Tiltakoznak a nemzetbiztonsági törvénytervezet ellen a civilek, mivel az büntetlenséget és megnövelt jogköröket biztosít a SRI-nek

2022. június 2. – 10:17

Tiltakoznak a nemzetbiztonsági törvénytervezet ellen a civilek, mivel az büntetlenséget és megnövelt jogköröket biztosít a SRI-nek
Fotó: a Román Hírszerző Szolgálat Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

A magánszemélyek, valamint a hatóságok és intézmények kötelesek lesznek kérésre támogatást nyújtani a Román Hírszerző Szolgálatnak – áll a SRI működéséről szóló törvénytervezetben, amelyet épp most vitatnak meg a kormánykoalícióban. Ezek a kötelezettségek eddig nem szerepeltek a SRI működéséről szóló, 1992 óta hatályos törvényben.


Hasonló rendelkezés, amely csak a „minisztériumokra, minden más állami szervre, köz- vagy magánszektorbeli szervezetre” vonatkozik, az 1991. évi 51. törvényben szerepel, amely kimondja, hogy ezek kötelesek „a nemzetbiztonságért felelős szervek kérésére a feladataik ellátásához szükséges támogatást nyújtani, és hozzáférést biztosítani számukra a birtokukban lévő, a nemzetbiztonságra vonatkozó információkat tartalmazó adatokhoz”. Az 1991. évi 51. törvény azonban nem rendelkezik a magánszemélyek kötelezettségeiről.

A kormánykoalíció jelenleg a nemzetbiztonsági törvénytervezetekről, a hírszerző szolgálatok, a hadsereg, a Belügyminisztérium és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) működését és szervezetét érintő szélesebb körű törvénycsomagról tárgyal. Nicolae Ciucă miniszterelnök május 27-én jelentette be, hogy a tervezeteket a koalíció minden egyes pártján belül megvitatják, és a kormány egy héten belül megvitatja, mielőtt a parlament elé kerülnének.

A G4Media által bemutatott törvénytervezet kimondja, hogy az a személy, akitől az SRI alkalmazottja segítséget kér, köteles titokban tartani „a megkeresés tárgyát képező ügyet”. A tervezet azonban nem ír elő szankciókat azon természetes és jogi személyek számára, akik kérésre nem támogatják a SRI-t.

Ehelyett a tervezet úgy rendelkezik, hogy a SRI által nyújtott szolgáltatások jogi kedvezményezettjei a törvény értelmében polgári jogi, fegyelmi vagy anyagi felelősséggel tartoznak a szükséges intézkedések elmulasztása miatt okozott károkért. Az előírás homályos, és nem világosak a jogi kedvezményezettnek tekintett intézményekre vagy hatóságokra vonatkozó szankciók.


Mit mond a törvényjavaslat a civileknek az SRI-vel való együttműködési kötelezettségéről:

9. cikk:

– (1) A Román Hírszerző Szolgálat feladatai ellátása érdekében a jogszabályi hatásköröknek megfelelően együttműködik más hatóságokkal és intézményekkel.
- (2) A hatóságok és intézmények, valamint a természetes és jogi személyek kötelesek kérésre támogatást nyújtani a Szolgálatnak feladatai ellátásában, a jogszabályoknak megfelelően.

32. cikk:
- (1) A Szolgálat személyzete a törvény szerinti feladatai ellátása során jogosult a hírszerzési és kémelhárítási vagy bűnüldözési tevékenységre jellemző különleges nyomozati technikák alkalmazására, valamint arra, hogy bármely személyt felkérjen arra, hogy segítse őket feladataik és törvényes hatáskörük ellátásában. A megkeresett személy köteles titokban tartani a megkeresés tárgyát képező ügyeket.

Tizenhárom nem kormányzati szervezet kedden nyilvános tiltakozást indított a tervezetben megfogalmazott rendelkezések ellen

A civil szervezetek a Román Katonai Köztársaság: büntetlenség és megnövelt jogkörök a SRI számára című tiltakozásában azt állítja, hogy a kormánykoalíció által jelenleg tárgyalt törvényjavaslat „büntetlenséget és megnövelt jogköröket biztosít a hírszerző szolgálat ügynökeinek”.

A SRI személyzete ellen csak korlátozott számú, kifejezetten erre kijelölt ügyész folytathatna vizsgálatot, és a SRI székhelyén csak az államfő beleegyezésével és a SRI igazgatójának tájékoztatása mellett lehetne házkutatást tartani.

Így de facto a SRI személyzete példátlan védelmet élvezne az igazságszolgáltatással szemben, és a SRI igazgatójának vagy akár az államfőnek a tudtával elkövetett cselekményeket soha nem lehetne kivizsgálni – állítják a tiltakozás szerzői.

„A végső következmény az, hogy adott esetben Románia elnöke minden jogi felelősség nélkül felhasználhatná a SRI-t a saját hasznára” – teszi hozzá a tiltakozás szövege.

Az elnök is nagyobb jogköröket kapna, és a parlamentet kizárnák a SRI igazgatójának elbocsátására irányuló eljárásból.

„Elfogadhatatlan, hogy korlátozzák a parlament hatáskörét a biztonsági szolgálatok ellenőrzésére, és az államfő és a SRI vezetője közötti egyre mélyülő szimbiózis csak növeli a hatalom és a büntetlenség kísértését” – áll a 13 civil szervezet közleményében.

Felháborítónak tartják azt a rendelkezést, amely szerint az SRI munkatársai bárkitől segítséget kérhetnek törvényes feladataik és hatásköreik ellátásához, és az illető nemcsak segíteni, hanem titokban tartani is köteles a műveletet.

„Az ilyen jellegű rendelkezések messze túlmutatnak az állampolgári kötelességeken, és a polgári szabadságjogok súlyos megsértését jelentik” – állítják a civil szervezetek.

Ugyanezen törvényjavaslat szerint a SRI lenne a nemzeti hatóság a kommunikáció lehallgatása területén, így a jövőben a Nemzeti Hírközlési Lehallgatási Központ a SRI-n belül működne.

Az Alkotmánybíróság legalább két korábbi határozatában a SRI jelenlétét a bűnüldözési eljárásban a lehallgatásért felelős hatóságként alkotmányellenesnek nyilvánította.

A SRI-nek jogot adnának arra is, hogy saját vállalatokat és civil szervezeteket hozzon létre és működtessen „a nyilvánosságtól” és az adóügyi ellenőrzéstől távol, mondják a szervezetek, mivel a kiadásokra vonatkozó működési dokumentumokat évente, az adóév végén zárolni és megsemmisíteni kell.

A tiltakozásban arra is rámutatnak, hogy a projektet megelőzte a kormány és a parlament által elfogadott jogszabály, amely megnövelte a biztonsági szolgálatok hatáskörét olyan területeken, mint az elektronikus kommunikáció lehallgatása és az EU-n kívülről érkező külföldi befektetések szűrése.

„Az állam gyors militarizálása egy olyan miniszterelnök vezetésével, aki túl gyorsan változott aktív tábornokból karrierpolitikussá, és egy olyan elnök irányítása alatt, aki erkölcsileg egyre távolabb kerül a polgároktól, a demokráciától és a szabadságtól, olyan tendencia, amely mélyen aggaszt minket, és nyomatékosan felszólítunk minden politikai pártot, hogy azonnal állítsák le” – zárul a tiltakozás.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!