10 év alatt összeomolhat a háziorvosi rendszer: már most 2200 állás betöltetlen, az orvosok közel fele 60 év feletti

Romániának sürgősen több mint 2200 háziorvosra volna szüksége. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az ország 328 településén nincs bejegyzett háziorvosi szolgáltatás. A Román Orvosi Kamara elnöke, Daniel Coriu úgy becsüli, hogy 10 év múlva már nem lesznek háziorvosaink, mivel jelenleg a háziorvosok közel fele 61 év feletti, egyre több az idős, nyugdíjas korhoz közelálló vagy már nyugdíjas orvos az alapellátásban, a 35 év alatti korosztályhoz tartozó szakemberek pedig a családorvosoknak mindössze a 2,2 százalékát teszik ki, mert a háziorvosi praxis egyre kevésbé vonzó a pályakezdők számára.

„A következmény? Gyorsabban fogunk megbetegedni és meghalni” – figyelmeztet Raluca Zoițanu, a Családorvosok Országos Szövetségének elnöke.

A rendszerben dolgozó orvosok szerint, ha nem történik intézkedés, a helyzet a következő években drámaivá válik. Az állami klinikákon dolgozó orvosok fizetésének 2017-es emelése fokozatosan csökkentette a külföldre távozó orvosok számát. A Román Orvosi Kamara legfrissebb jelentése szerint 2016 és 2020 között a felére csökkent a külföldet választó orvosok száma. A magasabb fizetések azonban még így sem oldották meg az orvoshiányt, a háziorvosi rendszer erősen meggyengült.

Alexandru Rafila miniszter szerint az orvoshiányt egy országos szintű stratégiával lehet megoldani: „Ez egy országos jelenség. Vannak olyan szakterületek, amelyek kritikus pontokat szolgálnak ki, mint a sürgősségi egységek, a mentőszolgálatok, az egészségügyi alapellátás, mert a 11 000 háziorvos látszólag nagy száma ellenére Romániában több száz olyan település van, ahol nincs egészségügyi alapellátás, és az orvosi testület elöregedett, átlagéletkora meghaladja az 55 évet. Nem várhatjuk el, hogy ez egy-két év alatt javuljon” – mondta Rafila néhány napja Botoșaniban.

A probléma tehát országos szintű, a háziorvosok nagy része azért vállal munkát nyugdíjazás után is, mert nincs, aki átvegye a praxisukat. Annak ellenére, hogy Erdély valamivel jobban áll Románia többi régiójánál, bőven akadnak itt is olyan települések, ahol egyáltalán nincs, vagy ahol nincs állandó jelleggel háziorvos. Az úgynevezett „elsivatagosodás” jelensége az egészségügyi ellátás tekintetében számos területen napról napra élesebbé válik.

Daniel Coriu, a Román Orvosi Kamara elnöke a sajtó számára kifejtette, hogy nemcsak az a 328 település jelent problémát, ahol nincs egyáltalán háziorvos, valójában ennél jóval nagyobb azoknak a településeknek a száma, ahol nem tudják megoldani az állandó háziorvosi jelenlétet. A Családorvosok Országos Szövetsége által készített interaktív térképek adatai szerint további 1000 településen akadozik az alapvető egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Székelyföld három megyéjének a háziorvosi szövetségét kerestük meg, hogy friss adatokkal tudjuk érzékeltetni, milyen a háziorvosi lefedettség ezen a vidéken.

A szakmai munkáltatói szövetség interaktív térképe szerint Hargita, Maros és Kovászna megyében megközelíti a százat azon települések száma, amelyeken ugyan van folyamatos egészségügyi alapellátás, de a népességi adataikhoz képest nincs elég háziorvos. Ezek között a települések közt már városok is vannak. A három megyében összesen 86 települést érint a háziorvoshiány problémája. Ezek közül 28 Hargita megyében található, Maros megyében 32 településen nincs elegendő orvos az alapellátó rendszerben, Kovászna megyében pedig 27 településen van hiány. A három megyében összesen 105 háziorvosra lenne még szükség a Háziorvosok Szövetsége adatai szerint.

Daniel Coriu, a Román Orvosi Kamara elnöke: Két Románia van, az egyikben vannak orvosok, a másikban nincsenek

„Van egy olyan Románia, ahol az orvosok száma az európai átlag felett van, nevezetesen Bukarest, Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely és Iaşi, ahol a romániai orvosok több mint 50 százaléka koncentrálódik, mert ezekben a városokban orvosi egyetemek is működnek, illetve itt vannak a legjobb állami és magánklinikák is.

A nagyvárosok vonzáskörzetéhez tartozó vidéken is elég jó a lefedettség, azonban a fennmaradó 37 megyében mindössze 27 000 orvos dolgozik.

Ha konkrétan a családorvoslásról beszélünk, illetve annak a hiányáról, akkor a leginkább érintettek Tulcea, Vrancea, Szilágy, Kovászna és Călărași megyék” -részletezte az orvosprofesszor a háziorvosi rendszer állapotának helyzetét, hozzátéve, hogy a vidéken élők nem férnek hozzá az alapfokú egészségügyi ellátáshoz sem, ami szerinte egy európai országban a 21. században elfogadhatatlan.

A szakember arra is rávilágított, hogy nemcsak a háziorvos hiányzik ezekről a településekről, hanem igazából az a csapat, amelyet a háziorvosnak kellene koordinálnia. Meglátása szerint minden településen kellene lennie egy háziorvosnak, egy asszisztensnek, egy szülésznőnek, egy gyermekorvosi asszisztensnek, egy higiéniai asszisztensnek és természetesen egy szociális munkásnak, ez volna az a csapat, amely el tudná látni a felmerülő egészségügyi gondokat. Coriu szerint a hatóságoknak sürgős stratégiára van szükségük, hogy újjáépítsék az egykor működőképes egészségügyi rendszert.

„Sajnos, senki nem veszi komolyan ezt a jelenséget, ezek a szegény, kiszolgáltatott emberek pedig nem szólalnak meg, nem hallatják a hangjukat. Úgy élik le az életüket, hogy senkit sem érdekel, mi történik velük.

Mi, orvosok rendkívül elégedetlenek vagyunk ezzel a helyzettel. A különböző felállított diagnózisok is sokat elárulnak a kialakult helyzetről. A saját szakterületemről hozott példával élve: a különböző vérbetegségekkel diagnosztizált páciensek nagy része városon él. mit gondolnak, miért? Mert falun nincsenek hematológiai problémákkal küszködő betegek? Leukémiák, anémiák, autoimmun vérbetegségek? Ezek mind olyan betegségek, amelyekre van kezelés, minden adott, amire szükség volna, de a betegek nem tudnak eljönni egy központba, mert nincs családorvos, aki elküldje őket, hogy diagnosztizáljuk és megkapják a gyógykezelést. Itt tartunk, ez a valós helyzet” – jelentette ki a Román Orvosi Kamara elnöke.

Soós Szabó Klára: a legfájdalmasabb, hogy a családorvosok szakmai kompetenciáját is megnyirbálta az egészségbiztosító

Nincs elegendő háziorvos Hargita megyében, akik pedig dolgoznak, azokat agyonnyomja a bürokrácia – szögezte le érdeklődésünkre dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke.

A szakember kiemelte: a háziorvosok mindegyikének legalább kétezer személy van a listáján. Napi átlagban 30-40 pácienst látnak el a legfiatalabbaktól a legidősebb korosztályig, mindezt nagyon kevés alkalmazottal, mert az alulfinanszírozottság miatt nem tudnak elegendő személyzetet felvenni – világított rá a helyzetre Soós Szabó Klára.

A szakember szerint 1999 óta, amióta az alaphálózatban magánpraxisok látják el a háziorvosi feladatot, jelentősen csökkent az alapellátásban az alkalmazottak száma.

1999-ben 153 háziorvos állt szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral Hargita megyében, most mintegy 120 családorvost tartanak nyilván a megyében.

„A csökkenés több tényezőnek köszönhető: nincs sem szakmai, sem anyagi, sem társadalmi megbecsültség, ami miatt egy fiatal ezt vállalná. Ha valaki el is végzi a szükséges szakképzést, inkább egy másik szakirány felé orientálódik vagy elmegy az országból” – szögezte le az orvos.

A Transtelex kérdésére a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke elmondta, hogy azon túl, hogy egy családorvosi fizetés gyakorlatilag egy kórházban dolgozó asszisztens fizetéséhez mérhető, az is távol tartja a szakmától a fiatal végzősöket, hogy a háziorvosok szakmai kompetenciáit is alaposan megnyirbálta az egészségügyi pénztár. Amíg külföldön dolgozó kollégáiknak jogukban áll felírni különböző krónikus betegségekben szenvedők, például diabéteszesek vagy az asztmások, vérnyomásos betegek számára a kezeléshez szükséges gyógyszert, addig Romániában ezeket csak szakorvosok tehetik meg. Ez az eljárás, mondta a családorvos, sem gazdasági, sem a beteg szempontjából nem indokolt, hiszen, ha volna is családorvos egy vidéki településen, a betegnek akkor is be kell utaznia a legközelebbi városba, ahol szakorvoshoz kell fordulnia. A háziorvoshiány tehát egy olyan összetett probléma, amely nem fog megoldódni mindaddig, amíg a szakmának a státusa nem változik meg.

Soós Szabó Klára beszámolt arról is, hogy a Hargita megyei háziorvosok mintegy felének életkora a nyugdíj-korhatárhoz közelít, a legtöbben 2-3 éven belül nyugdíjba vonulhatnak. A tartósan betöltetlen körzetek száma növekedésének hátterében leginkább az elöregedő háziorvosi korfa áll, a kollégák igen nagy hányada már jóval a nyugdíjkorhatár felett végzi a mindennapi tevékenységét, másrészt pedig az, hogy az egyes körzetek elnéptelenednek, és így már nem méretgazdaságosak. A több települést kiszolgáló háziorvosoknak pedig plusz megterhelést jelent, hogy naponta ingázniuk kell különböző települések között.

A háziorvos szerint a koronavírus-járvány kezelése során a rendelőknek kiszabott plusz feladatok is megnehezítették az orvosok dolgát. A tesztelési tevékenységek elvégzése a szakember szerint számos akadályba ütközik, például nem lehet elválasztani a rendelőkben várakozók között a meghűléses tünetekkel tesztelésre érkezőket és az idős betegeket, vagy az oltásra váró csecsemőket. Ugyanide kapcsolódik számos adminisztratív kötelezettség, ami szintén túlzó mértékű és erősen megterheli a családorvost, ugyanis a rendelő működési engedélyétől az utolsó villanykörte beszerzéséig minden őket terheli – részletezte a szakember.

Maros megye városaiban is vannak betöltetlen háziorvosi helyek

A Maros megyében nemcsak a falvakon, hanem a városokban is tapasztalható jelentős hiány. A háziorvosok érdekeit képviselő szervezet vezetőinek egybehangzó véleménye szerint aggasztó a háziorvosok túlterheltsége és alulfizetettsége is.

Sipos Remus, a Maros Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke elmondta, hogy például Szászrégenben, Segesváron, Dicsőszentmártonban, Marosludason és Szovátán is háziorvos hiány van.

Maros megyében összesen 274 családorvos dolgozik, de legalább 40-re szükség volna még.

Több olyan település van, ahol egyáltalán nincs orvos, illetve sok az olyan is, ahova heti egyszer vagy kétszer jár ki orvos. A fiatal orvosok képzésük befejezése után – ha el is helyezkednek háziorvosként – rövid időt töltenek a vidéki településeken, inkább újabb szakot választanak, és folytatják a képzésüket vagy elvándorolnak.

Jelenleg egy háziorvosra 3-4 ezer páciens jut Maros megyében, derült ki a beszámolóból, ugyanakkor évről évre egyre több beteget kell egy háziorvosnak ellátnia, hiszen egyre több településen hiányzik a háziorvosi ellátás. Ezek a betegek csak nagyobb községekben vagy városokban jutnak háziorvosi ellátáshoz. A szakember szerint fontos lenne odafigyelni és segíteni a háziorvosokat, hiszen ők azok, akik legtöbbször találkoznak a pácienseikkel, ők ismerik a rendelőjükhöz tartozó beteg egészségi állapotát a legjobban, ugyanakkor ők azok, akik a lakosság legérzékenyebb korcsoportjával, azaz az idősekkel foglalkoznak, illetve sokszor napi szinten ellátják őket.

A székelyföldi megyék közül Kovászna megyében a legnagyobb az háziorvoshiány

Lucia Sereș, a Háziorvosok Országos Szövetségének Kovászna megyei elnöke a Transtelexnek elmondta, hogy meglátása szerint súlyos gondokkal küzd a romániai háziorvosi rendszer, és egyre mélyül a szakadék a családorvosok és az állami kórházakban dolgozó orvosok bérezése között. A politikai döntéshozók szisztematikusan elhanyagolják a háziorvosi rendszert, és ha nem biztosítanak stabilitást a háziorvosi rendelőknek, akkor néhány év alatt bekövetkezhet az összeomlás.

Sereș rámutatott, hogy az elmúlt időszakban többször is felhívták a kormány és a törvényhozók figyelmét arra, hogy súlyosan alulfinanszírozott a családorvosi rendszer. Meglátása szerint többek között emiatt csökken jelentős mértékben a háziorvosok száma. Az orvos kifogásolja azt is, hogy egyre nagyobb a szakadék a kórházakban dolgozó orvosok és a háziorvosok bevétele között. Sürgősen szükség lenne új háziorvosokra, de ilyen körülmények között nem csábító ez a szakma a fiatalok számára, így nem várható, hogy betöltik az idősebb orvosok visszavonulása után keletkezett űrt, részletezte.

Kovászna megyében jelenleg mindössze 89 családorvos dolgozik. Az elmúlt években szinte húszan estek ki a rendszerből, többnyire nyugdíjazás miatt, de így is sokan vannak, akik a közeljövőben érik el a nyugdíjkorhatárt, ami azt jelzi, hogy a helyzet tovább fog romlani. Az elöregedés mértékét Lucia Sereș a következő adatokkal támasztotta alá: az említett 89 orvos közül 37 már nyugdíjas vagy a következő két évben tölti be a 65 évet, vagyis eléri a nyugdíjkorhatárt. A családorvosok átlagéletkora városon 59 év, falun pedig 60 év. Csak az elmúlt évben négy háziorvosi rendelő zárt be, ugyanis nyugdíjba mentek az orvosok. Jelenleg Szentkatolnán, Dálnokon, Málnáson, Kézdialmáson, Maksán és Kézdiszentkereszten egyáltalán nincs családorvos. Más településeken pedig nincs állandó ellátás, de heti egy-két alkalommal rendelnek itt a Sepsiszentgyörgyről vagy Bodzafordulóról kijáró orvosok.

Mi lesz 10 év múlva?

Daniel Coriu, az Orvosi Kamara elnöke szerint, ha nincs egy gyors és hatékony stratégia az aktuális trend megfordítására, akkor 2030 táján azzal szembesülhetünk, hogy összeomlik a háziorvosi rendszer Romániában. Az elöregedés, a nem megfelelő anyagi juttatások és a családorvosi munka túlzott bürokratizálása a fő oka annak, hogy egyre kevesebb fiatal orvos lép be a rendszerbe.

„Mindenki nagy szavakat mond, de sajnos azt látjuk, hogy nem sok minden történik.

Tíz évvel ezelőtt körülbelül 12 000 háziorvos állt szerződésben az Egészségügyi Biztosító Pénztárral, most kevesebb mint 10 000 van. Nagyon aggasztó jelenség a háziorvosok elöregedő populációja. A háziorvosok 47%-a, azaz majdnem fele 61 év feletti. Csaknem a fele néhány éven belül nyugdíjba vonul. Tíz év múlva nem lesznek háziorvosaink” – jelentette ki a szakember.

Daniel Coriu szerint a háziorvoshiány problémájának megoldását más egészségügyi rendszerek modelljei, például a francia modell inspirálhatják.

„Nézzük meg, miért nem választják már a fiatal orvosok ezt a szakterületet. Túlzott bürokratizálódás van, alapvetően a háziorvosból köztisztviselő lett, szabadságot ad, receptet, beutalót ad. A háziorvos egyfajta kényszerprivatizációban van. A háziorvosi rendelőnek jogi és pénzügyi személyisége van, fizetnie kell a számlákat, a közüzemi díjakat, a fizetéseket, az adókat, mindezeket a pénzügyi kötelezettségeket teljesítenie kell, a finanszírozás az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződésből származik. Ez egy de facto adásvételi szerződés, mert a szegény orvosnak nincs mit tennie, alá kell írnia, mert különben éhen hal” – részletezte a családorvosok helyzetét Coriu.

Az orvosi kamara elnöke arról is beszámolt, hogy folyamatosan érkeznek a hírek olyan háziorvosokról, akik elhagyják saját praxisukat, átadják beteglistájukat egy másik orvosnak, és áttelepednek egy olyan országba, ahol a háziorvosként megbecsülik őket.

„Több háziorvos barátom praktizál Franciaország különböző vidéki településein, a helyiek pedig tárt karokkal fogadták őket: munkát, ingyenes rendelőt, lakhatási lehetőséget és sok más juttatást, kedvezményt kínáltak nekik. Úgy gondolom, hogy ez lehetne a mi modellünk is, mert a helyi közösség bevonása nélkül semmit sem lehet tenni. Úgy értem, természetesen az Egészségügyi Minisztérium globálisan tudja kezelni a problémát, de ha egy közösség háziorvost akar, akkor erőfeszítéseket kell tennie, nem várhat mindent a minisztériumtól” – magyarázta Coriu, aki szerint az önkormányzatoknak is meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy egy háziorvos rendelőt nyithassanak, azt berendezzék, megszerezzék az engedélyeket, majd akkreditáltassák azt.

A Családorvosok Országos Szövetségének elnöke, Raluca Zoițanu szerint ez az „elsivatagosodás” nem marad következmények nélkül.

„Számolnunk kell azzal, hogy gyorsabban fogunk megbetegedni és meghalni.

Vannak már tanulmányok, amelyek bebizonyították, hogy ha van egy háziorvosunk, aki végigköveti éveken keresztül az egészségi állapotunk alakulását, akkor tovább élünk és egészségesebbek vagyunk, mert ő szakemberként nagyon jól ismer minket, és ezért a lehető legjobb döntést tudja meghozni egészségi állapotunkkal kapcsolatban.” Ha nincs azonban erre lehetőség, magyarázta Zoițanu, akkor ennek az lesz a következménye, hogy a várható élettartam sokat fog csökkenni, és az összes olyan táblázatban, amelyben Románia az első helyen áll, rákos megbetegedések, a szívbetegségek terén, továbbra is vezető helyen maradunk. „Természetesen nem háríthatjuk ezt a felelősséget csak a háziorvosra, a tényezők összetettebbek, de az, hogy hosszú éveken át ugyanaz a háziorvos felügyelheti egészségi állapotunkat, az egyik olyan tényező, amely hozzájárul az egészségesebb és hosszabb élethez” – szögezte le a szakember, aki szerint mind a hatóságok, mind a háziorvosi szervezetek és más civilszervezetek összefogására van szükség, mert különben nem lehet megfékezni ezt az elnéptelenedést.