„Akik átszerveznék a bölcsődéket, azoknak fogalmuk sincs, hogy mi történik ott igazából”

2022. június 09. – 09:29

„Akik átszerveznék a bölcsődéket, azoknak fogalmuk sincs, hogy mi történik ott igazából”
Fotó: creseclujnapoca.ro

Másolás

Vágólapra másolva

Hatalmas a felháborodás a kolozsvári szülők és bölcsődei alkalmazottak körében, hiszen egy új kormányhatározat alapján teljesen átszerveződne a bölcsődék működése: az eddig az önkormányzatok fennhatósága alá tartozó intézmények és az alkalmazottak az oktatásügyi minisztérium hatáskörébe kerülnének. A májusban megjelent módszertan alapján várhatóan létszám- és fizetéscsökkentésre számíthat a személyzet, legalábbis a dadák, a konyhai és az egészségügyi alkalmazottak biztosan. A kolozsvári szülők kezdeményezésére egy petíció is indult, amelyet egy nap alatt közel három ezren írtak alá.

„Szeretnék találkozni azzal az emberrel, aki ezt kitalálta. Szeretném neki megmutatni a napunkat, hogy lássa: hányan dolgozunk, mivel foglalkozunk és mekkora gyerekek járnak a bölcsődébe. Ők még nem tudnak magukról gondoskodni, folyamatosan biliztetünk, etetjük őket, cserélni kell a pelenkát, gyakran kell takarítani utánuk, nem is beszélve arról, hogy állandóan fennáll a balesetveszély. Akinek gyereke van, az jól tudja, hogy mennyire nehéz vigyázni otthon egy vagy két gyerekre, hát akkor képzelhetik, hogy mekkora munka 15-20 kicsivel csinálni ezt nap mint nap. Akik átszerveznék a bölcsődéket, azoknak fogalmuk sincs, hogy mi történik ott igazából. Meg vagyok győződve arról, hogy nem tudják, mekkora felelősség és milyen nehéz munka rájuk vigyázni” – panaszkodott a Transtelex megkeresésére egy kétségbeesett dada, aki egy Kolozs megyében működő állami bölcsődében dolgozik. Mint mondta, gyakorlatilag a kolozsvári japánsztrájkról szóló hírekből tudta meg, hogy veszélyben az állása, a bölcsőde vezetősége eddig még semmit sem kommunikált a felmerülő helyzetről.

Szerinte ha a bölcsőde programját valóban 12 óráról 10-re csökkentik, akkor a náluk jelenleg dolgozó két dadus közül valakinek biztosan mennie kell.

„Ez a fejlemény szörnyű helyzetet teremt, hiszen így is alig győzzük a munkát. A nyolc óra alatt a két szemünk mindig 10 felé jár, és még így is napi szinten történnek kisebb-nagyobb balesetek. A csoportra négyen vigyázunk, két óvónő és két dada, de még így sem tudjuk minden gyerek kezét külön megfogni”.

A helyzetet súlyosbítja, hogy egy új rendelkezés már 0 hónapos kortól is lehetővé teszi a kisgyerekek bölcsődébe való beiratását. A dada elmondása szerint ha a csoportba bekerül egy 4 vagy 6 hónapos csecsemő, aki még ülni sem tud, akkor az a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy alkalmazott csak arra a kisbabára kellene figyeljen, így a létszámcsökkentés óriási teherrel jár majd a személyzetre.

„Beszéltünk róla a kolléganőmmel, hogy vajon mi lesz. Azt sem tudjuk, hogy egyáltalán milyen kritériumok szerint választanak majd közöttünk, hiszen a dadákat érettségi diplomával alkalmazzák. Nem tudjuk, mi lesz velünk, vagy hogy egyáltalán kihez fordulhatunk segítségért, hiszen mi nem tartozunk egyetlen szakszervezethez sem” – meséli az alkalmazott, aki a beszélgetésünk végén arról beszélt, hogy a saját állása mellett a gyerekek épsége miatt is aggódik. „Az oktatás igazából hároméves kortól kezdődik, addig a gyerekeknek arra van szükségük, hogy odafigyeljünk rájuk és vigyázzunk, hogy ne történjen velük semmi baj” – hangsúlyozta.

A bölcsődéknek gyakorlatilag csak az oktatási jellegük marad meg, pedig annál sokkal összetettebb szolgáltatást nyújtanak

„A kormány úgy döntött, hogy az óvodák és iskolák mintájára fejkvótás rendszert fognak bevezetni a bölcsődék esetében is, tehát a gyerekek száma szerint biztosítanának finanszírozást”- magyarázta megkeresésünkre Oláh Emese, Kolozsvár szociális ügyekért felelős alpolgármestere, akit az átszervezés részleteiről kérdeztünk.

Az elöljáró szerint hatalmas az igény a bölcsődei szolgáltatásokra, ezért az egész országban megoldást kellett találni a helyek számának növelésére. Csakhogy itt egy újabb probléma merült fel: a kisebb önkormányzatok már nem tudják ellátni és eltartani a magasabb létszámú bölcsődéket, ezért volt szükség erre a változtatásra a kormány részéről.

Oláh elmondása szerint, amikor megjelent a tanügyi törvény módosítása, akkor

eredetileg arról volt szó, hogy biztosítanak egyfajta alternatívát az önkormányzatok számára, azaz helyi szinten saját maguk dönthetik el, hogy a bölcsődék maradnak-e a hatáskörük alatt – persze akkor is megkapják ezt a fejkvótát – , vagy átadják a minisztériumnak, adott esetben a megyei főtanfelügyelőségeknek.

„Kolozsvár önkormányzata ekkor úgy döntött, hogy szeretné megtartani a bölcsődéket, hiszen mi építettük és mi fektettünk ezekbe” – tisztázta az alpolgármester.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere – Fotó: Oláh Emese Facebook-oldala
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere – Fotó: Oláh Emese Facebook-oldala

A baj május 4-én ütött be, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelentek az alkalmazási normák. Ebben szabályozták le többek között azt, hogy a bölcsődék a főtanfelügyelőségek hatásköre alá fognak tartozni és ők veszik át a személyzetet. Az alpolgármester szerint ezzel a lépéssel gyakorlatilag megszűnne a kisegítő alkalmazottak – például a dadák – munkaköre, mert a tanügyi törvény mellékletében nincsenek jól leszabályozva ezek a funkciók.

Oláh Emese az általunk kérdezett alkalmazotthoz hasonlóan látja a helyzetet, meglátása szerint a bölcsődéket egyszerűen nem lehet az óvodai minta alapján átalakítani, hiszen a kisgyerekek és csecsemők felügyelete sokkal komplexebb, sokkal nagyobb figyelemre és segítségre van szükségük.

„Sajnos, ha így marad a szabályozás, ami szerint a bölcsődei személyzetet az óvodai személyzet mintájára kell átalakítani, akkor egyértelműen kevesebb munkahely marad a bölcsődéknél” – magyarázta.

„Ezzel párhuzamosan felmerült a bérezés kérdése is, hisz az teljesen másképp történik a bölcsődék és óvodák esetében. Az eddigi törvény szerint a bölcsődéknek egyszerre volt hármas jellegük: oktatási, szociális és egészségügyi is. A jelenlegi módosításokkal kizárólag az oktatási jellegük marad meg, mindannak ellenére, hogy sokkal összetettebb szolgáltatást biztosítanak az óvodáknál vagy az iskoláknál. Következésképpen a különböző juttatásokat is levágják a bölcsődei alkalmazottaktól, mert ezentúl már nem szociális dolgozóknak fognak számítani”

– magyarázta a fejleményeket az alpolgármester.

Van még némi remény, hogy a korábbi állapotok megmaradhassanak

Oláh Emese ugyanakkor elmondta, hogy amint megjelent ez a hibásnak vélt normatíva, azonnal kérték az oktatásügyi minisztériumot, hogy adják meg az önkormányzatoknak a lehetőséget a kieső fizetési pótlékok megtérítésére, és hogy megmaradhassanak a bölcsődei funkciók. Erre Emil Boc polgármester szóbeli ígéretet kapott, hivatalos válasz azonban még nem érkezett.

„Ha ez ügyben nem kapunk pozitív visszajelzést, akkor készülünk egy B-tervvel is: az alkalmazottak egy részét átvenné az önkormányzat szociális és egészségügyi igazgatósága. Ha nem is maradna meg a teljes létszám, de sokkal kisebb lenne a létszámcsökkentés, mint a új metodológia előírása szerinti”- árulta el Oláh, aki azt is hozzátette, hogy a májusi bérek még maradnak a korábbi rendelkezések alapján, a júniusi bérezés azonban sajnos már kérdőjeles.