Rekord alacsony a Duna vízállása: akadozik a forgalom, gondok vannak az erőművek ellátásával

Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Bulgáriában homokszigetek jelentek meg a folyamban, sok hajó már nem tud közlekedni az alacsony vízszint miatt, és az atomerőművek számára kevés a hűtővíz. Halpusztulást eddig nem jelentettek, legalábbis olyat nem, ami az aszály számlájára lenne írható, írja a Deustche Welle.

A Duna, melyet Európa „nyolcadik tengerének” is neveznek, idén nyáron – más európai folyókhoz hasonlóan – sok helyen inkább pataknak tűnik. Németországban, ahol ered és 2 900 kilométer hosszan folyik, nagyon alacsony a vízszint. Emiatt egyes hajóutakat töröltek, mások útvonalát megváltoztatták. A halpusztulás elkerülése érdekében a helyi hatóságok betiltottak minden munkálatot a mederben, hogy a folyó természetes állapotát ne rontsák tovább.

Két másik parti ország, Ausztria és Szlovákia hasonló intézkedéseket készít elő. Itt a helyi hatóságok hetek óta arra kérik a lakosságot, hogy ne töltsék fel a medencéiket, illetve hagyjanak fel a pázsit öntözésével annak érdekében, hogy elegendő víz maradjon az alapvető emberi szükségletek ellátásra és a mezőgazdaságnak.

Romániában hiányzik az eső

Romániában a Duna legmélyebb szakaszán – Calinovăț szigete és Turnu Măgurele között – a vízszint már augusztus elején majdnem olyan alacsony volt, mint a 2003-as rekordévben: a folyó közepén mindössze 1,87 métert mértek. Tizenkilenc évvel ezelőtt ebben az időszakban 1,80 méter volt itt folyó vízszintje, de jó esély van arra, hogy idén megdőljön ez a negatív rekord, mivel az időjárás-előrejelzés szerint nem várható túl sok eső a következő hónapokban sem.

Még a folyó középső részein is homokszigetek alakultak ki. A hajóforgalom még nem állt le teljesen, de csak nagy nehézségek árán tudnak haladni, főleg a nagyobb vízmélységet igénylő járművek. Jelenleg mintegy 70 hajó kapitánya nem hajlandó folytatni útját a Dunán. Galați környékén megállás nélkül dolgoznak azon, hogy a vízi úton való közlekedést megkönnyítsék, legalábbis a könnyű vízi járművek számára. Veszélybe került a lakosság és a gazdaság gabonával, szénnel, üzemanyaggal és a gázzal való ellátása mind Romániában, mind a többi Duna menti országban.

Zimnicea körzetében az alacsony vízszint miatt a helyi kukorica-, búza-, rozs- és árpaültetvények öntözése már jó ideje nem megoldható.

„Ahol régebben két méter volt a vízmélység, ott most napozni lehet” – nyilatkozta a Deutche Welle riporterének egy helybéli.

Azon a szakaszon, ahol a Duna határt képez Románia és Bulgária között, annyira problémássá vált a folyami közlekedés, hogy szükségállapotot hirdettek a múlt hét elején. Jelenleg egy új csatorna kialakításán dolgoznak, amely biztosítja a szükséges mélységet ahhoz, hogy a nehéz, mély merülésű hajók is áthaladhassanak.

2003-ban, amikor a rekord alacsony vízállást mérték, a Cernavodă-i atomerőmű közel egy hónapra leállt (augusztus 23. és szeptember 16. között). Most viszont még „zökkenőmentesen” működik a hűtővízzel való ellátás, idézték Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert. Ugyanakkor a tárcavezető is beszámolt a „vízhiány miatti takarékossági intézkedésekről”. Egyes településeken csökkentették a magánhasználatra szánt vízmennyiséget, és korlátozták a kertek és kisebb szántóföldi parcellák öntözését.

Magyarországon kicsit már enyhültek a gondok

Augusztus második felétől zivatarok enyhítették valamelyest a helyzetet Magyarországon. Egy átlagos nyáron, augusztus végén általában sétahajók sora áll a budapesti Duna-parton. Az elmúlt hetekben azonban csak néhány szállodahajó kötött itt ki, mert az alacsony vízállás miatt nem tudtak továbbhaladni.

„A legtöbb sétahajó számára a Duna magyarországi szakasza már nem hajózható” – mondta el egy utazási iroda munkatársa a DW-nek. „Sok hajóút szakadt meg, mert a hajók elakadtak valahol Budapest közelében. Mi buszokat küldünk, hogy felvegyük az itt rekedt turistákat, és legalább egy városnézésre elvigyük őket”. Emellett a folyami teherforgalom is csak korlátozottan működik.

A Duna Magyarország villamosenergia-ellátása szempontjából is kiemelten fontos: a hagyományos erőművek mellett az ország egyetlen atomerőműve is használja a folyam vizét, utóbbi esetében hűtésére is használják. A Duna vizének magas hőmérséklete miatt a paksi atomerőmű reaktorai az elmúlt napokban nem működtek teljes kapacitással. A reaktoronkénti 15%-os energiaveszteség egy forró nyáron nem szokatlan. Most viszont az atomenergia sokkal olcsóbb Magyarországon, mint más forrásokból származó energia, miután a gáz és az olaj ára az ukrajnai háború és a gyenge forint miatt jelentősen megnövekedett.

Az Átlátszó munkatársai idén is kilátogattak a paksi erőműhöz, és saját méréseik alapján arról számoltak be, hogy a folyó vize az erőmű alatti szakaszon meghaladja a megengedett maximális 30 fokos hőmérsékletet.

Homokos „strandok” Szerbiában

Szerbiában a Duna-part idén nyáron egy hosszú-hosszú tengerpart látványát idézi. A vízszint akár 50%-kal is alacsonyabb volt az augusztusi átlagnál. Ezen a szakaszon Európa egyik legnagyobb folyójának átúszása jelenleg egyáltalán nem jelent kihívást – egyes helyeken gyalogosan is át lehet kelni rajta. „Az adatgyűjtések kezdete óta 2022 a 10 legszárazabb év közé tartozik” – nyilatkozta a Szerb Hidrometeorológiai Intézet munkatársa.

A Duna hajózhatóságának megőrzése érdekében itt is mederkotrásokat végeznek a legkritikusabb szakaszokon a vízmélység növelése céljából. „Így biztosítjuk az erőműveink szénellátását” – mondta a DW-nek a folyami szállításért felelős miniszterhelyettes. „De komoly problémáink vannak a Duna alsó szakaszán a nyersolaj, a gázolaj és más olajszármazékok szállításával, ahol hetek óta nem közlekednek hajók.”

„Minimum” kapacitáson a Vaskapu erőmű

Az alacsony vízszint komoly problémákat okoz az energiatermelésben is. A Vaskapu vízerőmű, amelyet Románia és Szerbia közösen használ, már az úgynevezett biológiai minimum vízszint mellett működik. Minimális mennyiségű vizet használnak fel, így minimális mennyiségű villamos energiát termelnek.

Júliusban és augusztusban a szokásos vízhozamnak csak a fele érkezett, ennek eredményeképp az idei augusztusi energiatermelés is 50%-kal alacsonyabb volt, mint más években. A Vaskapu erőmű Szerbia villamosenergia-szükségletének 20%-át termeli meg, Románia esetében az arány 15% körüli.

A Szerb Hidrometeorológiai Intézet azonban arra számít, hogy a Duna vízszintje szeptember elején stabilizálódik. Arra figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy az embereknek hozzá kell szokniuk az ilyen szélsőségekhez, és amikor esik az eső, a vizet össze kell gyűjteni és tárolni kell, nem pedig elpazarolni, mint eddig.

Bulgáriában „a folyó eltávolodott az emberektől”

„Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, milyen alacsony a Duna. A folyó visszahúzódott, eltávolodott az emberektől” – idéz egy hajóskapitányt a DW. Vidinben, ahol a Duna bolgár szakasza kezdődik, sok uszály várja, hogy a vízszint emelkedjen, hogy folytathassa az áruszállítást. Jelenleg a szokásos mennyiségnek csak 30-40%-át tudják mozgatni, ami nem nyereséges az üzemeltetők számára.

2003-ban a Duna vízszintje Bulgáriában a jelenleginél is alacsonyabb volt. Azonban a Kozlodui-i atomerőműnek még akkor sem voltak hűtési problémái. Az üzem vezetősége szerint 2022-ben sem kell komoly gondokkal számolniuk ezen a téren.

A WWF szerint aggasztóak a tendenciák

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a jelenlegi alacsony vízszint nem szokatlan ebben az évszakban, a probléma azonban az, hogy az utóbbi évtizedekben ez a tendencia felerősödött. A WWF szerint a fő okok a globális felmelegedés, a vízközeli területeken végzett nagymértékű erdőirtás, valamint a több száz kisebb vízerőmű, melyet a Dunát tápláló délkelet-európai folyókon építettek.