Az elmúlt két évben a 14 évvel ezelőtti szintre csökkent Romániában a várható élettartam

A születéskor várható élettartam Romániában, amely amúgy is a legalacsonyabbak közé tartozott Európában, a világjárvány éveiben meredeken 72,9 évre csökkent. Riasztó tény, hogy mostanra a 14 évvel ezelőtt mért szinten állunk, és meg sem közelítjük a 2019-es értékeket, holott más európai országokban gond nélkül sikerült a járvány előtti átlagéletkorra való visszaállás.

A Digi24 beszámolója szerint 2019-ben a születéskor várható átlagélettartam 75,6 év volt, 2021-re ez 2,7 évvel, 72,9 évre csökkent. Már ez a csökkenés is az európai átlag kétszerese volt. Egyébként az uniós országokban a várható átlagos élettartam tavaly 80,1 év volt.

Míg bolgár szomszédjaink rosszabbul állnak e tekintetben, mint Románia, a skála másik végén Olaszország és Svédország található, amelyek az EU-n belül a legmagasabb várható élettartamú országok közé tartoznak, 82,9, illetve 83,2 évvel.

A Social Monitor által közzétett jelentés azonban azt mutatja, hogy a fejlett országokban a 2020-as csökkenés egy évvel később részben helyreállt. Ezzel szemben Romániában a születéskor várható élettartam 2021-ben a 14 évvel ezelőtti szintre csökkent, és ott is maradt.

Az adatok azt is mutatják, hogy az Európai Unióban a nők átlagosan 5,6 évvel tovább élnek, mint a férfiak, míg Romániában a különbség még nagyobb, 7,3 év.

Nézzük most a 65 évesen várható élettartamot. Nyugdíjba vonulás után egy román átlagosan csak 14,7 évet él, ami 2,2 évvel kevesebb, mint a 2019-es átlag. Svédországban az átlag tavaly csaknem 21 év volt, akárcsak Olaszországban.

Az uniós átlag szintén magas, több mint 19 év. Az elrettentő romániai adatok hátterében a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a csökkent fizikai aktivitás áll, amely jelentősen kihat az emberek egészségi állapotára és a várható élettartamukra. Ugyanakkor Románia egészségügyi rendszere az egyik leggyengébb az EU-ban. Ha megnézzük például a háziorvosok számát, mivel az alapellátás fontos szerepet játszik a lakosság egészségének megőrzésében, azt látjuk, hogy a Bukarest-Ilfov régiót leszámítva az ország többi részén a háziorvosi rendelők száma jelentősen csökkent a 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest.

Az életkörülményekkel és az életkörülményekkel kapcsolatos tényezők is közrejátszanak abban, hogy hogyan alakul a romániai polgárok várható élettartama. A táplálkozástól – nézzük meg a lakosok átlagos élelmiszerkosarát, jól tudjuk, hogy nálunk az egyik legalacsonyabb a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az EU-ban – vagy a sporttól kezdve a munkakörülményekig számtalan olyan faktor van, amely negatívan befolyásolja ezt a mutatót.