyészi hivatali rangot szereztek, és a két igazgatóságnál való munkavégzésük alatt nem delegálhatók vagy rendelhetők ki más ügyészséghez vagy intézményhez.

Milyen érvekkel támogatja az RMDSZ a módosítást:

Az Alkotmánybíróság 514/14.07.2021. sz. határozata szerint a DNA és a DIICOT a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészségén belül jogi személyiséggel rendelkező struktúrákként működnek, és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Főügyészségének vannak alárendelve.

Tekintettel az ügyészség hierarchikus felépítésére, a jogalkotónak alkotmányos kötelessége, hogy vertikális szinten meghatározza a különböző hierarchikus szinteken a végrehajtói funkciókhoz való hozzáférés általános és konkrét feltételeit. Ha a szakosodott igazgatóságok ugyanazon a hierarchikus szinten belül szerveződnek, a jogalkotó a már meglévő feltételeken túlmenően horizontálisan megállapíthatja ezen igazgatóságokhoz való delegálás feltételeit, de a mérlegelési jogkör nem lehet véletlenszerű, hanem egységesnek és koherensnek kell lennie, az ügyészségen belüli hierarchikus ellenőrzés elvének megfelelően – érvel az RMDSZ.

A szövetség szerint nem lenne célszerű fenntartani az ügyészek előléptetési rendszerétől való eltéréseket a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéki Ügyészségen, megteremtve a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéki Ügyészi Hivatal szakmai rangját el nem ért ügyészek delegálásának/leváltásának lehetőségét a Főügyészség valamelyik szakosodott struktúráján belül, kizárólag a szakmában eltöltött szolgálati idő alapján (az előléptetési vizsga letétele és az egyéb feltételek teljesítése nélkül).

Az RMDSZ módosító javaslatában azzal is érvel, hogy megfigyelhető, hogy a gyakorlatban több olyan ügyész, aki a DNA-nál és a DIICOT-nál dolgozott, anélkül, hogy megszerezte volna a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéki Ügyészség hivatásos ügyészi rangját, jogi lépéseket tett e rang elismerése érdekében, megkerülve ezzel a vezetői beosztásba való előléptetésre vonatkozó törvény rendelkezéseit. Az ilyen helyzetek kiküszöbölése érdekében célszerű a törvénybe foglalni a DNA-nál és a DIICOT-nál dolgozó valamennyi ügyész számára, hogy kötelesek megszerezni a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéki Ügyészség szakképesített rangját.

Az igazságügyi törvények elfogadása az egyik alapvető feltétele az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) feloldásának és Románia schengeni csatlakozásának. A képviselőház elnöke a G4Media.ro-nak elmondta, hogy reméli, az igazságügyi törvényeket még ebben a hónapban elfogadja a parlament.

A bizottság elnöke, Gabriel Andronache hétfőn kiadott sajtóközleménye szerint a képviselőház és a szenátus különleges vegyes bizottsága, amely az igazságügyi törvényeket vitatja meg, legközelebb szerdán ül össze.