Egyre többen fertőződnek újra koronavírussal, az orvosok pedig a 4. oltást javasolják a veszélyeztetetteknek

A kentaur nem a semmiből bukkant fel: Indiában már májusban kimutatták, és bár gyorsan terjed, még keveset tudunk róla. A szakemberek azért nevezték el és követik figyelemmel, mert az új omikron alváltozat korábbi elődeivel szemben nagyszámú mutációt rejt. Ezek közül számos a tüskefehérjét érinti, lehetővé téve a vírus számára, hogy még hatékonyabban kötődjön a sejtekhez – közölte Matthew Binnicker, a Mayo Klinika virológiai igazgatója.

Az egyelőre még nem világos, hogy képes-e súlyosabb megbetegedést okozni, mint az eddig terjedő omikron alváltozatok, ám a vírus szerkezetét megváltoztató mutációk segítségével képes lehet megkerülni a korábbi variánsok elleni hatékony – vakcinák által kiváltott vagy a megfertőződés útján létrejött – immunvédelmet.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) július 7-én minősítette megfigyelésre érdemes változatnak a BA.2.75-öt, viszont még több hét is eltelhet, amíg kiderül, hogy a kentaur hatással lehet-e a járvány alakulására.

Egyelőre a nyári covidhullámért az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentése szerint a BA.5-ös variáns a felelős: ez a variáns áll a június végén felderített esetek 52%-a mögött, szemben az egy héttel korábbi 37%-kal. Az Egyesült Államokban a fertőzések mintegy 65%-át okozza.

Romániában is egyre emelkedik a járványhullám görbéje, és napról napra emelkedik a fertőzöttek száma, akik közül nagyon sokan újrafertőzödtek vagy éppen két, esetleg három oltás után lettek koronavírusosak. A július eleji egy hét alatt történt 7000 eset után a múlt héten elértük a napi 4000 esetet, ezen a héten pedig tartósan 7000 fölötti napi esetszámot jelentett az egészségügyi minisztérium, és megnőtt a kórházban és intenzív osztályokon ápolt betegek száma is. Az egészségügyi miniszter, Alexandru Rafila július 4-én tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a becslések szerint augusztus végére elérhetjük a napi 10 ezret, de Octavian Jurma biostatisztikus, aki folyamatosan figyelemmel kíséri és kiszámítja a járvány alakulását, úgy véli, hogy már a jövő héten, július 26-a körül, elérjük ezt a küszöböt.

Eddig nem volt nyári hullám, most miért lett?

Úgy volt, hogy ez a nyár a Covid-19 utáni nyár lesz Európában. A legtöbb helyen eltűntek a maszkok, és a nyaralási szezon teljes lendülettel zajlik, mindenki a tengerpartokra, külföldre, fesztiválokra igyekszik, és próbálja bepótolni azt, ami a járvány két esztendejében kimaradt az életéből. A gondtalan öröm helyett azonban az emberek azzal szembesülnek, hogy a vírus nem tűnt el.

A nemzetközi utazásokra vonatkozó korlátozások megszűnése és az olyan tömegrendezvények, mint a zenei fesztiválok visszatérése is segíti a vírus terjedését. Egy helyi példa erre: a múlt héten, július 13–17. között zajlott a Kolozsvár melletti Bonchidán az Electric Castle fesztivál, amely valóságos koronavírusos gócponttá változott, ugrásszerűen megnőtt a Kolozs megyei esetek száma is, de ne feledjük el, hogy egész Európából érkeztek ide fesztiválozók. A szakemberek ezúttal is arra figyelmeztetnek, hogy az esetszám már most jóval magasabb lehet, mint amit a jelenlegi adatok mutatnak, mivel Romániában is, akárcsak a legtöbb országban, drasztikusan csökkentették a teszteléseket.

A kormányok már régen eltörölték a covid kezdeti játékszabályait, és nem szívesen szigorítanának a maszkviselésen, korlátoznák a különböző zenei vagy sportrendezvények létszámát, és az utazásra vonatkozó oltási és tesztelési követelmények visszaállításáról sincs egyelőre szó. A legtöbben a veszélyeztetett kategóriákba tartozó emberek – idősek, krónikus betegek – számára egy újabb oltás (booster, avagy emlékeztető adag) beadását szorgalmazzák, és arra számítanak, hogy Európa viszonylag magas átoltottsági aránya továbbra is alacsonyan tartja a halálozási arányt, illetve a kórházak sem fognak megtelni a súlyosabb tüneteket produkáló betegekkel.

A nyári hullám megjelenése egyébként arra utal, hogy a covid még nem szezonális, mint a téli influenza. Az egyre fertőzőbb változatok egymást követő hullámai azt mutatják, hogy még mindig nem világos, mit jelent majd hosszú távon együtt élni a vírussal – mondta el a Bloombergnek Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine európai közegészségügyi professzora.

Ez nem olyan, mint a szezonális influenza – jelentetti ki a szakember, hozzátéve, hogy nincs garancia arra, hogy a jelenlegi vakcinák továbbra is ugyanolyan hatékonyak lesznek a jövőbeli változatok ellen. „Néhány havonta újabb hullámokat látunk. És ennek következtében újra kell értékelnünk, hogy merre haladunk ezzel a járványkezeléssel”.

Fertőzőbb alváltozatok terjednek, de a megbetegedések nagy része nem súlyos

Míg egyes országokban a növekvő esetek több kórházi kezeléshez vezettek, a halálozások száma nem nőtt drámaian. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos szövődmények kialakulása és az elhalálozás ellen, ha a fertőzések ellen nem is, és a gyártók, valamint a szabályozó hatóságok is vizsgálnak olyan módosított oltóanyagokat, melyek közvetlenül az újabb omikron változatokat veszik célba.

Arra nincs bizonyíték, hogy a BA.5 veszélyesebb lenne, mint bármely más omikron-variáns, hangsúlyozta a WHO-tól Van Kerkhove, bár az esetszámok megugrása nyomás alá helyezheti az egészségügyi szolgáltatásokat, és több embernél áll fenn az elhúzódó covid kockázata.

Nem kell újra bezárkózni a lakásba, vagy lemondani a nyaralási terveket az újabb hullám miatt, nyugtatnak meg azonban szakemberek, akik szerint a dolgok még mindig ellenőrzés alatt tarthatók, ha a lakosság alkalmazza azokat a szabályokat, amelyekről tudja, hogy megvédik a megbetegedéstől: a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, beltéren, de a zsúfolt kültéri helyeken is; szellőztetés, kézmosás.

Ne várjuk meg, hogy a maszk kényszerré váljon, különösen azért, mert sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy covidfertőzött mellett ülünk, mint korábban: március óta a karantén, otthoni elkülönítés már nem kötelező, csak ajánlott, így vannak közöttünk olyanok, akik vagy tudják, hogy covidosak, de kimennek otthonról, vagy nem vizsgáltatják meg magukat, és azt feltételezik, hogy „csak megfázás” vagy allergia bántja őket.

Mit tegyünk, ha tüneteink vannak, vagy ha kapcsolatba kerülünk valakivel, aki pozitív?

Az omikron nem okoz a klasszikus tünetektől eltérő tüneteket: láz, köhögés, fáradtság, fejfájás és izomfájdalom (ritkábban íz- és szaglásvesztés). Pontosan azért, mert tévesen összetéveszthetőek megfázással vagy influenzával, meg kell vizsgáltatnunk magunkat, ha nyár közepén ezek a tünetek jelentkeznek. Ingyenesen lehet tesztelni a háziorvosnál, illetve néhány kórházban is (itt található az országszerte működő tesztközpontok listája) vagy a megyei közegészségügyi igazgatóság segítségével (DSP): fel lehet tárcsázni az 112-t és otthoni tesztelést kérni abban az esetben, ha nagyon gyengének érezzük magunkat, és súlyos tünetekkel kezdődik a betegség. A magánlaboratóriumokban fizetni kell a tesztelésért, de ha sürgősen tudni szeretnénk, mi a helyzet, akkor oda is lehet fordulni.

Bárki elvégezhet egy gyorstesztet is, de ha az pozitív, akkor is meg kell ismételni a fenti módszerek valamelyikével, hogy „hivatalossá” váljon a fertőzés ténye, és betegszabadságot kapjon az illető. Ha a tünetek ellenére negatív eredményt mutat a gyorsteszt, akkor érdemes egy PCR-tesztet végezni a biztonság kedvéért.

Ha pozitív a diagnózis, tájékoztassuk erről a háziorvost, és kövessük a tanácsát. Ha társbetegségekről van tudomásunk (például cukorbetegség, HIV, szívbetegség, elhízás, kemoterápiás kezelés), vagy a 65 év feletti korosztályba tartozik az érintett személy, akkor érdemes olyan kórházhoz fordulni, ahol értékelő központ működik (a lista itt). A legjobb, ha előzetesen telefonálunk, és ellenőrizzük a programot, mert előfordulhat, hogy ezek a központok nem működnek hétvégén.

Az értékelőközpontban vizsgálatokat végeznek, felmérik a beteg általános egészségi állapotát, szükség esetén CT-vizsgálatot is javasolnak, és kezelést kap, esetleg az év eleje óta kapható vírusellenes szerek egyikét is fölírják neki, de csak akkor, ha a betegség első 5-7 napjában van. További fontos információ, hogy pozitív otthoni teszttel nem mehetnek az értékelőközpontba, „hivatalos” tesztre van szükség, amelynek eredményét a családorvos, kórház, DSP vagy magánlaboratórium igazolhatja.

Mi legyen a 4. oltással? Beadassuk? Várjunk még vele?

Itt nincs konszenzus, elsősorban azért, mert a jelenlegi vakcinák a vírus eredeti, 2020-as változata ellen készültek, azonban most már a mutációk mutációi okozzák a megbetegedéseket. A Pzifer és a Moderna dolgozik az omikron elleni vakcinák kifejlesztésén, de ezek engedélyezése csak szeptemberben történik meg, amihez még a gyártási és forgalmazási idők is hozzáadódnak.

Annyi bizonyos, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a múlt hét óta azt ajánlja, hogy minden 60 év feletti és veszélyeztetett személy legalább négy hónappal az előző adag után kapja meg a 4. adagot (más néven a „második emlékeztetőt”). És ez azért van így, mert a meglévő vakcinák, bár nem az imikronhoz igazodnak, még mindig védelmet nyújtanak a súlyos betegség és a halálozás ellen. (Több mint 11 000 romániai már megkapta a 4. dózist.)

Ne felejtsük el, hogy oltást már csak a háziorvosnál lehet kapni, előzetes bejelentkezés alapján (itt van az országos lista). Az egészségügyi miniszter, Alexandru Rafila felhívta a figyelmet, hogy nem fognak újranyitni az oltóközpontok. Ha történesen a családorvosunk nem vállalja a koronavírus elleni oltás beadását, akkor bármelyik háziorvoshoz fordulhatunk, akit megtalálunk a fenti listán, és könnyen eljuthatunk hozzá.

Ne feledjük el, hogy az 5 és 11 év közötti gyermekek is beolthatók – ezzel kapcsolatosan minden tudnivaló itt található.

Az általunk megkérdezett orvosok álláspontja egyébként a 4. dózissal kapcsolatban az volt, hogy ha fiatal és egészséges emberről van szó, akkor megvárhatja az „új vakcina” megjelenését, de nem tudjuk pontosan, hogy ez mikor fog bekövetkezni, és addig a vírus valószínűleg ismét mutálódni fog. Az időseknek, krónikus betegeknek mindenképpen ajánlják a jelenleg elérhető vakcinákból beadatni az újabb emlékeztető oltást.

Ha már 2 vagy három oltást is kaptunk, akkor miért van ez a sok újrafertőződés?

Az omikron megjelenésével lerombolódott néhány téveszme vagy mítosz, nevezzük bárminek, a lényeg az, hogy a vírus bebizonyította, tud úgy alakulni, hogy kikerülje az oltásokat. A nyári hullám esetei kapcsán kiderült, hogy a fertőzöttek 20%-a már legalább egyszer átesett a koronavírusos fertőzésen – hívta fel a figyelmet az egészségügyi miniszter, Alexandru Rafila. El kell tehát felejtenünk azt, hogy „ha egyszer átestünk a betegségen, akkor ez többé nem fog megtörténni”.

Ráadásul néhány hét után újra megfertőződhetünk, és nincs garancia arra, hogy a betegség másodszorra könnyebb lesz. Valójában – magyarázza Cristian Apetrei, a Pittsburghi Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója – az ismételt megbetegedések veszélyesebbek lehetnek. (Arról hogy, hogyan működnek az újrafertőződések itt lehet olvasni bővebben.) Ezért fontos a maszk és az összes többi egyszerű dolog, amelyek az eddigi járványhullámok során is segítségünkre voltak az egészségünk megőrzésében.

Romániában még a BA.5. randalírozik, de már várják a kentaurt

Miközben a napi 7000 fölötti esetszámot az omikron klasszikus alváltozata, a BA.5. okozza, az egészségügyi minisztérium államtitkára, Adriana Pistol hétfőn már arról beszélt, hogy a Nyugat-Európában is terjedő második generációs omikron-alvariáns, a BA.2.75

• valószínűleg a BA.5.-nél is gyorsabban terjed,
• jobban képes kijátszani a korábbi fertőzés és a vakcinák által biztosított immunitást,
• viszont enyhébb lefolyású a korábbi koronavírus-variánsoknál.

Természetesen az egyéb betegségben szenvedő, legyengült immunrendszerű emberek számára még mindig veszélyes lehet, így nem árt vigyázni, az alapvető járványszabályok betartását pedig mindenkinek ajánlják.

Az államtitkár azt mondta, a korlátozások bevezetését nem a napi esetszámokhoz, és nem is a fertőzöttségi rátához kötik, a kórházak leterheltségét, a súlyos megbetegedések számát veszik figyelembe.

„Amennyiben az ágyakat 70-75 százalékban elfoglalják, komolyan el kell gondolkodnunk a szigorító intézkedéseken, egyelőre azonban nincs ezzel problémánk” – jegyezte meg Pistol.

A tűzzel játszunk?

A WHO és más szakértők is azt mondták, hogy a jelenleg is tartó világjárvány – melyet a vakcinák elosztásának kiegyensúlyozatlansága mellett az a sok országban meglévő vágy nyújt el, hogy „túllépjenek” a COVID-19-en – még több új és kiszámíthatatlan variánshoz vezethet.

A WHO július 12-i sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a világjárvány továbbra is globális egészségügyi vészhelyzetet jelent, és az országoknak az esetek megugrása esetén olyan közegészségügyi intézkedéseket kell fontolóra venniük, mint a maszkviselés és a társadalmi távolságtartás, valamint az újabb védőoltások.

„Amit az emberek alapvetően nem értenek, az az, hogy amikor ilyen magas szintű a közösségekben a transzmisszió, akkor ez mutálódni fog” – mondja Gregory Poland virológus. „Ki tudja, mi jön ezután. A tűzzel játszunk.”