Három, kórházban megfertőződött csecsemő halála miatt kellett lemondania, most államtitkárrá avanzsált a kórházigazgató

Öt évvel ezelőtt kénytelen volt távozni kórházmenezseri állásából három egymás után bekövetkezett újszülött halála miatt, akik születésük után a suceavai kórházban fertőződtek meg. A kormányra kerülő Szociáldemokrata Párt azonban felfelé buktatta bukovinai alapemberét, Tiberius Brădățan az egészségügyi miniszter, Alexandru Rafilának az egyik államtitkára lett. A Libertatea göngyölítette fel az esetet.

2016-ban három csecsemő halála rázta meg a helyi közösséget, amelyek a Suceava Megyei Sürgősségi Kórházban következtek be. A három újszülött hét hónap leforgása alatt halt meg:

• Vasile Emilian Haidamac, 2016. február 25. – február 27. (27 órát élt);
• Alexandru Teodor Manea, 2016. február 17. – március 1. (13 napot élt);
• Lucas Paparuș, 2016. augusztus 7. – augusztus 17. (10 napot élt).

A Libertatea újságíróinak vizsgálata során kiderült, hogy mindannyian a Pseudomonas aeruginosa baktériummal fertőződtek meg. A 2016-os kórházbotrány után gyakorlatilag csak Tiberius Brădățan orvosigazgató távozott.

A Iasi megyei Törvényszéki Orvosi Intézet által az események után 5 évvel, 2021-ben elkészített szakvélemény szerint „a Pseudomonas aeruginosa baktériummal való fertőzés a kórházi kórtermekben történt”. Sőt, a szakértői vizsgálat azt is kimutatta, hogy még a kórház vízhálózata is szennyezett volt piociánbaktériumokkal.

A Pseudomonas fertőzések egyébként leggyakrabban kórházakban fordulnak elő, és a kórokozó többnyire olyan nedves területeken található, mint a mosogatók, kiöntők és WC-kagyló. Meglepő módon ez a kórokozó még bizonyos fertőtlenítő (antiszeptikus) oldatokban is megtalálható. A Pseudomonas képes megfertőzni a vért, bőrt, csontokat, húgyutakat, szívbillentyűket, és a tüdőt.

A 2016-os drámai események ügye tavaly került bíróságra, de a 2022. február 23-i tárgyalási határidőre a kórház nem küldött ügyvédet, azonban hivatalból kirendeltek egyet. Egyetlen magánszemélynek sem biztosították az alperesi jogállást. A kórház mint intézmény volt az alperes.

Másfél hónappal az első bírósági tárgyalás előtt, 2022. január 5-én Tiberius Brădățant az Egészségügyi Minisztérium államtitkárává nevezték ki. Brădățan ritkán szólalt meg az első félévében a minisztériumnál, de amikor megtette, az emlékezetes maradt. Többek között ő volt az, aki elmondta, hogy a jódtablettákat többé nem osztogatják a lakosságnak, „kivéve nukleáris baleset esetén”. „Tiberius Brădățan államtitkár úr csak egy személyes álláspontot ismertetett, mivel nem volt tisztában ezzel a témával” – közölte ezt követően a minisztérium.

De hogyan került Brădățan hivatalba? A Monitorul de Suceava című helyi lap szerint a Szociáldemokrata Párt Suceava megyei állandó irodájának döntése alapján 2021 végén javasolták a posztra. Az államtitkári pozíciókat politikai alapon osztják le, így vitte az inkompetensnek bizonyuló kórházigazgató az államtitkári funkcióig. Brădățan, aki a szociáldemokraták bukovinai szervezetének egyik vezető egyéniségeként ismert, többször indult fontos tisztségekért a párt színeiben.

Igaz, elvesztette a helyhatósági választásokat: a suceavai polgármesteri tisztségért folyó megmérettetésben csak második lett. A PNL-párti Ion Lungu győzte le 15 286 szavazattal (41,13%). Brădățan12 000 szavazatot (32,1%) kapott. A választásra egyébként 2016 júniusában került sor, három hónap múlva Brădățan kénytelen volt lemondani a kórház vezetői tisztségéről. Ioan Stan, a PSD Suceava megyei vezetője, akit szintén megkerestek az újságírók, „profinak” nevezte Brădățant, és azt mondta, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol Rafila miniszterrel. Brădățan 2020-ban a PSD képviselőjelöltjeként is indult. A Libertatea arra kérte a szociáldemokrata Alexandru Rafila egészségügyi minisztert, hogy nyilvánosan ismertesse Tiberius Brădățan államtitkár kiválasztásának és felvételének kritériumait. A cikk megjelenéséig a minisztérium nem adott választ. Egyébként 2022. szeptember 5-ére tűzték ki a következő tárgyalási határidőt a suceavai kórházban megfertőződött és meghalt három gyermek ügyében.

Mindeközben továbbra sem tudható pontosan, hogy hányan fertőződnek meg a kórházi tartózkodás alatt vagy a kórházból való távozás után Romániában. Noha az egészségügyi miniszter tudatában van annak, hogy a jelentések nem fedik a valóságot, a tárca nem izgatja különösebben magát, hogy megoldásokat találjon.

Az úgynevezett nozokomiális fertőzéseket a kórházigazgatók egyrészt azért nem jelentik, mert rossz fényt vet az intézmény megítélésére, másrészt büntetéseket von maga után, ha túl magas a fertőzési arány. Már az is előrelépésnek számít, hogy 0,2%-ról 2%-ra nőtt a bejelentett nozokomiális fertőzések száma, ami elviekben azt jelentené, hogy a beutalt páciensek 2%-a betegszik meg a kórházi kezelés következtében, csakhogy a reális helyzet ennél sokkal drámaibb. A minisztérium becslése szerint legalább háromszor nagyobb érték közelítené meg a valóságot. Az európai átlaga a kórházi fertőzéseknek 8%-ra tehető.