Miért jönnek az államfők közvetlenül a Mihail Kogălniceanu katonai bázisra, és miért nem tesznek látogatást a Cotroceni Palotában?

2022. június 18. – 18:57

Miért jönnek az államfők közvetlenül a Mihail Kogălniceanu katonai bázisra, és miért nem tesznek látogatást a Cotroceni Palotában?
Klaus Iohannis és Fülöp belga király a Kogalniceanu-bázison – Fotó: presidency.ro

Másolás

Vágólapra másolva

Klaus Iohannis államfő pénteken a Constanța megyei Mihail Kogălniceanu légibázison fogadta Őfelsége Fülöp belga királyt. A Belga Királyság egy különítménnyel vesz részt a romániai NATO harccsoportban. Emmanuel Macron francia elnök után ezen a héten ez a második európai vezető látogatása a Kogălniceanu légibázison.

Mindkét látogatásra a szövetségesek azon erőfeszítései keretében került sor, amelyek célja a védelmi pozíció megerősítése a keleti szárnyon, tekintettel az ukrajnai orosz inváziót követően egyre romló biztonsági helyzetre.

Mégis, miért részesítik előnyben az európai vezetők a Kogalniceanu-bázist a Cotroceni Palotával szemben? Ez az ő kívánságuk, vagy a román elnöki hivatal által preferált stratégia?

„Olyan időszakban vagyunk, amikor a katonai és biztonsági kérdések dominálnak. Ezen kívül Franciaország és Belgium – hogy csak két közelmúltbeli látogatásról beszéljünk – egyaránt rendelkezik katonai személyzettel a Mihail Kogălniceanu bázison.

Általában a politikai vezetők számára a külföldi látogatások nem túl népszerűek belföldön, mert a közvéleményt elsősorban a belföldi ügyek érdeklik, amelyek közvetlen hatással vannak a mindennapi életre, így a saját katonáik meglátogatása is egy stratégia, amellyel kompenzálják az esetleges kritikákat és a támogatás elvesztését”

– magyarázta Radu Magdin elemző az Europa Liberănak.

Másrészt biztonsági szempontból a Fekete-tenger kulcsfontosságú pont a térségben, és ezek a látogatások a NATO-szolidaritás kinyilvánítására és az elrettentés üzenetére is szolgálnak Oroszország felé – mondja az elemző.

„Mivel azonban Románia nem rendelkezik proaktív beruházási és stratégiai menetrenddel államelnökségi szinten, hanem inkább a ‘figyelemre és az aggodalomra’ összpontosít, de facto meghívja a partnereket, hogy közvetlenül látogassák meg a katonai bázist” – tette hozzá Radu Magdin.

A belga király és Románia elnöke négyszemközti megbeszélést is folytatott az európai együttműködésről, különös tekintettel az ukrajnai válságra – közölte az elnöki hivatal.

Fotó: presidency.ro
Fotó: presidency.ro

„Együtt erősebbek és hatékonyabbak vagyunk az euroatlanti térség biztonságának és polgáraink biztonságának megerősítésére irányuló közös erőfeszítéseinkben” – mondta a román államfő, miután köszönetet mondott Fülöp királynak a belga hadsereg „fontos hozzájárulásáért a NATO romániai jelenlétéhez”.

A belga király a Kogălniceanu-bázis katonáihoz is szólt. „Önök konkrétan kifejezik, hogy szövetségesként eltökéltek vagyunk arra, hogy együttműködjünk és koordináljuk közös biztonságunk javítását. Teljes mértékben bízunk önökben és a Szövetség azon képességében, hogy szembenézzen bármilyen fenyegetéssel és kihívással, legyen az jelen vagy jövő” – mondta Klaus Iohannis.

Az Orosz Föderáció fegyveres agressziója által okozott humanitárius válsággal összefüggésben a két államfő megvitatta az Ukrajnának nyújtott támogatási intézkedéseket és az ukrán menekültek támogatását, többek között a suceavai humanitárius központon keresztül, valamint a Moldovai Köztársaságnak nyújtott támogatás megerősítését.