Még jobban korlátoznák a szexuális nevelést az iskolákban: csak 8. osztálytól férhetnének hozzá a diákok

Az elmúlt időszakban nem igazán történt előrelépés az egészségügyi nevelésnek eufemizált szexuális oktatás tekintetében az iskolákban. Most viszont kormánypárti törvényhozók további akadályokat görgetnének a diákok szexuális nevelése elé azzal, hogy úgy módosítanák a gyermekvédelmi törvényt, hogy csak 8. osztálytól tennék elérhetővé az egészségügyi nevelés órát, és akkor is csak szülői beleegyezéssel.

A szexuális nevelés bevezetése már eddig is elég nagy port kavart Romániában, egyesek a „melegpropagandától”, mások a szex népszerűsítésétől kezdték félteni a kiskorúakat. Teszik mindezt olyan körülmények között, hogy Románia EU-s szinten első helyen áll a leányanyák számának tekintetében. Országos szinten a kiskorú anyák aránya 12,3 százalék, ehhez képes az EU-s átlag 4 százalék. 2020-ban 731, 15 évesnél fiatalabb kiskorú szült, az Európai Unióban a 15 év alatti anyák közel 45 százaléka származik Romániából.

Ennek ellenére, óriási társadalmi szintű felháborodást keltett a szexuális nevelés bevezetésének ötlete, az indulatcunami a parlamentet sem kerülte el: a szülők és az egyházak nyomására a törvényhozók is elkezdték a különböző félelmek és érdekek mentén korlátozni a felvilágosítás eszköztárát. A szexuális nevelés tantárgyat először kötelezőből opcionálissá tették, majd miután egyesek tovább kötötték az ebet a karóhoz, a kamaszok részvételét szülői igényléstől tették függővé, de a biztonság kedvéért a szex szót is kivették a tantárgy megnevezéséből – így lett belőle egészségügyi nevelés.

A „gyermekvédelem” címszó alatt most újabb lendületet kapott a nagykoalíciós kormánypárti politikusok prűd hozzáállás. A szexuális nevelés – az alaptalan félelmekkel ellentétben – sem az „LMBTQ-propagandát”, sem pedig a szexet nem kívánja népszerűsíteni a diákok körében. De bevezetésének ezen légből kapott okokra fogott elodázása viszont súlyos következményekkel jár, így gyakran már nem is prevenciós órákra, hanem intervenciós beavatkozásra volna szükség.

Egy lépést előre, kettőt hátra

László Éva pszichológus, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatója az egészségügyi nevelést jelenlegi formájában késeinek és zavarosnak tartja, amely a kitűzött célokkal sincs összhangban. Szerinte a törvényhozók a valóság helyett a gyermeki ártatlanság ideálját dédelgetik.

A pszichológus elmondta, a szexuális nevelés egészségügyi nevelésre való átnevezése a tartalomra is kihatott: általánosabban fogalmaznak, nem a szexuális nevelésre, egészséges párkapcsolatra, az egészség megőrzésére és a reprodukcióhoz kapcsolódó információkra koncentrálnak a foglalkozások során, ezért veszíthet a hatékonyságából is.

Az pedig szerinte csak tovább rontja a képet, hogy a kiskorúak felvilágosítását nyolcadik osztályhoz kötötték, mert így a 14-15 évesnél fiatalabb korosztály teljesen kimarad a megelőző tájékoztatásból, miközben a kiskorú szülők között nagyon sokan 10 és 15 év közöttiek (ideértve azokat a kiskorúakat is, akik terhességmegszakításra kényszerültek). Így amire a kiskorúak szervezett körülmények között részesülnének a szexuális tájékoztatásban, sokan más forrásból, például a világhálóról informálódnak, kipróbálják a szexet, terhesek vagy már szültek is.

A pszichológus szerint nagyobb teret adunk a félreértelmezésnek abban az esetben, hogyha a diákok nem egy megbízható forrásból kapják meg a szükséges információkat, hanem például a világhálóról vagy egymástól próbálnak tájékozódni.

További anomalitás, hogy nem életkorhoz kötötték a szülői beleegyezést, így 12. osztályban már nagykorú, 18-19 éves diákoknak is még mindig kötelezően fel kell mutatniuk a szülői beleegyezést, ha részt szeretnének venni a felvilágosító órákon.

A kamaszok közül viszont sokan igénylik a szexuális felvilágosítást, például a progresszívebb szemléletű oktatási intézményekben az Iskola másként hét, alternatív napok és kiegészítő foglalkozások alkalmából. „Előfordulhat, hogy egy 25 fős osztályban 15 diáknak tartanak egészségügyi nevelés órát, tíznek pedig a szülők engedélye hiányában nem. Ne gondoljuk azt, hogy ahhoz a tíz gyerekhez nem fog eljutni az információnak egy része. Ez lesz az egyik fő téma, amiről beszélni fognak az osztályban, viszont felnőtt jelenléte nélkül és torzításokkal” – tette hozzá.

Szerinte a módosítás nem következetes, mert nincs összhangban gyermekvédelmi törvényben meghatározott jogokkal, és nem ismeri el a kamaszok fejlettségi, döntésképességi, érettségi szintjét. Ha ugyanis megnézzük, hogy törvény szerint 14-16 évesen mi az, amiben a kamaszok már dönthetnek, látható, hogy az életkorukhoz mérten olyan dolgokról határozhatnak, mint:

• 14 éves korban eldöntheti, hogy a szülők közül hol kíván lakni.
• 16 éves kortól beleegyezésesnek számíthat a szexuális kapcsolat;
• Szülői beleegyezés nélkül kérhetnek terhesség-megszakítást, fogamzásgátló szereket vásárolhatnak vagy írhatnak fel nekik.
• Szülői beleegyezéssel házasságot lehet kötni 16 éves kortól.

Az RMDSZ-nek évek elteltével sem alakult ki egységes álláspontja a gyerekek szexuális oktatásáról

Csép Éva Andrea, az RMDSZ képviselőház szociális és munkaügyi bizottságának alelnöke azt mondta lapunknak, hogy maga a gyerekjogvédelmi törvény módosítása az állami gondozásban lévő gyerekek számára is fontos intézkedést tartalmaz, de miután az államelnök visszaküldte a parlamentnek újragondolásra, olyan részek is bekerültek, amelyek nem magára a problémára fókuszálnak. Személyes véleménye az, hogy ezek közé tartozik a szülők engedélye is, ami már alapból korlátozná a gyerekek részvételét az oktatási tevékenységben, amit csak tovább fokoz, hogy a módosítás most a nyolcadik osztályhoz kötné a felvilágosító óra bevezetését.

A képviselő szintén későinek tartja 14-15 évesek körében elkezdeni a szexuális felvilágosítást, mert ha a kiskorúakat nem megbízható szakemberek fogják felkészíteni a szexuális életre, illetve figyelmeztetni a betegségekre és a megelőzésre, akkor a tőlük egy kattintásra lévő szexuális tartalmakból, saját korcsoportjuktól szereznek részigazságokat, amelyekhez a korlátozások ellenére is szinte bárhol hozzájutnak.

A szociális és munkaügyi szakpolitikus szerint éppen azért, mert Románia első helyen áll a leányanyák száma tekintetében, nem kellene földbe dugni a fejünket. Az ijesztő számadatok tudatában pedig nem hinné, hogy a szülők neveléshez való jogát sértené, ha az iskolákban szexuális nevelés órákat tartanának a diákoknak.

Mivel az RMDSZ-el kormányzó Nemzeti Liberális Párt és Szociáldemokrata Párt képviselői jegyzik a módosítást, az RMDSZ álláspontjáról is kérdeztük a képviselőt. Elmondása szerint az utóbbi három év alatt többször is felmerült a frakción belül a téma, egységes álláspont azonban nem alakult ki, a kormánykoalícióban pedig közösen nem is tárgyaltak róla. A politikusok úgy vélte, már eleget beszéltek róla, ideje lenne megoldani a problémát.

A szövetség egyébként sosem volt az az előreszaladós fajta. Ha valamilyen megosztóbb téma kerül a parlament asztalára, ilyenkor kivárnak. Az RMDSZ-es képviselők által kezdeményezett, a szexuális nevelést is érintő tervezetből azért kitűnik, hogy a szövetség politikusainak egy része a diákok szexuális nevelésének megkönnyítésében érdekelt. Szerintük ugyanis azok a szülők kellene kérést leadjanak, akik ki szeretnék íratni gyermekeiket a felvilágosításból, és nem fordítva. Egy tanév félévében pedig legalább egyszer „életoktatási” programokat kell szervezni, beleértve a gyermekek szexuális egészségnevelését, a szexuális úton terjedő betegségek terjedése és a kiskorúak terhességének megelőzése érdekében.

Hogyan növelhető a szexuális nevelés hatékonysága az iskolákban?

László Éva pszichológus szerint annak a személynek, aki a foglalkozásokat vállalja, tudatosítania kell, hogy a tevékenység során egyaránt dolgoznia kell majd szülőkkel, tanárokkal, gyerekekkel, és mind a szülők, mind pedig a gyerekek igényeit ismernie kell a program összeállításához. Tisztáznia kell, hogy mi az, amit az alkalmak során meg szeretne valósítania, és az órák végén hová szeretne eljutni.

És arra is figyelnie kell, hogy felmerültek-e olyan problémák a közösségben, osztályközösségben, iskolai közösségben, amit valahogy kezelni kellene, mert akkor az már nem csak prevenciót, hanem intervenciót is igényel.

A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy miről szól a szexuális nevelés óra. A pszichológus rámutatott, ideális esetben a szexuális nevelés órát a szülőkkel egyeztetve kellene megtartani.

Fontos lenne a szülői beleegyezés kérése előtt több beszélgetést is szervezni a szülőkkel, ahol bemutatnák az órák programját, ahol a szülők elmondhatnák a fenntartásaikat, aggályaikat és félelmeiket, amelyeket tisztázni lehetne – akár külön foglalkozásokat is lehetne szervezni a szülőknek, mert sokszor maguk a szülők sem tájékozottak a szexuális úton terjedő betegségek, a fogamzásgátlás terén. És pont azokban a családokban, ahol a legnagyobb gondok vannak, és a legnagyobb szükség lenne a gyerekek szexuális felvilágosításra, valószínűleg épp ezekben a családokban fognak a legkevesebb információt kapni, mert a szülőknek sincs kellő tudása, téves információik vannak, vagy egyáltalán meg sem fordul a fejükben, hogy ezzel a témával foglalkozzanak.

Minél kisebb a gyermek, a szülők bevonása annál fontosabb és a foglalkozások is annál hatékonyabbak, minél nagyobb összhang van a felnőttek között, akikkel a gyerek kapcsolatba kerül.