„Akik átszerveznék a bölcsődéket, azoknak fogalmuk sincs, hogy mi történik ott igazából”

2022. június 9. – 10:29

„Akik átszerveznék a bölcsődéket, azoknak fogalmuk sincs, hogy mi történik ott igazából”
Fotó: creseclujnapoca.ro

Másolás

Vágólapra másolva

Hatalmas a felháborodás a kolozsvári szülők és bölcsődei alkalmazottak körében, hiszen egy új kormányhatározat alapján teljesen átszerveződne a bölcsődék működése: az eddig az önkormányzatok fennhatósága alá tartozó intézmények és az alkalmazottak az oktatásügyi minisztérium hatáskörébe kerülnének. A májusban megjelent módszertan alapján várhatóan létszám- és fizetéscsökkentésre számíthat a személyzet, legalábbis a dadák, a konyhai és az egészségügyi alkalmazottak biztosan. A kolozsvári szülők kezdeményezésére egy petíció is indult, amelyet egy nap alatt közel három ezren írtak alá.

„Szeretnék találkozni azzal az emberrel, aki ezt kitalálta. Szeretném neki megmutatni a napunkat, hogy lássa: hányan dolgozunk, mivel foglalkozunk és mekkora gyerekek járnak a bölcsődébe. Ők még nem tudnak magukról gondoskodni, folyamatosan biliztetünk, etetjük őket, cserélni kell a pelenkát, gyakran kell takarítani utánuk, nem is beszélve arról, hogy állandóan fennáll a balesetveszély. Akinek gyereke van, az jól tudja, hogy mennyire nehéz vigyázni otthon egy vagy két gyerekre, hát akkor képzelhetik, hogy mekkora munka 15-20 kicsivel csinálni ezt nap mint nap. Akik átszerveznék a bölcsődéket, azoknak fogalmuk sincs, hogy mi történik ott igazából. Meg vagyok győződve arról, hogy nem tudják, mekkora felelősség és milyen nehéz munka rájuk vigyázni” – panaszkodott a Transtelex megkeresésére egy kétségbeesett dada, aki egy Kolozs megyében működő állami bölcsődében dolgozik. Mint mondta, gyakorlatilag a kolozsvári japánsztrájkról szóló hírekből tudta meg, hogy veszélyben az állása, a bölcsőde vezetősége eddig még semmit sem kommunikált a felmerülő helyzetről.

Szerinte ha a bölcsőde programját valóban 12 óráról 10-re csökkentik, akkor a náluk jelenleg dolgozó két dadus közül valakinek biztosan mennie kell.

„Ez a fejlemény szörnyű helyzetet teremt, hiszen így is alig győzzük a munkát. A nyolc óra alatt a két szemünk mindig 10 felé jár, és még így is napi szinten történnek kisebb-nagyobb balesetek. A csoportra négyen vigyázunk, két óvónő és két dada, de még így sem tudjuk minden gyerek kezét külön megfogni”.

A helyzetet súlyosbítja, hogy egy új rendelkezés már 0 hónapos kortól is lehetővé teszi a kisgyerekek bölcsődébe való beiratását. A dada elmondása szerint ha a csoportba bekerül egy 4 vagy 6 hónapos csecsemő, aki még ülni sem tud, akkor az a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy alkalmazott csak arra a kisbabára kellene figyeljen, így a létszámcsökkentés óriási teherrel jár majd a személyzetre.

„Beszéltünk róla a kolléganőmmel, hogy vajon mi lesz. Azt sem tudjuk, hogy egyáltalán milyen kritériumok szerint választanak majd közöttünk, hiszen a dadákat érettségi diplomával alkalmazzák. Nem tudjuk, mi lesz velünk, vagy hogy egyáltalán kihez fordulhatunk segítségért, hiszen mi nem tartozunk egyetlen szakszervezethez sem” – meséli az alkalmazott, aki a beszélgetésünk végén arról beszélt, hogy a saját állása mellett a gyerekek épsége miatt is aggódik. „Az oktatás igazából hároméves kortól kezdődik, addig a gyerekeknek arra van szükségük, hogy odafigyeljünk rájuk és vigyázzunk, hogy ne történjen velük semmi baj” – hangsúlyozta.

A bölcsődéknek gyakorlatilag csak az oktatási jellegük marad meg, pedig annál sokkal összetettebb szolgáltatást nyújtanak

„A kormány úgy döntött, hogy az óvodák és iskolák mintájára fejkvótás rendszert fognak bevezetni a bölcsődék esetében is, tehát a gyerekek száma szerint biztosítanának finanszírozást”- magyarázta megkeresésünkre Oláh Emese, Kolozsvár szociális ügyekért felelős alpolgármestere, akit az átszervezés részleteiről kérdeztünk.

Az elöljáró szerint hatalmas az igény a bölcsődei szolgáltatásokra, ezért az egész országban megoldást kellett találni a helyek számának növelésére. Csakhogy itt egy újabb probléma merült fel: a kisebb önkormányzatok már nem tudják ellátni és eltartani a magasabb létszámú bölcsődéket, ezért volt szükség erre a változtatásra a kormány részéről.

Oláh elmondása szerint, amikor megjelent a tanügyi törvény módosítása, akkor

eredetileg arról volt szó, hogy biztosítanak egyfajta alternatívát az önkormányzatok számára, azaz helyi szinten saját maguk dönthetik el, hogy a bölcsődék maradnak-e a hatáskörük alatt – persze akkor is megkapják ezt a fejkvótát – , vagy átadják a minisztériumnak, adott esetben a megyei főtanfelügyelőségeknek.

„Kolozsvár önkormányzata ekkor úgy döntött, hogy szeretné megtartani a bölcsődéket, hiszen mi építettük és mi fektettünk ezekbe” – tisztázta az alpolgármester.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere – Fotó: Oláh Emese Facebook-oldala
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere – Fotó: Oláh Emese Facebook-oldala

A baj május 4-én ütött be, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelentek az alkalmazási normák. Ebben szabályozták le többek között azt, hogy a bölcsődék a főtanfelügyelőségek hatásköre alá fognak tartozni és ők veszik át a személyzetet. Az alpolgármester szerint ezzel a lépéssel gyakorlatilag megszűnne a kisegítő alkalmazottak – például a dadák – munkaköre, mert a tanügyi törvény mellékletében nincsenek jól leszabályozva ezek a funkciók.

Oláh Emese az általunk kérdezett alkalmazotthoz hasonlóan látja a helyzetet, meglátása szerint a bölcsődéket egyszerűen nem lehet az óvodai minta alapján átalakítani, hiszen a kisgyerekek és csecsemők felügyelete sokkal komplexebb, sokkal nagyobb figyelemre és segítségre van szükségük.

„Sajnos, ha így marad a szabályozás, ami szerint a bölcsődei személyzetet az óvodai személyzet mintájára kell átalakítani, akkor egyértelműen kevesebb munkahely marad a bölcsődéknél” – magyarázta.

„Ezzel párhuzamosan felmerült a bérezés kérdése is, hisz az teljesen másképp történik a bölcsődék és óvodák esetében. Az eddigi törvény szerint a bölcsődéknek egyszerre volt hármas jellegük: oktatási, szociális és egészségügyi is. A jelenlegi módosításokkal kizárólag az oktatási jellegük marad meg, mindannak ellenére, hogy sokkal összetettebb szolgáltatást biztosítanak az óvodáknál vagy az iskoláknál. Következésképpen a különböző juttatásokat is levágják a bölcsődei alkalmazottaktól, mert ezentúl már nem szociális dolgozóknak fognak számítani”

– magyarázta a fejleményeket az alpolgármester.

Van még némi remény, hogy a korábbi állapotok megmaradhassanak

Oláh Emese ugyanakkor elmondta, hogy amint megjelent ez a hibásnak vélt normatíva, azonnal kérték az oktatásügyi minisztériumot, hogy adják meg az önkormányzatoknak a lehetőséget a kieső fizetési pótlékok megtérítésére, és hogy megmaradhassanak a bölcsődei funkciók. Erre Emil Boc polgármester szóbeli ígéretet kapott, hivatalos válasz azonban még nem érkezett.

„Ha ez ügyben nem kapunk pozitív visszajelzést, akkor készülünk egy B-tervvel is: az alkalmazottak egy részét átvenné az önkormányzat szociális és egészségügyi igazgatósága. Ha nem is maradna meg a teljes létszám, de sokkal kisebb lenne a létszámcsökkentés, mint a új metodológia előírása szerinti”- árulta el Oláh, aki azt is hozzátette, hogy a májusi bérek még maradnak a korábbi rendelkezések alapján, a júniusi bérezés azonban sajnos már kérdőjeles.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!