A tanügyi átszervezések egyelőre formai változást jelentenek, lényegi módosítást az új tanterv hozhat majd

2022. május 31. – 10:27

A tanügyi átszervezések egyelőre formai változást jelentenek, lényegi módosítást az új tanterv hozhat majd
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A szeptembertől bevezetendő szerkezeti változtatások gyakorlatilag a 2023-24-es tanévtő nyernek értelmet, amikor az új tantervet bevezetik. Ennek lényege pedig az lesz, hogy készségeket, kompetenciákat fejlesszen, és ne az anyag „elsajátítását” követelje meg, mint a jelenlegi.

Sorin Cîmpeanu oktatási tárcavezető bejelentette, május 31-én, kedden megjelenik egy miniszteri rendelet, mely az iskolák új országos működési szabályzatát tartalmazza. A változtatások egyike – mint arról már korábban beszámoltunk – hogy nem két félévből, hanem öt ún. oktatási modulból épül majd fel a tanév. Ehhez kapcsolódva a tárcavezető bejelentette: félévi dolgozatokat sem kell írni, sőt, jelentős mértékben megnövelik a tanárok autonómiáját. Azaz rájuk bízzák, miként értékelik ki a diákjaik teljesítményét, mindössze egy év végi átlagosztályzatot várnak. Illetve azt is meghatározta a minisztérium, hogy egy tantárgyból minimum N+3 jegyet kell adnia a pedagógusnak, ahol az N az adott tárgy heti óraszámát jelöli.

A korábban szintén bejelentett, tervezett módosítások között szerepel még, hogy az iskolák ősztől csak elektronikus naplókat használhatnak, ugyanakkor ezeket kötelezően ki kell majd nyomtatni, és ily módon is archiválni.

A februári vakációk időszakáról a megyei tanfelügyelőségek dönthettek. Cîmpeanu beszámolója szerint a legtöbben, azaz 30 megye döntött úgy, hogy ezt a vakációt a hónap utolsó hetében tartják, míg Bukarestben és Suceava megyében február második hetét választották vakációs hétnek. Argeș, Bihar, Beszterce-Naszód, Călărași, Kolozs, Dâmbovița, Gorj, Hunyad, Teleorman és Prahova megyékben pedig február harmadik hetében tartják majd a szünetet.

„Nem találjuk eredendően rossznak a szerkezetet, de a tartalomra vagyunk kíváncsiak”

Ferencz-Salamon Alpár oktatási szakember, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szakmai alelnöke a Transtelex érdeklődésére elmondta, a pedagógusszövetség korábban már véleményezte a tervezetet, és nem találja eredendően rossznak az új tanévszerkezetet, viszont inkább a tartalomra lenének kíváncsiak, pontosabban arra, hogy mi szerepel majd az új tantervben.

A szakember szerint az oktatás megszervezéséről szóló módszertan egységesen kezelendő. Fontos lenne beszélni a tananyagról is, ami szerinte túl vaskos, illetve az értékelés reformját is meg kellene vitatni. Mint magyarázta, dicséretes, hogy ebben a pedagógusoknak több a mozgástere, és helyénvalónak tartja azt is, hogy háromnál több jeggyel történjen a diákok tudásának kiértékelése, mégis úgy véli, legalább ajánlás formájában kellene egy iránymutatás a kiértékelés ritmikusságára vonatkozóan. Illetve azt is pontosítani kellene, hogy az értékelés módja milyen legyen.

Elmondta, a 6-8 hetente beiktatott vakáció gondolata is – azaz hogy ne csak az 1-4. osztályoknak, hanem az 5-12-nek is legyen őszi vakációja – régóta foglalkoztatja a pedagógus szövetséget.

„Elsősorban azonban nem a forma, hanem a tartalom érdekel minket. Nem a tanév szerkezete, hanem maga a tanterv. Mindig azt bátorítjuk, hogy ha bármi változtatást terveznek a tanügyben, nézzék a rendszert holisztikusan. A reform kezdeményezőjének nagy irányvonalakat, elveket kellene meghatároznia, és ezeket ajánlás formájában kellene közölnie” – fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár.

A diákságot is elsősorban a tartalmi kérdések izgatják. Amint Robert Avram, az Országos Diákszövetség elnöke érdeklődésünkre elmondta: ők azt javasolták a tervezet vitája során, hogy még nagyobb autonómiát biztosítsanak a tanároknak, azaz hogy az N+3-as ajánlás is kerüljön ki a módszertanból. Egyébként pedig ezt a bejelentett átszervezést nem tekintik lényegi változtatásnak, hanem csak formai kérdésnek, és ők is a tanterv módosításaira lennének kíváncsiak. Hozzátette: egyedüli jelentős módosítást a tanév szerkezetében az jelenti, hogy beiktattak egy plusz vakációt ősszel a nagyobbak számára is.

Kallós Zoltán oktatási államtitkár portálunk érdeklődésére elmondta, a szeptembertől bevezetendő szerkezeti változtatások akkor nyernek értelmet, amikor elkezdenek az új tanterv szerint oktatni. Mint megtudtuk, ennek bevezetését a 2023-24-es tanévtől tervezik, a lényege pedig az lesz, hogy készségeket, kompetenciákat fejlesszen, és ne az anyag „elsajátítását” követelje meg, mint a jelenlegi. A magyar diákok románoktatása tekintetében pl. azt, hogy nem megtanulni és felmondani kell majd irodalmi műveket, hanem a kommunikációs készséget fejlesztik, hogy a gyerek megtanulja használni a nyelvet. A két félévről az öt modulos rendszerre való áttérést az államtitkár szerint az indokolja, hogy a félév végén általában egy-másfél hét „elveszett” az ismétléssel, dolgozatírással. Lényegében egy plusz stresszt jelentett mind a diákok, mind a tanárok számára, ezt most kiiktatták. És azért jelentette be most a szaktárca a változtatásokat, mert a tanév szerkezetét érintő módosításokat legkésőbb a tanévkezdés előtt 6 hónappal be kell jelenteni.

Az új tantervvel kapcsolatban az államtitkár elmondta: ez készülőben van, és a tervek szerint jövő ősztől be is vezetik. Kérdésünkre, miszerint várható-e az, hogy egyes tantárgyakat nagyobb, másokat az eddiginél kisebb óraszámban tanítsanak, kifejtette, folyamatosan konzultálnak a szakmai szervezetekkel, mind a pedagógusokat, mind a szülőket, mind a diákokat képviselőkkel ebben a kérdésben is. A tanárok pedig, attól függően, hogy mit oktatnak, arra törekszenek, hogy megőrizzék a saját tantárgyuk súlyát a rendszeren belül. Biztosat tehát egyelőre nem lehet mondani a kérdésben. Hozzátette: komoly kihívást jelent továbbá egyes opcionális tantárgyak bevezetése, pl. a környezeti nevelés, melynek szükségessége mindenki számára nyilvánvaló, azonban nem egyszerű feladat egy ilyen komplex problémakör beemelése a közoktatásba.