Kelemen Hunor az RFI-nek: Hosszú lesz a háború, erősíteni kell az Oroszország elleni szankciókat

Az ukrajnai háború hosszú lesz, és május 9. újabb szomorú perspektívát hozhat a konfliktusnak – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes az RFI-nek. Szerinte új szankciókra van szükség Oroszországgal szemben, még ha azok nem is fogják megállítani a háborút. Az Oroszország elleni uniós olajembargóval kapcsolatos magyar álláspontról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azt mondja, hogy Budapestet nem ítélhetik el szövetségesei, és a mentesség lenne a megfelelő kompromisszumos megoldás: az EU-n belüli ujjal mutogatás a legnagyobb hiba – fejtette ki a kormányfőhelyettes.

Kelemen Hunor arra számít, hogy az ukrajnai háború május 9-én újabb fordulatot vesz: „Nagyon jól tudjuk, hogy Oroszország és általában az oroszok nagyon odafigyelnek a szimbólumokra, mind a kultúrában, mind a politikában, és ezért május 9-e, amely fontos és jelképes nap az orosz történelemben, fordulópont lehet. Erről beszélnek az elemzők, és szerintem igazuk van. Ebben a két és fél hónapos időszakban, egyáltalán nem néz ki jól a dolgok alakulása, és nem úgy tűnik, hogy a fegyveres konfliktus vége felé haladunk, az Oroszország és Ukrajna közötti háború vége felé. És úgy gondolom, hogy május 9. egy másik szomorú nézőpontot hozhat nekünk a háborúról.”

„Sajnos, ez egy hosszú háború lesz, annak minden következményével, mind számunkra, mind Európa számára, de azt hiszem, teljesen kiszámítható globális következményekkel (...). A szankcióknak folytatódniuk kell, ezzel a fokozatossággal, mert vannak olyan országok, amelyek nagymértékben függenek a földgáztól, a nyersolajtól, de a szankciókat továbbra is erősíteni és támogatni kell. De ne legyünk naivak, ne higgyük, hogy ezek a szankciók egyik napról a másikra megállítják a háborút.”

– jelentette ki Kelemen Hunor az RFI-nek adott interjúban.

A rádióműsorban azt is felvetették, hogy az Európai Unió célja, hogy olajembargót vezessen be Oroszországgal szemben, és ezzel előkészítse az országtól való energiafüggetlenséget, azonban Magyarország vétójogával blokkolni fog minden olyan uniós javaslatot, amely korlátozná az Oroszországból származó energiaimportot. Helyesnek látja-e Budapestnek ezt az álláspontját, kérdezték Kelementől.

A miniszterelnök-helyettes szerint ebben az időszakban, amikor az Oroszországtól nagymértékben függő államok számára hiteles és érvényes ajánlatot kell tenni, mert nem lehet egyetlen államot sem, sem Magyarországot, sem Szlovákiát gazdasági válságra ítélni. „Szlovákia és Magyarország esetében az ideiglenes derogáció egy kompromisszumos és tisztességes megoldás lenne, mert ezeknek az államoknak nincs alternatívájuk, és ha szolidárisak akarunk lenni ezekkel az államokkal, akkor kell egy ellenajánlat, mert különben leáll az ipar, leáll a gazdaság, ami elfogadhatatlan ezeknek az államoknak. Tehát nagyon reálisnak kell lennünk ebben a megközelítésben” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.

„Az EU-n belüli ujjal mutogatás a legnagyobb hiba”

A riporternek arra a felvetésére, hogy más, az orosz energiatermékektől nagymértékben függő országok erősebb álláspontot foglaltak el, és ezzel a vétóval Magyarország megszakítja az európai szolidaritási láncot, gyengítve az EU tárgyalási pozícióját, Kelemen Hunor azt válaszolta, hogy eddig a Tanács asztalán lévő szankciócsomagok közül egyiket sem blokkolta Magyarország vagy mások.

„Nem vádolhatunk egyetlen uniós államot sem a szankciós csomagok blokkolásával. A megközelítések eltérőek, a történelmi tapasztalatok, a történelmi kapcsolatok eltérőek.

A legnagyobb hibát akkor követjük el az EU-n belül és a globális Nyugaton belül, amikor ahelyett, hogy megoldásokat keresnénk, megpróbáljuk a felelősséget egyik oldalról a másikra hárítani, vagy ujjal mutogatni szomszédjainkra, szövetségeseinkre és így tovább.

Nem vagyok híve ennek a fajta beszédnek, mert nem vezet sehová. A Nyugatnak szolidárisnak kell lennie, ez az elv, de amíg nem jutunk el a szolidaritási döntésig, addig tárgyalni kell, és jelenleg ebben a szakaszban vagyunk” – jelentette ki a szövetségi elnök

A legutóbbi magyarországi választások után, amelyeket Orbán Viktor nyert meg, Budapest álláspontja megváltozott. Orbán keményebb hangot ütött meg, inkább Vlagyimir Putyin szövetségesének tekintik, az orosz elnök kezére játszik – hangzott el a rádióműsorban, és megkérték Kelemen Hunort, hogy fejtse ki véleményét ezzel kapcsolatban.

Kelemen hangsúlyozta, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal, mint ahogy nem ért egyet azokkal a kritikákkal sem, amelyekkel azért illetnek bizonyos államokat, mert azoknak kormányai az ország érdekeit helyezik előtérbe. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy Oroszország oldalán állnak, vagy hogy Putyin szövetségesei lennének. Ahogy Németország alig fogadta el, hogy az Északi Áramlat II-t nem fogják beüzemelni, úgy a többi állam is lassan el fogja fogadni ezeket a döntéseket, de nekik is kell, hogy legyen alternatívájuk mindenre, ami energiabiztonságot jelent. Az uniós országok és a nyugati országok kötelessége, hogy e tekintetben is kölcsönös garanciákat nyújtsanak” – zárta gondolatát az RMDSZ elnöke.

Egyébként szerda reggel jelentette be Ursula von der Leyen, hogy

„az orosz nyersolajszállítást hat hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig fokozatosan megszüntetjük”

A szankciókat szerdán vitatják meg az uniós országok, elfogadásukhoz a 27 uniós ország egyhangú támogatására lesz szükség. Szlovákia már jelezte, hogy mentességet kér, Magyarország pedig azt jelezte, hogy az energiaellátásra vonatkozó szankciók számukra „vörös vonalat” jelentenek, írta a Guardian.