„Hova járnak szórakozni a baróti fiatalok? Kimennek a piacra vásárolni, mert egyéb nem igazán akad”

Barót Erdővidék „fővárosa”, Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. A magyar lakosság aránya minden településén bőven 95 százalék fölötti, a városvezetés és a cégvezetők többsége is magyar.

Az egykori bányászváros mindössze egy órányi autóútra található Brassótól, Sepsiszentgyörgytől, Székelyudvarhelytől és Csíkszeredától, az oda vezető utat mégis kátyúból kátyúba zötyögve tesszük meg. A fiatalok elvándorlását azonban ezek a kráterek sem állítják meg.

Nehéz úgy önfeledten szórakozni, továbblépni, ha a város a saját múltját se dolgozta fel

Barót központja jól érezhetően magán viseli még a kommunista idők jegyeit, saját identitását évtizedek óta nem találja. A több ezer embernek munkát adó bányavállalat épületétől kezdve fél tucat olyan épület rontja a városképet, amelyekkel a városvezetés nem tud mit kezdeni. A bányavállalat épületét talán idővel megvásárolják új önkormányzati épületnek.

A város szélén pedig egyszerre mutatja a fejlődés jeleit a vásárlóit váró Penny és Depo, és ütközik ki a nem megfelelő városgazdálkodás néhány félbemaradt fejlesztés kapcsán. A helyi strand is ezek közé tartozik, amelyet a turizmus fellendítése érdekében indított Borvíz útja projekt keretében kellett volna felújítani, 2011-es határidővel. Az emberek viszont együttműködés helyett sokszor inkább egymást marják, ezért semmi nem halad előre.

Barót újabban a fiatalos lendületről is szól

Egy átlagos, szerdai napon látogattuk meg Erdővidék legnagyobb települését, ahol meglepetésünkre a kolozsvárihoz hasonló tumultus fogadott: autósorok, tülkölés közepette mindenki sietett valahová.

„Hova járnak szórakozni hétköznaponként a baróti fiatalok? Kimennek a piacra vásárolni, mert egyéb nem igazán akad” – mondja Kovács Barna, a Baróti Ifjak Közösségének (Brik) elnöke, akivel Barót központjában találkoztunk.

Szerdánként tartják ugyanis az ócskapiacot, ahova Erdővidék minden szegletéből érkeznek vásárlók. Kovács Barna szerint reggel 9-kor már kicsit későn érkeztem, az élelmesebb vásárlók már reggel 7-kor itt vannak a legjobb portékákért.

A vásárban a mezőgazdasági felszerelések és eszközök mellett olcsó márkás cipők, ruhák és egyéb használati tárgyak sorakoznak az asztalokon. A Baróti Ifjak Közösségének titkára, Balázs Tamás mutatja is saját szerzeményét, a lábán lévő cipőt. „Néha aranyat is talál az ember” – tették hozzá a fiúk. S ebben magam sem kételkedem, de engem azért jobban foglalkoztatott, hogy helyi kalauzaim szerint a nagy vásárlás után Baróton mit lehet csinálni. A helyzet viszont – bárkivel is beszélek – elsőre egészen lesújtónak tűnik.

Helyi fiatalok szerint Baróton valóban nem sok mindent lehet csinálni, két nagy szervezet tevékenyebb a városban: a Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete (ZIKE), amely nevelő szándékú gyermektáborokat, versenyeket, kirándulásokat, szelektív szemétgyűjtést szervez, illetve a Barót Városi Sport Club (BVSC), amelynek tevékenysége lassan minden sportra kiterjed – a sportnapokon például 17 különböző sportágat vonultattak fel. Ha viszont valakit nem különösebben érdekel a sportolás vagy a környezetvédelem, akkor a Baróti Ifjak Közössége által szervezett programokon, filmesten, beerpongon, irodalmi esten, streetball bajnokságon vehet részt. A nagyvárosi életbe belekóstolt fiatalok viszont inkább a környező nagyobb városokba utaznak bulizni.

„Már nem is emlékszem, mikor buliztunk utoljára Baróton. Nem igaz, hogy a város ne tudna eltartani akár több komolyabb bulizó helyet is, de valahogy mégsem működik a dolog. Itt csak a kocsmák működnek. Sokan már a csíkszeredai közösségi életet is jobban ismerik, mint a barótit, mert az tetszhalott állapotban van”

– készített fel még indulásom előtt egy helyi fiatal. „A bulizást Baróton nem a Covid-járvány ölte meg: 2016-tól most májusig egyetlen partit sem szerveztek a városban. A baróti diszkós korszak pedig már azelőtt megszűnt létezni. Diszkó és bulihely pedig igazság szerint nincs is. Májusban is a művelődési házban buliztak a fiatalok.”

A Mementó nevű lokál nappal kávézóként, este pedig sörözőként működik, de egyfajta közösségi térként is funkcionál. Sokáig csak a Mementóban lehetett összeülni, koncerteket, ifjúsági eseményeket szervezni. Több generáció is átvészelte itt az unalmasabb napokat. Hosszú ideig a kocsma fölött működött a helyi diszkó is, de ma már annak is hűlt helye.

A városi fiatalság életében most egy új fejezet kezdődött.

Két éve az új, független városvezetés és az RMDSZ új városi elnöke elkezdett nagyobb figyelmet fordítani a fiatalokra. Benedek Huszár János független polgármester és az erdővidéki Gál Károly képviselő pedig támogatásáról biztosította a baróti ifjak szervezetét.

A Baróti Ifjak Közössége május végén hívta össze az erdővidéki fiatalokat egy megapartira, hogy megalakulásuk évfordulóját a városban évek óta nem látott nagyságú bulival ünnepeljék meg.

Barna és Tamás, illetve a – főleg marosvásárhelyi, kolozsvári egyetemistákból álló – fiatalok közössége ugyanis itthon képzelik el az életüket. A líceumi éveiket a helyi diáktanácsi tevékenység töltötte ki, de most is igényük van arra, hogy szórakoztató programokat szervezzenek a helyi fiatalok számára. Szükség van a közösségépítő jellegű programokra, hiszen ezekkel is hozzájárulhatnak a fiatalok helyben maradásához. A fiatalok szerint, ha ők nem teszik ezt meg, hiába várják mástól a változást.

Erdővidéken kevés a munkalehetőség, például Barna édesapja is külföldön vállalt munkát. A fiatalok közül sokan már nyolcadik osztály után elhagyják Barótot, így félő, hogy a város, de egész Erdővidék egyetlen középiskolája, a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum lassan kiürül.

Gál Károly képviselő szerint azért segítik a fiatalokat az önszerveződésben, hogy egy kicsivel jobb helynek érezzék Barótot, nagyobb kedvvel maradjanak itthon, alapítsanak családot és tegyék élhetővé a várost, indítsanak vállalkozásokat. Ennek érdekében pedig a brikes fiataloknak a helyi vállalkozások inkubátorházában székhelyet is biztosítottak.

Egyszer volt Budán kutyavásár?

A művelődési házban tartott buli is jól érzékelteti, hogy a városból mennyire hiányoznak a kikapcsolódási lehetőségek és az olyan helyszínek, amelyek ezeknek teret biztosíthatnának.

A brikesek először attól féltek, hogy nem lesz elég ember a bulin, aztán már 250 főnél attól, hogy valami baj talál történni. A Brik Buli jól sikerült és kellemetlen esemény sem történt, viszont azóta újabb bulit nem szerveztek. A Covid-időszak alatt elmaradt esküvők miatt pedig a művelődési ház mostanában szinte állandóan foglalt.

A problémát tehát vagy a kereskedelmi egységek, vagy a városvezetés tudná orvosolni. A fiatalok már évek óta igénylik egy ifjúsági központ létrehozását, hiszen még mindig nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, hogy bővülni és erősödni tudjanak.

Nem csak egy közösségi tér létrehozásáról van szó, hanem mentalitásbeli váltásról

Benedek Huszár János polgármester az ifjúsági, kulturális, környezetvédelmi és vallási szervezetek igénye kapcsán érdeklődésünkre elmondta, a baróti önkormányzat már egy ideje gondolkodik a civil ház (ifjúsági központ) létrehozásán, amely helyet és teret adna a civil szervezetek székhelyeinek, eseményeinek – infrastruktúrát biztosítana a tevékenységeinek, illetve közös gondolkodásra, együttműködésekre is sarkallná őket.

A civil ház ötletadója személyi tanácsadója, Demeter Zoltán volt, aki kistérségi művelődésszervezőként számos esetben bizonyított, és több civil szervezetben is tevékenykedett az elmúlt harminc év alatt. Huszonkét éve a Tortoma Önképzőkör szervezője, illetve az unitárius egyház égisze alatt működő Gondviselés Segélyszervezet keretében is tevékenykedik.

Demeter Zoltán az évek során azt tapasztalta, hogy a baróti ifjúsági szervezetek általában baráti társaságokból alakultak ki, egy-két év után viszont a fellángolás alábbhagy, mert vagy elmennek egyetemre vagy családot alapítanak, és áthelyeződik a prioritás, emiatt álltak le, szűntek meg a Brik előtti szervezetek is az utóbbi évtizedekben.

„Amikor tizenöt évvel ezelőtt a szakdolgozatomat írtam, háromszor annyi civil szervezet működött Erdővidéken, mint most. Időközben nagyon sokan abbahagyták, mert nem kaptak elég támogatást az önkormányzatok, a közösség részéről. 2020-ig még voltak lehetőségek, de a két év Covid még azokat is elvitte. Most van egyfajta fellángolás, meglátjuk, hogy mennyire lesz sikeres”

– tette hozzá. Szerinte végül azok maradtak, maradnak meg a civil szférában, akik nagyon elhivatottak és kitartóan dolgoznak céljaik megvalósítása érdekében. Őket segíthetné az önkormányzat azzal, hogy székhelyet, tevékenységeik lebonyolításához alkalmas teret biztosít nekik. Erdővidéken, Baróton sok szervezetnek nincs székhelye és nincs egy gyűlések, konferenciák lebonyolítására alkalmas, állandó technikai felszereléssel ellátott terem. A megálmodott Civil Ház ingyenesen biztosíthatna székhelyeket, konferenciatermet, raktározásra alkalmas tereket mindazoknak a civil szervezeteknek, akik az elmúlt évtizedek alatt már bizonyítottak, akik olyan, a közösség számára fontos és hasznos munkát végeznek el, amelyekre az önkormányzatnak sem ideje, sem szakembere nincs.

Baróton az oktatás jelenleg négy-öt épületben működik. A több mint 30 éve épülő iskola hamarosan elkészül, nemsokára beköltözhetnek ide a diákok, a felszabaduló helyekkel a városháza gazdálkodhat. Ezek mellett további ingatlanokat vásárolnának, építenének. Például a városképet is javítaná, ha magánvállalkozók és az önkormányzat meg tudná vásárolni a központban azt a hét magántulajdonban levő ingatlant, amelyek a szocializmus időszakából maradtak fenn. Egykor 400 embernek adtak munkahelyet, de most üresen állnak és borzalmas állapotban vannak. Ugyanakkor az egykori bányavállalat épületét az önkormányzat épületének szeretnék átalakítani, ahol maga a civil ház is helyet kaphatna.

A fiatalok gazdasági helyzetén kellene javítani

Demeter szerint a baróti vezetés Erdővidék gazdasági helyzetén fog tudni nehezen változtatni. A város alacsony költségvetése nem teszi lehetővé a fejlesztést, gyárak sem működnek itt, ezért kevesebb a mozgásterük. „Barót monoindusztriális övezet volt, szénbányászat működött itt. A hőerőművek bezárása után a rendelések is megszűntek a több mint 3000 munkahellyel együtt. Azóta nagyon kevés a munkahely, és a fiatalok nagy része külföldön vállal munkát. Az én korosztályomnak még csak a harmada ment el a nagyvilágba, de a mostani fiataloknak már 70-80 százaléka máshol keres megélhetést, mert itt nincsenek munkahelyek, és nagyon sok értelmiségi nem kap itthon munkát. Ők máshol kamatoztatják a tehetségüket” – tette hozzá.

A polgármester tanácsadója szerint Barótnak egyszerűen nem volt szerencséje az elmúlt 30 esztendőben. „Volt már szimpatikus, jó szándékú, kedves és mindenféle más polgármestere Barótnak, de eredményes még egy sem volt, mert egyszerűen nem volt kellő felkészültségük, tudásuk hozzá” – mondta el lapunknak. Most viszont úgy látja, a független polgármesternek, akinek a szolgálatába állt, sikerülhet áttörést hozni és sikereket elérnie, már csak azzal is, hogy hathatósan támogatja a civil szférát és a fiatalokat.

Újabban Profi és Depo is nyílt a város szélén, ami már előrelépést jelent munkahelyteremtés terén. A baróti fiatalok viszont úgy vélik, ha állást is kapnak valahol, akkor a nettó 1600 lejes minimálbérnél csak pár száz lejjel (átlagosan legtöbb 1800-2500-at jelöltek meg a Transtelex kérdésére) kaphatnak többet.

A polgármester szerint az utóbbi időszakban Barót nem jeleskedett a közszolgáltatások terén

Erdővidék tizenkilenc településsel rendelkezik, Benedek Huszár János polgármester szerint Barótot mind közül az teszi egyedivé, hogy csak itt működik kórház és középiskola – a kérdés már csak az, hogy meddig és milyen minőségben. Baróton évfolyamonként két osztálynyi gyereket veszítenek el csak a demográfiai fogyás következtében. 11 évvel ezelőtt 716 gyerek járt erdővidék egyetlen líceumába, most a számuk nem éri el a 400-at. A létszámcsökkenés a Gaál Mózes Általános Iskolára is jellemző, a polgármester szerint ott a diákok száma 906-ról 675-re csökkent.

A polgármester szerint a város egyik legfontosabb feladata kiszolgálni a saját és a vidék lakosságát oktatás, egészségügy, és közigazgatás szempontjából, de belátja, hogy mióta Barót már nem bányászváros, sem munkahelyek, sem az említett közszolgáltatások terén nem jeleskedett.

A bányászat hanyatlásával az első csapást a munkahelyhiány mérte a városra, a munkahelyteremtés tehát az egyik prioritása a városnak. A rendszerváltás után, 2007 környékéig a városra jellemző pezsgő élet is odalett. Egyre kevesebb hétvégi bált és diszkót szerveztek, mígnem ez a fajta kikapcsolódási lehetőség is teljesen megszűnt. A fiatalok viszont manapság is buliznak, csak nem Baróton, hanem a környező városokban, például Csíkszeredában vagy egyetemi városokban és fesztiválokon.

A hanyatlás kora már elkezdődött, de hogyan érhetne véget?

A polgármester szerint az önkormányzat számos tekintetben ösztönözheti a fiatalokat arra, hogy itthon teremtsenek maguknak jövőt. Mielőbb megoldást kell találni Barót számos problémájára, például az állami és európai uniós pénzek lehívásával, amelyek segítségével javítani lehetne az életszínvonalat, de városfejlesztésre, munkahelyteremtésre, felújításra is lehetnek fordítani ezeket az összegeket. Baróton 2007-2021 között egyetlen európai uniós pályázatot sem nyertek, miközben a város közvetlen szomszédságában levő Bardoc községben 6-7 millió eurónyi uniós pénzt hívtak le. Állami finanszírozásból pedig '88 óta építik a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum épületét, amelyet a polgármester reményei szerint talán idén sikerül befejezni.

A hiányosságokat felismerve a polgármester 2020-as megválasztása óta azon munkálkodik, hogy a város amortizálódását megállítsa, és az önkormányzat szolgáltatásainak minőségét növelje. Hosszasan sorolta azokat a projekteket, amelyeket az előző ciklusból örökölt és néhol változtatásokkal, de befejez, illetve azokat is, amelyeket az ő vezetése alatt indított el a városháza, de várhatóan 1-2 polgármesteri mandátumba is bele fog kerülni, amíg be lehet őket fejezni.

Az egyházi, kulturális és sportrendezvények támogatása – amiből az ifjúsági rendezvények is létrejöhetnek – 260 ezer lejről 470 ezer lejre nőtt, amelynek a Barót Városi Sport Club és így a sport iránt érdeklődő fiatalok is haszonélvezői voltak. „Szeretnénk még többet a sport, a kulturális és nevelő célzatú, ifjúsági támogatásokra költeni, amelyre várjuk a pályázatokat” – tette hozzá a polgármester.

Lázár Csaba, a Barót Városi Sport Club elnöke szerint első alkalommal tudták megszervezni a baróti sportnapokat, a június eleji, egy héten át tartó rendezvénysorozaton pedig tizenöt sportágban 770 versenyző mérte össze tudását. Lázár szerint a térségben hagyománya van a sportnak, és egy évvel ezelőtti megválasztását követően azt a célt tűzték ki a szakosztályvezetőkkel közösen, hogy kiszélesítik a sportolási lehetőségeket az erdővidékiek számára.

„Barót infrastruktúránk elég szegényes. Reméljük, hogy megépül egy nagyon szép sportcsarnokunk és több pályázatot is sikerül megvalósítanunk idén nyáron. Például a sakk és asztalitenisz szakosztályunknak nagyon nehezen kapunk termet, van is egy olyan terv, hogy próbálunk majd szponzorok által felújítani egyet, ahová az asztalitenisz szakosztályunk beköltözhet, hogy legalább az egyiknek legyen helye. Szerencsére a polgármester – bizonyos határokon és kereteken belül – minden segítséget megad, amit kérünk, úgyhogy mindig van megoldás, csak meg kell találni” – mondta a városi sportklub elnöke.