Elemzők szerint se a francia elnök, se a német kancellár nem igazán örült Iohannis kijevi jelenlétének

2022. június 17. – 15:56

Elemzők szerint se a francia elnök, se a német kancellár nem igazán örült Iohannis kijevi jelenlétének
Olaf Scholz, Emmanuel Macron, Volodimir Zelenszkij, Mario Draghi és Klaus Iohannis – Fotó: presidency.ro

Másolás

Vágólapra másolva

Kényelmetlen negyedikként vett részt Iohannis a német-francia-olasz vezető politikusok ukrajnai látogatásán. A román és nemzetközi elemzők szerint azonban jó, hogy ott volt, mert egyébként sokkal hűvösebbre sikerültek volna a tárgyalások, és tartózkodóbbra az azokat követő sajtónyilatkozatok. A német-francia páros ugyanis azzal az eltökélt szándékkal utazott Kijevbe, hogy az ukrán-orosz tárgyalásokat szorgalmazzák, és Ukrajna EU-s csatlakozására vonatkozó támogatásukat árnyalják. Iohannis és Draghi jelenléte, valamint a szétbombázott Irpin látványa meghátrálásra kényszeríthette Macront és Scholzot.

A nagy nemzetközi kiadványok azt a benyomást keltették, hogy csak a három nagy európai ország elnöke látogatta meg Ukrajnát, a román elnök kijevi jelenlétét vagy egyáltalán nem említik, vagy csak valahol a tudósítások legvégén, egy-egy félmondat erejéig. A megkülönböztetésre a Hotnews figyelt fel: a portál azt írja, úgy tűnik, Iohannis látogatását nemcsak a nyugati sajtó tudósítói, hanem a német kancellár és a francia államfő is inkább kellemetlenségként fogták fel.

A BBC és a Guardian levágták képeikről Iohannist

A New York Times című amerikai lap például a Németország, Franciaország és Olaszország vezetői találkoznak Zelenszkijjel Kijevben címet viselő, az eseményről szóló cikkét egy olyan fotóval illusztrálta, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román elnök látható egy kerekasztalnál. A fényképes magyarázat azonban csak a három nagy európai ország vezetőit és Ukrajna elnökét említi, Klaus Iohannist pedig teljesen figyelmen kívül hagyja. Valószínű, hogy sokakban megfogalmazódott a kérdés, kicsoda az a fickó a jobb oldalon? Igaz, valahol a cikk vége felé megemlítik Románia elnökének nevét is, de ez nem változtathatja meg azt az általános üzenetet, ami a tájékozatlan olvasónak megmaradhat: mit keres ott a képen látható ötödik személy, ha az újságírók nem tartják fontosnak megemlíteni a nevét? Más nemzetközi lapok is hasonlóan kezelték a témát: a The Guardian egyszerűen kivágta Iohannist a képből, mintha a találkozón nem is vett volna részt Románia elnöke is.

Az igazság az, hogy a három európai vezető – Németország, Franciaország és Olaszország államfője – látogatását néhány nappal ezelőtt hivatalosan is megerősítették, míg Iohannis jelenlétét a források bejelentették ugyan, de a Cotroceni Palota nem erősítette meg. Fontos elem az is, hogy a három nyugat-európai politikus együtt utazott vonattal, sőt, reggel Kijevbe menet még közös fényképet is készítettek róluk, míg a román elnök külön érkezett az ukrán fővárosba. Egyesek azon tűnődtek, hogy a román elnöki adminisztráció félresikerült kommunikációja volt-e ez, amit aztán a nemzetközi sajtóban így tükröződött.

„Kijevben konkrét problémákat vitattak meg, és ezek Romániát is érintik”

A Hotnews Claudiu Degeratu külpolitikai elemzőt kérdezte a látogatás kapcsán. Az elemző szerint Iohannis jelenléte ezen a Macron, Scholz és Draghi látogatáson abban az összefüggésben értelmezhető, hogy Ukrajnának jelenleg nagyon konkrét szükségletei vannak, amelyeket csak Románia segítségével lehet megoldani.

„Talán épp Zelenszkij javasolhatta, hogy jöjjön a román elnök is, mert konkrétan arról a logisztikai erőfeszítésről is szó esett, amelyre Ukrajnának ebben a pillanatban szüksége van: az ukrán gabonaexport a konstancai kikötőn keresztül zajlik, a humanitárius folyosók is Románián keresztül vezetnek. Kijevben tehát konkrét dolgokról tárgyaltak, amelyek Romániát is közvetlenül érintik" – mondta Claudiu Degeratu.

Az állam- és kormányfők a tárgyalóasztalnál – Fotó: presidency.ro
Az állam- és kormányfők a tárgyalóasztalnál – Fotó: presidency.ro

A másik fontos szempont szerinte az volt, hogy ezeken a tárgyalásokon bizonyos egyensúlyt tartsanak fenn. „Románia és Olaszország inkább Amerika-barát. Macron és Scholz megúszták a választásokat, és vissza akarják állítani a francia-német binomiális konfliktuskezelést. Zelenszkij nagyon jól ismeri ezeket a dolgokat, és úgy gondolom, hogy Iohannis és Draghi nélkül a látogatás hűvösebb lett volna" – világított rá Degeratu.

Ez a kontextus ugyanakkor Iohannisnak is kedvezett – világított rá az elemző, ugyanis, ha egyedül ment volna Ukrajnába, akkor a nacionalisták malmára hajtotta volna a vizet, akik azonnal azzal vádolták volna meg, hogy a román államfő feltétel nélkül Zelenszkijt támogatja, és mindeközben elfeledkezik a bukovinai románok helyzetéről. Ha a lengyel elnökkel tervezett volna közös látogatást, ott még inkább háttérbe szorult volna, lévén, hogy Lengyelország Ukrajna melletti kiállása messze a leghatározottabb az EU-s tagállamok közül. Azzal, hogy egy nagyon fontos európai küldöttség tagja volt, Iohannisnak sikerült egy fontos pozíciót biztosítania magának, még akkor is, ha ez a nemzetközi sajtóvisszhang alapján szerényebbnek tűnik a valósnál – jelentette ki Claudiu Degeratu.

A francia-német-olasz trió, Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Mario Draghi a kijevi látogatáson, amelyhez a román elnök is csatlakozott, határozott üzenetet fogalmazott meg Ukrajna uniós tagjelölti státuszának "azonnali" támogatásáról. Az európai keménymag kompromisszuma volna-e a kiállás? – tették fel a kérdést a nemzetközi elemzők, rávilágítva arra is, hogy magának a látogatásnak az időzítése is érdekes, mivel az Európai Bizottság éppen június 17-én, pénteken kellett véleményt nyilvánítson a kérdésben (és jelentette be, hogy támogatja, hogy Ukrajnát hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt országává nyilvánítsák), az Európai Tanács pedig a jövő héten ülésezik, ahol valamilyen döntésnek kell születnie Ukrajna és Moldova csatlakozási kérelméről.

A látogatás legfontosabb témája: Ukrajna EU-s csatlakozásának támogatása

A négy európai államfő egybehangzóan jelentette ki, támogatja, hogy Ukrajna „azonnal” megkapja a hivatalos tagjelölti státuszt, bár mindegyikük máshova helyezte a hangsúlyt. A román elnök szerdán a Mihail Kogălniceanu katonai bázison is megvédte álláspontját az Emmanuel Macronnal folytatott találkozója során. A sajtótájékoztatón a sorok között kiderült, hogy a két államfőnek eltérő a véleménye a témáról.

Emmanuel Macron francia elnök megpróbálta ugyanis meggyőzni Klaus Iohannis elnököt, hogy fogadja el a francia-német álláspontot Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban – vélik a Szabad Európa portál által megkérdezett elemzők. Macron azt hangsúlyozta, hogy „Oroszországot nem szabad megalázni” és „Zelenszkijnek tárgyalnia kell Oroszországgal”. Ukrajnát továbbra is segíteni és támogatni kell abban, hogy megvédje magát, gazdaságilag, pénzügyileg és humanitárius szempontból, és ebben a kérdésben Franciaország álláspontja nagyon kategorikus. De – figyelmeztetett a francia elnök – a békét is építeni kell.

„Ugyanazon a kontinensen osztozunk, Oroszország ott marad a térképen, ahol van, Oroszország egy olyan hatalom, amitől félni kell, és nem akarunk háborút az orosz néppel. Zelenszkij elnöknek tárgyalnia kell Oroszországgal” – hangzott el többször is Macron részéről.

Iohannis és Macron Irpin utcáin – Fotó: presidency.ro
Iohannis és Macron Irpin utcáin – Fotó: presidency.ro

Emmanuel Macron a „békét a területért” híve, és jelenleg az Oroszországgal folytatott tárgyalások vezetnének ehhez. „Elítéljük Oroszországot, de be kell látnunk, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal. Tehát, ha nem sikerül katonai győzelmet aratni Ukrajnának, akkor az ukrán-orosz megállapodás feltételein kell gondolkodni" – mondta Macron.

Macront az sem zavarja, hogy Lengyelország, a balti és az északi államok hevesen bírálják az ilyen jellegű kijelentései miatt, és azt is figyelmen kívül hagyja, hogy Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője a Telegram-csatornáján szerdán tett, igen durva megjegyzést, amelynek célpontja Ukrajna és egy füst alatt az USA volt. „Láttam a hírt – írta –, amely szerint Ukrajna a lend-lease keretében szeretne LNG-t kapni tengerentúli gazdáitól, és csak két év múlva fizetne. Enélkül télen egyszerűen megfagyna. De van egy kérdésem. Ki állíthatja, hogy két év múlva egyáltalán ott lesz még Ukrajna a világtérképen? Persze az amerikaiaknak mindegy – úgy beleálltak az antiorosz projektjükbe, hogy nekik már semmi sem drága.”

Német-francia álláspont: hosszú az út az EU-s tagságig

Természetesen Kijevben sem volt hiány árnyalatokban. Mario Draghi miniszterelnök szerint Zelenszkij elnök megértette, hogy az uniós tagságig vezető út hosszú, Emmanuel Macron szerint pedig „ezt a státuszt útiterv fogja kísérni, és figyelembe fogja venni a balkáni és a szomszédos országok, különösen Moldova helyzetét is”.

Nem teljesen világos, hogy ez mit jelenthet, és milyen feltételeket szabhatnak Ukrajnának a nyugat-balkáni helyzet függvényében, mivel Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó uniós tagságra törekszik. Nem kizárt, hogy az Európai Tanács a csatlakozást bizonyos kritériumok teljesítéséhez köti.

Olaf Scholz kancellár világosan kijelentette, hogy „Ukrajna az európai család része”, és reméli, hogy az EU-n belül ebben a tekintetben egyhangúság uralkodik majd. Ugyanakkor azt is mondta, hogy „az uniós tagság világos szabályokhoz kötött, amelyeket mindenkinek tiszteletben kell tartania”. Más szóval, ez nem egy gyorsított eljárású csatlakozás lesz, bármennyire is ebben reménykedik Ukrajna.

A csütörtöki kijevi döntés azonban politikai üzenetként is fontos: Macronnak és Scholznak, akik vonakodtak Ukrajna és Moldova uniós tagjelölti státuszát illetően, visszakozniuk kellett.

Egyszerűen rendkívül nehéz lett volna a háború bonyolult kontextusában, Zelenszkij kérésére, de mindenekelőtt Lengyelország, a balti országok, Románia és Görögország erős támogatásával szemben fellépni. Ezzel Macron és Scholz talán a holland ellenállást is hatástalanította.

Nyilvánvaló, hogy a döntés, hogy Ukrajnának tagjelölti státuszt adjanak, nem volt egyszerű. A Le Monde beszámolója szerint június 13-án, hétfőn az Európai Biztosok Kollégiumában heves, több mint három órán át tartó viták zajlottak.

Várhelyi Olivér bővítési biztos (Magyarország) azt hangsúlyozta, hogy "nem szabad elragadtatnunk magunkat", mivel Ukrajna, Moldova és Grúzia messze van az európai normáktól gazdasági, szociális, környezetvédelmi és jogállamisági szempontból. „Ukrajna az egyetlen olyan ország, ahol emberek halnak meg az európai zászlót viselve, és ennek számítania kell valamit" – szólalt fel egy másik biztos, Várhelyit ellenezve.

A kijevi látogatók sajtótájékoztatót tartanak – Fotó: presidency.ro
A kijevi látogatók sajtótájékoztatót tartanak – Fotó: presidency.ro

Ezek az országok felkészületlenek, és ha a jelenlegi szabályokat alkalmaznánk, egyikük sem kaphatna tagjelölti státuszt – ezt Emmanuel Macron nyilatkozta Kisinyovban, viszont hozzátette, hogy támogatja egy európai politikai közösség gondolatát, és a feltörekvő jelöltek számára egyfajta harmadik kör létrehozását tartja megvalósíthatónak. Macron volt egyébként az, aki azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozása évtizedekig is eltarthat.

Fegyvereket a békéért

Olaf Scholz német kancellár Kijevben ismét katonai segítséget ígért Ukrajnának mindaddig, amíg az országnak szüksége van rá. „Fegyverszállítmányokkal segítjük Ukrajnát, és ezt addig folytatjuk, amíg az országnak szüksége van rá".

Nem ez az első ilyen ígéret, de ez nem tükröződött a tettekben. Németország azon országok közé tartozik, amelyek viszonylag kevés fegyvert szállítottak Ukrajnának, és ezt nemcsak Volodimir Zelenszkij tette szóvá, hanem a német sajtó is bírálta a kancellárt.

Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök tanácsadója szerint Ukrajnának 1000 darab 155 mm-es ágyú (nagy hatótávolságú tüzérségi rakétavetők), 300 darab többszörös rakétarendszer, 500 darab harckocsi, 2000 darab páncélozott jármű és 1000 darab drón kellene ahhoz, hogy sikeresebben fel tudjon lépni Oroszország ellen.

A kijevi sajtótájékoztatón a fegyverszállítások témája nem szerepelt a viták központi témái között, de a zárt ajtók mögött bizonyára igen. Zelenszkij válasza a BBC újságírójának kérdésére, hogy elégedett-e a tárgyalásokkal, szintén ezt tükrözte: „Fegyverekre van szükségünk” – mondta az ukrán államfő

"Az Ukrajnának szállított új fegyverekről szóló bejelentéseket hetente kellene megtenni. És ezeket a fegyvereket megfelelő mennyiségben kell szállítani. Ez a valóság. Nagyra értékeljük mindazt, amit tettek, nem panaszkodunk" – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a BBC-nek.

Kijevben nem sok szó esett a békéről, nem is beszélve az Oroszországgal való tárgyalásokról vagy a területek átengedéséről. „Ukrajna olyan békét fog kötni, amilyen neki megfelel. Kijevnek gondoskodnia kell arról, hogy meggyőződjön, tartós békét tud majd kötni, amikor tárgyalóasztalhoz ül – nyilatkozta az olasz kormányfő, Mario Draghi.

Emmanuel Macron pedig a Reuters szerint a zárt ajtók mögött folytatott megbeszéléseken arról beszélt, hogy fenntartja a kommunikációs csatornát Vlagyimir Putyinnal. A hírügynökség azt is említette, hogy Romániában is ezt próbálta Iohannisnál elérni, hogy oda hasson a román elnök is, hogy Zelenszkij tárgyalásokat kezdeményezzen Oroszországgal.

A négy vezető politikust ledöbbentette a szétbombázott Irpin látványa

„Mindent újjá fogunk építeni” – ígérte meg Mario Draghi olasz miniszterelnök, miután végigsétált a lerombolt Irpin utcáin. Biztosan a pénzre gondolt, hiszen Draghi a Világbank ügyvezető igazgatója volt.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy Irpin városa, akárcsak korábban Bucsa, az ukrajnai háború "elképzelhetetlen kegyetlenségének" és "értelmetlen erőszakának" szimbólumává vált. "Ennek a háborúnak véget kell vetni".

A magasrangú politikusok látogatását nagy sajtóérdeklődés övezte – Fotó: presidency.ro
A magasrangú politikusok látogatását nagy sajtóérdeklődés övezte – Fotó: presidency.ro

Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország nem értette meg a látogatás üzenetét Ukrajna támogatása, a barbár rombolás elítélése és az újjáépítési erőfeszítések tekintetében. Dmitrij Peszkov kissé ironikusan azt nyilatkozta, hogy az európai vezetőknek nem szabadna csak Ukrajna felfegyverzésére összpontosítaniuk, mert az amúgy is "haszontalan", hanem inkább "rá kellene bírni Zelenszkij elnököt, hogy reálisan mérlegelje a helyzetet".

Valentin Naumescu professzor szerint Romániának nem szabad feladnia eredeti álláspontját

Emmanuel Macron francia elnök Európa megreformálására vonatkozó javaslatai és a német kancellár billegése azt kockáztatják, hogy Vlagyimir Putyin ukrajnai háborújával összefüggésben szakadékot hoznak létre az európai szolidaritásban – mondják a román politikai elemzők. Macron célja is az volt, hogy meggyőzze Romániát, hogy a francia-német álláspontot képviselje Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban – mondta Naumescu professzor az Europa Liberănak.

"A politikai tárgyalások célja az lesz, hogy Romániát a francia-német megoldás, egy köztes, kompromisszumos megoldás oldalára állítsák. Az európai politikai közösség megalakulása azonban, amelyet Macron szorgalmaz, nem összeegyeztethetetlen Ukrajna azon törekvésével, hogy teljes jogú taggá váljon".

Románia azonban egyelőre nem ért egyet a francia-német törekvésekkel, sőt egyike volt annak a 13 országnak – Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Svédország, Lengyelország, Szlovénia és Svédország mellett -, amelyek aláírták az erre vonatkozó dokumentumot. "Nem támogatjuk az ilyen eljárás megindítására irányuló elhamarkodott kísérleteket" – írják a tizenhármak, de nyitva hagynak egy kiskaput is: "ebben a szakaszban nem zárunk ki semmilyen lehetőséget".

"Az előnyöket és hátrányokat, érveket és ellenérveket alaposan elemezve úgy vélem, hogy Romániának fenn kell tartania az eredetileg kialakított álláspontját. Vagyis ragaszkodni ahhoz a határozott támogatáshoz, hogy Ukrajna megkapja az EU-tagjelölti státuszt, kompromisszumok, különleges megoldások és köztes helyzetek nélkül. Romániának a jövőben jó szomszédságra van szüksége Ukrajnával, a román-ukrán kétoldalú kapcsolatokban egy teljesen új korszakra kell felkészülnünk. Ukrajna jelentős regionális hatalom lesz Kelet-Európában, Európa- és Nyugat-barát országként. Ha eddig voltak is fennakadások a kétoldalú kapcsolatokban, ezeket le kell küzdenünk, és fel kell készülnünk arra, hogy nagyon erős, hosszú távú stratégiai értékkel bíró együttműködési formákba lépjünk” – nyilatkozta Valentin Naumescu.