Erősebb NATO-jelenlétet szeretnének a régióban a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozó résztvevői

2022. június 10. – 19:49

Erősebb NATO-jelenlétet szeretnének a régióban a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozó résztvevői
Fotó: presindecy.ro

Másolás

Vágólapra másolva

A B9-csúcson részt vevő országok „erősebb előretolt NATO-jelenlétet” szeretnének a térségben, ami erősebb védelmet is jelent a régió számára – jelentette ki Andrzej Duda lengyel államelnök, aki Klaus Iohannis államfő mellett kezdeményezője és házigazdája volt a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának.

„Úgy gondoljuk, nem csupán Ukrajna érdeke megvédenie önmagát, szuverenitását, függetlenségét és szabadságát, hanem a mi, a lengyel nép, a teljes keleti szárny, az Európai Unió és az egész szabad világ érdeke biztosítani, hogy Ukrajnának ne csak sikerüljön megvédenie magát, hanem visszatérjen nemzetközileg elismert határaihoz, hogy a rend helyreálljon” – mutatott rá Duda a hivatalos tolmácsolás szerint a Iohannis elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten.

A megbeszélések következtetéseit ismertetve Andrzej Duda kifejtette: NATO-jelenlétet ki kell terjeszteni Bulgáriára, Magyarországra és Szlovákiára is. Emellett a keleti szárnyon a harccsoportokat dandár rangra kell emelni, utóbbiakat legalább 3000 katona alkotja – magyarázta a lengyel elnök.

„Remélem, hogy az itt meghozott döntések hozzá fognak járulni biztonságunk növeléséhez. (...) Közös nyilatkozatunk a NATO-ban meglévő egység egyik jele. A B9-országok NATO-tagállamok. Azonban az első vonalban vagyunk, mivel Csehországon és Bulgárián kívül mindegyikünknek van közös határa vagy Ukrajnával vagy Oroszországgal. Nem kétséges tehát, hogy NATO-tagállamokként most nagyon különleges helyzetben vagyunk. A NATO szeme rajtunk áll. A ma meghozott döntések nagy fontossággal fognak bírni” – fogalmazott Lengyelország elnöke.

Andrzej Duda és Klaus Iohannis tart sajtótájékoztató – Fotó: presindecy.ro
Andrzej Duda és Klaus Iohannis tart sajtótájékoztató – Fotó: presindecy.ro

A NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje területe minden egyes centiméterét – jelentette ki Klaus Iohannis a találkozót követően.

Az államfő rámutatott, a Cotroceni-palotában tartott megbeszélés újabb bizonyítéka annak, hogy a résztvevők elkötelezettek a NATO-célkitűzések megvalósításához való aktív hozzájárulás mellett. Az egyeztetésen hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO jövőbeli stratégiai koncepciójának reálisan tükröznie kell „az új biztonsági paramétereket”, kiemelten kell foglalkoznia a kollektív védelemmel, Oroszországot fenyegető tényezőként kell megneveznie, illetve szorgalmaznia kell a Szövetség megerősítését minden szinten, hogy az legyen képes megfelelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak.

Iohannis szerint a NATO-jelenlét megerősítése különösen fontos a Fekete-tenger térségében, amely a leginkább ki van téve az orosz fenyegetésnek. Mint mondta, a térség stratégiai jelentőségű az euroatlanti biztonság szempontjából, ezért a jövőbeni elrettentő és védelmi intézkedések meghozatalakor prioritásként kell kezelni a régió biztonsági igényeit.

Az elnök leszögezte, a kollektív védelem a NATO alapvető, kiemelt feladata, és annak is kell maradnia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolat és a Washingtoni Szerződés 5. cikke a NATO-t „a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségévé” teszi.

Iohannis rámutatott, a találkozó fontos témája volt a háború sújtotta Ukrajna és az ukrán nép, illetve a Moldovai Köztársaság támogatása is. Az elnök beszámolt arról is, hogy szorgalmazta a kapcsolatok megerősítését a NATO térségbeli partnereivel, amelyek nagymértékben ki vannak téve az orosz nyomásnak és agressziónak.

Az államfő ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy Románia határozottan támogatja a NATO nyitott kapuk politikáját, valamint Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez.

A találkozón tartózkodó Novák Katalin köztársasági elnök a Facebookon azt közölte, hogy a Bukaresti Kilencek által ma elfogadott nyilatkozat világosan és egyértelműen tükrözi azt az álláspontot, amit beiktatási beszédében egy hónapja tíz pontban megfogalmazott.

„Határozottan elítéljük Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszióját, mely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét. Gyászoljuk a tragikus emberáldozatokat. Megerősítettük elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitása és demokratikus működése mellett. Ez azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű biztosítása az ukrán állam mindenkori kötelezettsége” – írta Novák.